A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Molnár András: A pápai nemzetőrség 1848 tavaszán

köznapokon pedig az egyes szakaszok gyakorolják a fegyverforgatást és a kötél ék-fordulatokat.

34 Amíg a választmány a szervezés technikai részleteivel foglalkozott, a lakosság körében régi indulatok kezdtek éledezni. Április elején az ország több városában súlyos incidensek zavarták meg a nemzetőrség felkészülését. A pozsonyi, fehérvári és szombathelyi antiszemita megmozdulások híre felkavarta a kedélyeket Pápán is. A környékbeli falvak zsidósága félelmében a biztonságosabbnak hitt városba, a pápai nagy zsidó közösség védelme alá igyekezett behúzódni, ami viszont a város keresztény lakosságának ellenségességét váltotta ki. A polgárság az engedély nélkül bevándorló, s a már régebb óta városában tartózkodó, de letelepedési engedéllyel nem rendelkező nagyszámú zsidóság kitelepítését követelte.

35 Nyomatékosította fenyegetőzésüket, hogy a kerületi választmány tudomására jutott, hogy a nemzetőrség is a zsidók ellen szervezkedik.

36 A nemzetőrség kihallgatott tisztjei természetesen mindent letagadtak, s a választmány ebben megnyugodva, megelégedett az elmúlt napokban beözönlőit zsidóság kiutasításával. Nem így a nemzetőrség, mely április 30-án este váratlan rohamot intézett a zsidók házai ellen. Ügy látszik azonban, az ijesztegetésen és a fegyverszerzésen kívül más célja már nem volt e megmozdulásnak, mert miután a halálrarémült zsidók kiszolgáltatták fegyvereiket a fékevesztett tömegnek, mégiscsak helyreállt a rend a városban.

37 Április folyamán, több okból is, változás történt a pápai nemzetőrség összetételében. Az állandó lakóhely szerint szerveződő városi nemzetőrségnek elvileg is csak időleges és ideiglenes tagjai lehettek az ország különböző pontjairól származó diákok, kiknek nagy része most, hogy kéthetes szünetet rendeltek el a református kollégiumban, kénytelen volt hazamenni, s fegyvereit leadva, a pápai nemzetőrségből kilépni.

38 Csupán a végzős diákok némelyike maradt ezek után is a városban, s tanárainak magánházaiba járva folytatta tanulmányait és a nemzetőri szolgálatot.

39 A legfontosabb változást s a diákság végleges távozását az 1848/XX1I. te, a nemzetőrségi törvény pápai kihirdetése és rendelkezéseinek végrehajtása hozta. Erre április végén, május elején kerülhetett sor, melyet a nemzetőrség átalakítása követett: Pápán csak a törvényben előírt vagyonnal, jövedelemmel vagy képességekkel bíró helyi lakosok maradhattak a nemzetőrség soraiban, nagyon kevés kivétellel. Ezt támasztják alá a pápai nemzetőrség május 12-én kelt összeírásának adatai.

40 A pápai nemzetőrségből az átszervezést követően teljesen kiszorult a diákság, s minimálisra esett vissza a mesterlegények, inasok, szolgák, zsellérek száma is. Az állandó helyi nemzetőregységeknél az önkéntesség helyébe az általános kötelezettség, az elvi egyenjogúság helyébe a vagyoni megkülönböztetés lépett Pápán is. A kívülrekedt diákság most a májusban szervezni kezdett, első honvédzászlóaljak felé fordította figyelmét. Ezek az akkor még „rendes nemzetőrség "-nevet, viselő egységek cenzus nélkül, minden alkalmas egyént befogadtak, így valóságos gyűjtőhelyeivé váltak a fiatal értelmiségieknek.

41 A pápai diákok egy nagyobb csoportja Pesten

42 mások a dunántúli megyeszékhelyek toborzóközpontjaiban álltak be honvédnek.

43 A diákság távozásával egyidőben fejezte be működését a pápai kerületi választmány is. Veszprémben május 1-én megalakult a megye „Állandó Bizottmány "-a, ami az eddigi ideiglenes testületek megszűnését vonta maga után. A pápai kerületi választmány május 6-án tartotta záróülését, befejezett jegyzőkönyvét pedig május 9-én helyezték el a megyei Állandó Bizottmány levéltárában.

44 Miután egyre sürgetőbbé vált a nemzetőrség országos nyilván tartása, összeírásukra Pápán is sor került. Május 12—13-án 8 összeíróbiztos végezte a munkát, s a megyétől kapott formanyomtatványokra 781 nemzet-, és polgárőr nevét jegyezte fel. Városrészenként külön listákat vezettek, melyeken, valószínűleg a lakásuk szerinti sorrendben, vegyesen írták fel a nemzetőrök, s a még különálló-polgárőrök nevét, nemzet-, vagy polgárőri rangját, életkorát és foglalkozását. Az összlétszámban szerepelnek ugyan a polgárőrség zenekarának tagjai, és a nemzetőrség „tábori zenészei", de lévén ők többnyire hivatásos zenészek, a társadalmi összetétel elemzésénél nem bírnak különösebb jelentőséggel, így a továbbiakban velük nem foglalkozom. A pápai nemzetőrség összlétszáma 1848. május 12-én a következőképpen alakult:

45 I. sz. TÁBLÁZAT PÁPA nemzetőr polgárőr zenész Összesen Belső város 150 116 2 268 Alsó város 253 71 11 335 Felső város 135 37 6 178 ÖSSZESEN 538 224 19 781 A polgárőrség tömegét a zömében kézművesek, kereskedők által lakott Belsőváros (51,8%), a nemzetőrségét az Alsóváros földművelőinek tömege adta (47%). Mivel a városban topográfiailag is elkülönültek a különböző társadalmi rétegek, már ezek az adatok is a polgárőrség és a nemzetőrség eltérő társadalmi összetételére irányítják a figyelmet, s ez a különbség a foglalkozási összetétel vizsgálatakor még szembetűnőbb lesz. A polgárőrség hierarchiája és foglalkozás szerinti összetétele az összeíráskor a következő volt: 481