A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Szij Béla: Jókai Mór képzőművészeti érdeklődése

1849 augusztusában — az összeomlás napjaiban — Aradon, illetőleg Gyulán találjuk őt. A helyzete teljesen kilátástalannak tetszett. Gyulán az Erkelházban találkozott feleségével Laborfalvi Rózával. Feleségének a közbenjárására jutott el a Bükk-hegységbe, Tardonáia.

41 Laborfalvi Róza színésztársa, Telepi György segítette őket. Telepi feleségének két nővére élt Tardonán: az egyik Csányi Benjámin birtokosnak, a másik Rácz Endre református lelkipásztornak volt a felesége. Mind a két család otthona teljesen megbízható környezetet jelentett a bujdosó számára. Jókainak a Bükk-hegységben eltöltött bujdosásáról sokan megemlékeztek. Csorba Zoltán Petőfi, Tompa, Jókai Miskolcon és Borsodban

48 című tanulmányában szintén leírta, hogy Jókait és feleségét Kossuth Lajos titkára, Rákóczy János vitte kocsin Tardonára. (A titkár kocsisnak álcázta magát). 1849 augusztusának utolsó napjaiban érkeztek oda. Jókai felesége visszatért Pestre a Nemzeti Színházba, Rákóczy továbbment menedéket keresve, vagyis bujdosott. Jókai csak az év utolsó napjaiban hagyta el Tardonát. A világtól elzárva, az eseményekről alig értesülve töltötte napjait. íráshoz nem volt kedve, töprengett, kesergett, s közben rajzolgatott, festegetett, „farigcsált". Tardona című festményének reprodukcióját a Pesti Napló 1912-ben kiadott Jókai Albumában találjuk meg.

49 Ugyancsak a Jókai Albumban van a Svábhegyi táj című képének reprodukciója

50 — az utóbbi müvét emlékezetből festette meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében eredetiben láthatjuk a Dédes

5l (10. ábra) és a Látókő

52 {11. ábra) című vízfestményeit. Közülük a Dédes című — miniatúra nagyságú — vízfestmény a legigényesebb. Vayerné is megállapította róla, hogy rokon Jókai tájleírásaival. Vagyis az írásművekben található természetlíra színvonalát éri el.

5 3 Tardonán készült önarcképei közül (reprodukció formájában) ismeretes az a ceruzarajza, amelyet Tors Kálmán mutatott be a Vasárnapi Újság 1885. évi 9. számában. Megírta keletkezésének történetét, s közölte a reprodukcióját.

54 Ezenkívül megtaláljuk emez önarckép rajznak a reprodukcióját Jókainak a Forra10. ábra. Dédes 1849 akv. p. 7,6 x 13,3 cm. P. I. M. tul. Abb. 10. „Dédes", 1849. Aquar., Papier, 7,6 x 13,3 cm, РШ. 11. ábra. Látókő 1849 akv. p. 13,3 x 7,7 cm P. I. M. tul. Abb. 11. „Látókő", 1849. Aquar., Papier, 13,3 x 7,7 cm, PIM. dalom alatt című könyvében is.

55 Azután 1894-ben ismét találkozunk az önarcképről tudósító sorokkal. A Vasárnapi Újság január eleji számában Szilágyi Sándor megírta, hogy Jókai ezt a rajzot néki ajándékozta, amikor a forradalom után elsőként kért tőle kéziratot.

56 Jókai Л gyémántos miniszter című elbeszélését adta át neki, de elküldte ezt a ceruzával készített önarcképét is. Vali Mari emlékezése szerint a Sváb-hegyi nyaralóban, egy „öltöző asztal felett voltak a falon csoportosítva azok az akvarell-képecskék, melyeket Móricz bátyám a tardonai bujdosása alatt festegetett, rejtekhelye körül látható szép tájrészletekről"

5 7 Csorba Zoltán említett tanulmányában idézte Hegedűs Sándorné Jókai Jolánt a tardonai időszakkal kapcsolatosan, s őszerinte húsz akvarell kép maradt a festésből.

58 Ez is azt mutatja, hogy mesterünk fokozottan ragaszkodott a bujdosás idején készített rajzaihoz és festményeihez. Jókaid barátfalvi lévita című regényét írva (1896ban) romantikus, átköltő hevülettel dolgozta fel a 510