A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

V. Fodor Zsuzsa: A veszprémi Ipartestület története (I. rész 1886–1890)

teznének, ezek megvalósításáról gondoskodni kell. A 107. § köteleztetés a társulatba lépésre: „Aki ily kapcsolat járásában azon ipart, amelyre a kapcsolat létezik, önállólag üzi, már az ipar megkezdése által a társulat tagjává válik s az azzal járó kötelességeket teljesíteni tartozik. Aki többféle iparágat üz, ily módon több társulathoz is tartozhatik."

5 Mivel a Császári Pátens az osztrák örökös tartományok területén érvényes rendszert igyekezett érvényesíteni, és mert rendelkezéseinek egy része magyarellenes élű volt, a magyar társadalom nagy ellenállást tanúsított a végrehajtásával szemben. Emiatt a céheknek ipartársulatokká alakítása igen lassú volt.

6 Mindenesetre a benne foglalt reformokkal megvetette alapját a későbbi ipartestületi intézménynek. A hazai kézművesipar válsága a kiegyezést követő 10—15 évben tetőpontra érkezett.

7 A gazdasági viszonyok megváltozása, a tőke előretörése, a nagyipar növekvő konkurrenciája, az Ausztriával közös vámterület hátrányai mind közrejátszottak a hanyatláshoz.

7 a Egyes iparágak egészen elpusztultak, például teljesen a gyáripar területe lett a szövés-fonás. A fazekasok termelését a kő- és zománcedények tömeges előállítása szorította ki a fogyasztópiacról. A nagyipar versenyét a bőripar is igen megsínylette, így tömegesen tűntek el a tímárok és a cserzővar1. ábra. Engedély lakatos ipar űzésére 1872-bó'l Abb. 1. Genehmigung zum Betreiben von Schlosserhandwerk aus dem Jahre 1872 gák. önálló kézművesek csak a kapitalista fejlődéstől kevésbé érintett iparokban tevékenykedhettek.

8 A válság elmélyítéséhez tagadhatatlanul hozzájárult az az iparpolitika, amely a korlátlan szabadságot az 1872. évi VIII. törvénycikkben szentesítette. Első ipartörvényünk értelmében gyakorlatilag minden ipar szabadipar volt, az ipargyakorlás jogát nemre való tekintet nélkül minden nagykorú, vagy nagykorúnak nyilvánított egyén részére megadta, sőt atyai, gyámi, illetve gyámhatósági beleegyezéssel kiskorúak részére is engedélyezte. Csupán az iparűzési szándékot kellett az iparhatóságnál bejelenteni. A Nyílt Parancs a céhek tagsági kényszerét megtartotta, ugyanakkor első ipartörvényünk ezt nem ismerte el. A 76. §ban ez áll: „Az ugyanazon, vagy különböző ipart egy vagy több községben önállóan gyakorló iparosok közös érdekeik előmozdítása végett ipartársulatokká egyesülhetnek."

9 Az ipartársulatokba való belépés nem volt kötelező, de a belépési szándékot sem lehetett megtagadni. Szemben a céhkorszak rendszerével, a tagság soraiba való felvétel semmiféle mestermű, vagy szakvizsga függvénye nem lehetett. A törvény az ipartársulatok létrejöttét egyféleképpen mégis ösztönözte. A 83. §-ban kimondta, hogy a törvény életbelépésétől számított három hónap alatt valamennyi céhet meg kell szüntetni, de ha a céh 9 hónapon belül ipartársulattá alakul, vagyona az ipartársulatra száll át. Ellenkező esetben a céh vagyona közhasznú célokra adományozandó, vagy ha a céh gyűlése ilyen határozatot hozni nem akar, akkor a céh vagyonának közhasznú, vagy ipari célokra való fordítása iránt az illető törvényhatóság határoz. Veszprémben a céhek ipartársulatokká alakulása változó gyorsasággal zajlott le az ipartörvény szentesítése után. Elsőként a Csapó Ipartársulat jött létre 1873. szeptember 15-én. Ezután következett a Csizmadia és a Cipész Ipartársulat 1874. január 6-án. Még ez év szeptember 8-án a Vegyes Ipartársulat, október 8-án a Molnár, október 23-án a KőművesÁcs- és Kőfaragó és a Szabó, december 17-én a Szűcs Ipartársulat alakult meg. 1875. február 13-a a Mészáros Ipartársulat létrejöttének a napja. 1878. február 4-én a Kereskedelmi Ipartársulat szerveződött meg. 1879. október 8-án a Fazekas, október 16-án a Sütő, november 10-én a Köteles, — Szitás, — Kefekötő, — Takács, — Nyerges, — és Kárpitos Vegyes Ipartársulatot jegyezték be. 1880. január 3-án az Asztalos, február 2-án a Városi Kalapos Ipartársulat megalakulása fejezte be a sort.

1 ° Az itt ismertetett dátumok az alapszabályok jóváhagyásának időpontjai, amikortól a társulatok hivatalosan megkezdhették működésüket. A valóságban azonban már nem sokkal a törvény bevezetése után elindult a szervezkedés és ideiglenes jelleggel folyt tovább a társulati munka. 1872. július 8-án jegyzőkönyv készült „. . . az 1872. VIII. te. értelmében Veszprémben alakittandó csapó ipartársulatnak kezdeményező gyűléséről", aholis ideiglenes tisztikart választottak és felolvasták 518