A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Molnár András: A pápai nemzetőrség 1848 tavaszán

MOLNÁR ANDRÁS A PÁPAI NEMZETŐRSÉG 1848 TAVASZÁN BEVEZETÉS Közismert tény, hogy Pápa mezőváros levéltára többször elpusztult, s eközben megsemmisültek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc helyi eseményeit dokumentáló jegyzőkönyvek és jegyzőkönyvi irományok is. Ráadásul ezeket az iratokat még azok sem vették kézbe, kiknek módjuk lett volna rá, így a város történetét tárgyaló munkák szegényes forrásbázison alapuló, egyoldalú képet mutatnak. Annál nagyobb jelentőséggel bírnak azon kéziratok, melyeket a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményének könyvtára őriz. Közülük is kiemelkedik a helyi nemzetőrség szervezésének bőséges emlékanyaga, benne a szinte páratlan összeírássorozat, melynek rendszerezésével, statisztikai elemzésével lehetővé válik egy tény-pilléreken nyugvó fejlődési ív megrajzolása.

1 A pápai nemzetőrség felállításáról, első hónapjairól mindeddig szinte csak az említés szintjén esett szó,

2 még Urbán Aladár is alig foglalkozik velük, a pápai polgárőrség létezéséről pedig nem is tud,

3 így talán nem lesz érdektelen ezek részletes bemutatása, gazdagítván ezzel is a nemzetőrség szervezésének országos összképét. A PÁPAI NEMZETŐRSÉG MEGALAKULÁSA A pesti forradalom híre március 16-án, a késő délutáni órákban ért Pápára.

4 Hogy a város egyszerű polgára miként reagált erre, s hogy volt-e netán olyan is, aki nem repesett az örömtől, arról a szemtanúk nem tudósítanak. Anna inkább a fényes külsőségekről, melyek felébresztették a polgárok nemzeti érzését: trikolor zászlón, szalagon, kokárdán, díszes egyenruhájú polgárok puskákkal, fekete mentés diákok karddal az oldalukon, a piactéren Kossuth kivilágított arcképe és fáklyás felvonulás, a háttérben lányok, asszonyok kipirult, aggódó arca, közben elragadtatott ünnepi szónoklatok, majd a vörös bor s a somlói fehér a vendéglőkbe, kocsmákba szétoszló ünneplők kezében, végül a diákság gyerekes, mégis ijesztő terrorja a kivilágítatlan ablakok alatt.

5 Az „örömünnep" hangadója a bencés gimnázium, s kiváltképp a református kollégium diáksága volt, kik annál is szívesebben azonosultak a forradalmi jelszavakkal és követelésekkel, mivel a hírek szerint a pesti forradalom vezetői is éppen az ő volt iskolatársaik - Petőfi és Jókai — voltak. A kedélyek reggelre kelve se csillapodtak le, sőt, valami feszült nyugtalanság s roppant tenniakarás hatotta át őket. Másnap a református főiskola tanácsa megpróbálta kordába terelni az elszabadult érzelmeket, megbízván az intézmény igazgatóját, hogy önként jelentkező diákokból szervezzen „társaik békés viseletére ügyelő őrsereget"!

6 A tervet a diákság nem méltányolta, ők „többre" tekintettek, s a pesti ,,12 pont" járt a fejükben. Sajtószabadság és nemzeti őrsereg! A főiskola nyomdáját majd csak két nap múlva hagyják el az első szabad sajtótermékek, a Nemzeti dal s a „Mit kíván a magyar nemzet", de a város nemzetőrségének szervezése már március 17-én kezdetét veszi.

7 A szerveződő nemzetőrség gerincét, akárcsak Pesten, Pápán is a polgárőrség alkotta.

8 Itt főképp a kék egyenruhás polgári őrszázad látszott alkalmasnak erre a feladatra, mivel ezen egység felállítása óta magyar egyenruhával, s magyar vezényleti nyelvvel dicsekedhetett.

9 Ráadásul valamirevaló fegyverekkel is csak ők rendelkeztek, így az esetleges rendzavarás esetén is csak rájuk lehetett volna számítani. A polgárőrség díszes századaihoz csatlakozott most a fellelkesült diákság, hogy segédkezet nyújtsanak a rendfenntartásban. Csatlakozhattak néhányan a polgárok közül is, mert a megye első ideiglenes nemzetőrosztagát már március 18-án sikerült Pápán felállítani.

10 Az összeírás után az önkéntesek esküt tettek, majd szolgálatba léptek. Jóllehet ekkor még inkább a gombamódra szaporodó rémhírek, s nem a hús-vér ellenség fenyegették a közrendet, a felállított nemzetőregységek országszerte szolgálatba léptek. Pápán is ekkor, március 18-19-én vehette kezdetét a város éjszakai rendjére és nyugalmára felügyelő járőrözés, melyet a polgárőrség a diáksággal közösen végzett.

11 A diákok külön nemzetőrosztályt alkottak, már csak azért is, mert fegyverük — szemben a polgárőrséggel - kezdetben nem volt. Előbb műkedvelő előadások díjaiból próbáltak néhányat beszerezni,

12 majd Esterházy gróf fegyvertárából kaptak kimustrált inszurgens kardokat. Különállásuk csak néhány napig tartott, addig külön vezére volt a diákoknak és a polgárságnak.

13 477