A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Molnár András: A pápai nemzetőrség 1848 tavaszán

MOLNÁR ANDRÁS A PÁPAI NEMZETŐRSÉG 1848 TAVASZÁN BEVEZETÉS Közismert tény, hogy Pápa mezőváros levéltára többször elpusztult, s eközben megsemmisültek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc helyi esemé­nyeit dokumentáló jegyzőkönyvek és jegyzőkönyvi irományok is. Ráadásul ezeket az iratokat még azok sem vették kézbe, kiknek módjuk lett volna rá, így a város történetét tárgyaló munkák szegényes forrás­bázison alapuló, egyoldalú képet mutatnak. Annál nagyobb jelentőséggel bírnak azon kézira­tok, melyeket a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményének könyvtára őriz. Közü­lük is kiemelkedik a helyi nemzetőrség szervezésének bőséges emlékanyaga, benne a szinte páratlan össze­írássorozat, melynek rendszerezésével, statisztikai elemzésével lehetővé válik egy tény-pilléreken nyugvó fejlődési ív megrajzolása. 1 A pápai nemzetőrség felállításáról, első hónapjairól mindeddig szinte csak az említés szintjén esett szó, 2 még Urbán Aladár is alig foglalkozik velük, a pápai polgárőrség létezéséről pedig nem is tud, 3 így talán nem lesz érdektelen ezek részletes bemutatása, gazda­gítván ezzel is a nemzetőrség szervezésének országos összképét. A PÁPAI NEMZETŐRSÉG MEGALAKULÁSA A pesti forradalom híre március 16-án, a késő délutáni órákban ért Pápára. 4 Hogy a város egyszerű polgára miként reagált erre, s hogy volt-e netán olyan is, aki nem repesett az örömtől, arról a szemtanúk nem tudósítanak. Anna inkább a fényes külsőségek­ről, melyek felébresztették a polgárok nemzeti érzé­sét: trikolor zászlón, szalagon, kokárdán, díszes egyenruhájú polgárok puskákkal, fekete mentés diákok karddal az oldalukon, a piactéren Kossuth ki­világított arcképe és fáklyás felvonulás, a háttérben lányok, asszonyok kipirult, aggódó arca, közben el­ragadtatott ünnepi szónoklatok, majd a vörös bor s a somlói fehér a vendéglőkbe, kocsmákba szétoszló ünneplők kezében, végül a diákság gyerekes, mégis ijesztő terrorja a kivilágítatlan ablakok alatt. 5 Az „örömünnep" hangadója a bencés gimnázium, s kiváltképp a református kollégium diáksága volt, kik annál is szívesebben azonosultak a forradalmi jel­szavakkal és követelésekkel, mivel a hírek szerint a pesti forradalom vezetői is éppen az ő volt iskolatár­saik - Petőfi és Jókai — voltak. A kedélyek reggelre kelve se csillapodtak le, sőt, valami feszült nyugtalan­ság s roppant tenniakarás hatotta át őket. Másnap a református főiskola tanácsa megpróbál­ta kordába terelni az elszabadult érzelmeket, megbíz­ván az intézmény igazgatóját, hogy önként jelentkező diákokból szervezzen „társaik békés viseletére ügyelő őrsereget"! 6 A tervet a diákság nem méltányolta, ők „többre" tekintettek, s a pesti ,,12 pont" járt a fejük­ben. Sajtószabadság és nemzeti őrsereg! A főiskola nyomdáját majd csak két nap múlva hagyják el az első szabad sajtótermékek, a Nemzeti dal s a „Mit kíván a magyar nemzet", de a város nemzetőrségének szervezése már március 17-én kezdetét veszi. 7 A szerveződő nemzetőrség gerincét, akárcsak Pesten, Pápán is a polgárőrség alkotta. 8 Itt főképp a kék egyenruhás polgári őrszázad látszott alkalmasnak erre a feladatra, mivel ezen egység felállítása óta magyar egyenruhával, s magyar vezényleti nyelvvel dicsekedhetett. 9 Ráadásul valamirevaló fegyverekkel is csak ők rendelkeztek, így az esetleges rendzavarás esetén is csak rájuk lehetett volna számítani. A polgárőrség díszes századaihoz csatlakozott most a fellelkesült diákság, hogy segédkezet nyújtsanak a rendfenntartásban. Csatlakozhattak néhányan a polgárok közül is, mert a megye első ideiglenes nem­zetőrosztagát már március 18-án sikerült Pápán felál­lítani. 10 Az összeírás után az önkéntesek esküt tettek, majd szolgálatba léptek. Jóllehet ekkor még inkább a gombamódra szaporodó rémhírek, s nem a hús-vér ellenség fenyegették a közrendet, a felállí­tott nemzetőregységek országszerte szolgálatba lép­tek. Pápán is ekkor, március 18-19-én vehette kezde­tét a város éjszakai rendjére és nyugalmára felügyelő járőrözés, melyet a polgárőrség a diáksággal közösen végzett. 11 A diákok külön nemzetőrosztályt alkot­tak, már csak azért is, mert fegyverük — szemben a polgárőrséggel - kezdetben nem volt. Előbb műked­velő előadások díjaiból próbáltak néhányat beszerez­ni, 12 majd Esterházy gróf fegyvertárából kaptak ki­mustrált inszurgens kardokat. Különállásuk csak né­hány napig tartott, addig külön vezére volt a diákok­nak és a polgárságnak. 13 477

Next

/
Thumbnails
Contents