A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hudi József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841–1844. (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez)

előnyben. A német szépirodalom iránti érdeklődés erőteljesen csökkent, latin és olasz nyelvű munkákat egyáltalán nem rendelnek meg, a francia könyvpiacról is mindössze egyetlen egykötetes művet szereznek be. Az 1839-ben 68 taggal alapított Győri Olvasótársaság hasonló nagyságú könyvállománya ebben az időben jóval nagyobb mértékben gyarapodik. A teljes könyvállomány 1840-ben 203 mű, 1842-ben 733 mű. 1844 elején már 1091 mű 1838 kötetben szerepel a társaság katalógusában. 1841-ben a veszprémi egylet könyvtárában 203 magyar és 49 német mű Sor- Szakcsoportok szám. II. 1-6. Összesen: III. 1. vegyes művek: A táblázat a könyvtári beosztást tükrözi: feltételezhetjük, hogy a könyvállományt a szakcsoport szerinti beosztás sorrendjében helyezte el a könyvtáros a polcokon, külön-külön a német és magyar, valamint a többi nemzeti irodalom anyagát. A magyar irodalomban kialakított „vegyes" könyvtári részleg valóban „vegyes" volt, különböző tárgyú könyveket tartalmazott.

102 Ebben a részlegben valószínűleg azokat a könyveket helyezték el, amelyek a könyvtári beosztás kialakítása után kerültek a társaság tulajdonába, mivel ez a részleg többségében olyan könyveket található, a győriben 403 mű közül 249 magyar és 154 német. Veszprémben minden negyedik, a Győri Olvasó társaság könyvtárában minden másodikharmadik mű német nyelven íródott. Győrben a német polgárság sokkal nagyobb szerepet játszik a város életében, mint Veszprémben, s ez a különbség az olvasótársaság könyvtárának összetételében is megmutatkozik.

1 °

1 Szemléletesebb képet kapunk a veszprémi olvasótársaság könyvtáráról és hírlaptáráról, ha a magyar és német nyelvű könyveket szakcsoportok szerinti megoszlásban is megvizsgáljuk: tartalmazott, amelyek egyértelműen azonosíthatók voltak a kijelölt szakokkal. Előfordulhat persze az is, hogy már a könyvtári beosztás kialakításakor létrehozták ezt az „egyéb" kategóriát, s a továbbiakban már csupán a könyvtáros lelkiismeretességén, igényességén és türelmén múlt, hogy ide, vagy pedig a megfelelő szakcsoportba rakja le, sorolja be az újonnan érkezett könyveket. A Névkönyv mindenesetre arról tanúskodik, hogy a társaság felállítása után nem sokkal ez a részleg már létezett. A „vegyes" könyvek között esztétikai tanulmányMagyar irodalom 1841. év gyarapodás mű kötet mű kötet 5 7 1 1 8 8 1 1 13 21 6 7 16 27 3 3 1 6 3 3 19 23 10 10 8 10 5 5 11 12 89 122 21 22 24 31 1 1 13 36 1 8 15 71 1 1 2 2 54 140 3 10 41 78 7 11 Nemet irodalom 1841. év gyarapodás mű kötet mű kötet 27 117 22 80 5 5 3 16 7 130 3 56 11-4 81 20 273 3 16 I. 1. Nyelvtan 5 7 2. Észtan (Filozófia) 8 8 1 1 3. Történet 13 21 6 7 4. Jogtan 16 27 3 3 5. Statisztika 1 6 6. Életírás 3 3 7. Politika 19 23 10 10 8. Útleírás 8 10 9. Gazdaság 5 5 10. Neveléstudomány 11 12 I.—1-10. Összesen: 89 122 21 22 27 117 22 80 II. 1. Versek 24 31 1 1 5 5 3 16 2. Regények 13 36 1 8 7 130 3. Színművek 15 71 1 1 3 56 4. Zsebkönyvek 2 2 - - 11 5. Klasszikusok - - - - 4 81 461