A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hudi József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841–1844. (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez)

Rohonczy István levéltáros 1841-1842 Sámson János szeminár. tanár 1841-1842 Sólyomváry Ferenc uradalmi tiszt 1841-1842 Szalay Imre kanonok 1841-1842 Tomor János kanonok 1841-1842 Vezerle Ignác szemináriumi tanár 1841-1842 Balassa Mihály táblabíró 1842 Bezerédy Miklós kanonok 1842 Kéry János kanonok 1842 Hunkár Antal táblabíró 1842 2. A Veszprémi Olvasótársaság alapító tagjainak életrajzi adatai 1. ÁNYOS István: Fajszi v. Faiszi, a neves esztergári (ma: nagyesztergári) köznemesi család tagja, az 1840-es években a cseszneki járás főszolgabírája, 1848-ban az esztergán nemzetőrség kapitánya és a megyei vezető közigazgatási szerv — az Állandó Bizottmány - tagja. 2. BADÁNYI Béla: ismeretlen 3. BALASSA György: veszprémi táblabíró, 1831ben becsületbeli esküdtnek nevezik ki. 4. BALASSA Mihály: táblabíró, balatonfőkajári birtokos, 1843-tól kezdve a veszprémi felső járás szolgabírája, 1848-ban a kajári nemzetőrség kapitánya és járási szolgabíró. 5. ВЕКЕ Kristóf (1785-1862): pappá szentelése után siófoki, majd peremartoni plébános, később a megyei árvaház - a Davidikum — igazgatója, 1835—1842 között a veszprémi tanítóképző tanára, majd a vörösberényi plébánia lelkésze. Pedagógiai, pszichológiai és egyháztörténet-írói munkássága jelentős. Elsőként kísérelte meg feldolgozni a veszprémi egyházmegye történetét. A reformkorban a megyei népnevelés fejlesztésének élharcosa volt. A dualizmus időszakában az ő tiszteletére pedagógiai pályázatot hirdettek meg a falusi tanítók számára (Веке-féle ösztöndíj). 6. BEZERÉDY Miklós: apátkanonok, minden valószínűség szerint a neves veszprémi köznemesi família sarja. A család több tisztviselőt: táblabírát, szolgabírát és alispánt is adott a megyének, a házi muzsikálás terén a veszprémi zenei élet egyik központja volt a Bezerédyház. 7. BODA László : ügyvéd, hosszú ideig a veszprémi püspökség uradalmi ügyviselője, 1827-től kezdve megyei táblabíró. 8. BODONYI Rókus : táblabíró 9. BRESZTYENSZKY Béla (1786-1850): tihanyi apát (1836—1850); szlovák származású bencés szerzetes, a győri akadémia matematika-tanára, az Akadémia levelező tagja. 28 évi tanárság után választják meg apáttá s bár természettudományi dolgozataival is felhívja magára a figyelmet, inkább rendi szervező tevékenysége a jelentős. Fellendíti az apátság gazdaságát, a füredi savanyúvízen kápolnát építtet, meghonosítja Tihanyban a selyemhernyó tenyésztését. 1848-ban — talán nem is alaptalanul — hazaárulással, az ellenséggel való összejátszással vádolja a sajtó. Tény, hogy a horvát katonaság ellátását segítette, biztosította. 10. CSERESNYÉS István: veszprémi táblabíró; pályája szabályos köznemesi pálya: 1827-ben nevezi ki a főispán táblabíróvá, 1831-től kezdve a veszprémi járás szolgabírája, 1834-től már főszolgabírája. 1848-ban főszolgabíró és a szentgáli nemzetőri század parancsnok-kapitánya. 11. CSIZMAZIA Pál: bakonyoszlopi ügyvéd, 1848ban mint a nép igazgatója kerül a bizottmány elé, de elítéléséről nem tudunk. 12. DALLOS Leopoldina: veszprémi úrikisasszony. 13. DEVICS József: az Évkönyv szerint 1842-ben a székesegyházi kórus tagja; az 1844. évi nemesi összeírás ugyanezen név alatt, Devits vezetéknévvel a veszprémi sóház számadóját jelöli meg. Feltehetőleg két különböző személyről van szó. 14. gr. ESTERHÁZY Pál (1805-1877): az ismert grófi család fraknói ágából, hazafias érzelmű főúr, 1848—49-ben honvédezredes, 1867 után a Deák-párt politikusa. 1848 tavaszán nagy szerepe van abban, hogy a megyei liberálisok vezére, Hunkár Antal lesz a főispán a császárhű adminisztrátor Marich—Dávid István helyett. 15. ÉRSEK Mihály: veszprém megyei tisztviselő, a levéltáros mellett dolgozó lajstromozó; 1827ben becsületbeli ügyviselő, 1831-ben becsületbeli ügyész, 1834—1843 között lajstromozó. 16. FARKAS György: a veszprémi püspöki könyvtár könyvtárosa. Nem lehetett népszerű ember, mert a társaság nem választotta meg könyvtárosának, holott a tagok közül egyedül neki volt megfelelő szakismerete és könyvtárosi gyakorlata. 17. FERENCZY György: veszprémi gyógyszerész, saját patikával rendelkezett, a megye szegényei számára az ő gyógyszertárából szerezték be a veszprémi járási seborvosok a gyógyszert. Az ingyenes betegellátás költségeit a megye házipénztárából fedezték. 18. FERENCZY Teréz: hajadon, valószínűleg Ferenczy György lánya. 466