A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Katona Imre–Valkó Arisztid: A herendi gyár első évtizede

ter elé Fischer nyilatkozatával, melyben kijelentette, hogy a kölcsönt 5%-os kamat mellett egy év alatt fizeti vissza, a bizományi raktárban elhelyezett porcelán edényeket a hitel tartama alatt is árusítja, a befolyt összeget külön kezelteti, és az eladott tárgyak helyébe újakat állít, a minisztériumi megbízottnak tetszés szerinti betekintést enged a raktári anyagba, végül hozzájárul — az összeg vissza nem fizetése esetén — , a készlet teljes árvereztetéséhez. Ez a beadvány akkor érkezett a minisztériumba, amikor a külső erők hatására a kormány székhelyét Debrecenbe volt kénytelen áttenni, így a további intézkedés iratai az Országos Levéltárban ez ideig nem kerültek elő. Fischer eredeti levele, kötelezvénye, készletleltára, a magyar- és német nyelvű tájékoztató árjegyzék — Batthyány-Esterházy—Károlyi-féle díszítmények megjelölésével -, értékes bepillantást enged a forradalmát élő Magyarország művészeti iparába. Mindez egyben ahhoz is támpontot nyújt, hogy milyen készletek és minták készültek Herenden a forradalom előtti években. Már első pillanatban feltűnik, hogy a díszedények mellett használati edények is készültek nagyszámban Herenden. Míg a díszedényeket Batthyány-, Esterházy- és Károlyi-mintákkal díszítették, a használati edényeken a Zay-, Batthyány és Csekonics mintákat alkalmazták azért, mert ezek az előbbieknél egyszerűbben voltak. A használati edényeket egyébként ugyanúgy két osztályban készítették, mint a díszedényeket, 3—3 féle színmegoldásban: divatos zománc színekkel, „Ószerü zománcz sziliekkel", zománc színekkel és arany díszlettel, a használati edényeket pedig: „kék szélekkel", „zománcz színekkel", ,,zománcz színekkel és arany díszlettel". Ugyanazon tárgy legmagasabb ára a legegyszerűbbnek 8-10-szerese is lehetett. A készleteken kívül kiegészítésekkel is foglalkoznak már ekkor Herenden. Ennek során sikerül olyan díszítéseket kialakítaniuk, melyek később az önálló dekor rangjára emelkedve a herendi edények állandó díszévé válnak. Nemcsak az Esterházy (!) Batthyány-, és Károlyi-minták, hanem a Zay- és a Csekonics-minták is. A két mintacsoport elsősorban abban különbözött egymástól, hogy míg a tárgyakon alkalmazott minták gazdagon díszesek, aranyozottak voltak, a mindig használati edényeken alkalmazott Zay- és Csekonics-minták kialakítása és felépítése amazoknál szerényebb, egyszerűbb volt. Annak, hogy Fischer a Kossuth-kormány tói kért kölcsönt porcelángyárának beindulásához, politikai jelentősége is volt, ami Fischer egész magatartására jellemző. Említettük, hogy nemcsak fiai szegődtek a forradalom szolgálatába, hanem ő maga is felajánlotta szolgálatait Kossuthnak. Ez önmagában is mutatja elkötelezettségét a forradalom mellett. Fischer azzal is bizonyította Kossuth iránti rokonszenvét, hogy a cs. és kir. privilégium attribútumai közül nem az osztrák sast, hanem a magyar címert választotta, mely mellett nemcsak a szabadságharc alatt tartott ki, hanem utána is, a Bach korszakban. Bár mint tudjuk, 6. ábra. Fischer Mór levele Pulszky Ferenchez. 1848. Abb. 6. Brief von Mór Fischer an Ferenc Pulszky. 1848. 497