A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Sági Károly: Antonio Borri – Bori Antal
szobából, kamrából és konyhából álló XVIII. század végi kő épület alapfalait találtuk meg, ami feltehetően Borri — később lebontott — lakása lehetett. Trieszt mozgalmas életéhez szokott, egyedül élő fiatal Borri számára unalmas lehetett az akkori Fenékpuszta csendje. Az uradalmi főmérnök jelentette 1797-ben 30 : „Bori hajósmestert a tettes Directio rendelése szerint megintettem, hogy a hajó készítéséhez szorgalmatosabban lásson, a vadászatot s a városban való gyakori bejárást félre tévén; aki ezt nagyon érzékeny sziwel vette, s hogy a maga mencségére olasz nyelven készittendő egy feleletet nyújt be, declarálta, a hajó körül azonban most jobban forgolódik, már most a fenék deszkáit csinálják be." Kár, hogy ez az érdekes levél, valamint - mai szóval élve — Bori ,4gazoló jelentése" elveszett. Antonio Borri 1795-1797 közt egyedül élt Fenékpusztán. Termékeny időszak volt ez életében. Egész sor, Antonio Borri aláírású tervrajzát ismerjük ebből a korszakból. Fennmaradt tervrajzai műszakilag jól képzett, jó rajzkészségű, tehetséges szakembernek mutatják. Ránk maradt tervrajzainak jegyzékét Iványi Béla összeállítása alapján Tóth Lajos közli 3 x . Ezek közül a keszthelyi Helikon Könyvtárban látható Főnix tervrajzát említettük már. A Főnix vízre eresztéséhez szükséges csúsztató szerkezet tervét Antonio Borri névvel írta alá, a szükséges magyarázó szöveg is olasz nyelvű 32 . A tervrajzon évszám nincs ugyan, de 1796-ban készülhetett, mert 1797 elején jelenti Pagony tiszttartó az uradalmi ,,Directio"-nak 33 , hogy a „Tátika alatt az uj hajónak vizbe eresztéséhez kévántató ötvenkilenc darab fákat vágattam, megfaragtattam és Fenékbe hordattam ..." Nagyon valószínű, hogy ebben a korai időszakban Antonio Borri a Főnix hajó építése mellett egy kisebb, sport célokat szolgáló vitorlást is készített, feltehetően a Stellát. Talán Borri szakmai tudását kívánta Festetics György ezzel a hajóval lemérni? A Stella színes rajzát, az általa épített többi hajóval egyetemben Borri készítette el valamikor a múlt század elején 34 . A Stella készítési ideje ismeretlen 35 . Ezt a hajót Borri rajza alapján így ismerteti Madarassy László 3 6 : ,A Stella könnyed formájáról és a fedélzet hátsó részére épített színes eső- és napfogó sátorról ítélve, amolyan séta-, vagy kirándulóhajó lehetett." A hajó hosszát 15 m-re becsüli. Szinte biztos, hogy Antonio Borri tengeri hajósként megismerte a vitorlázás szakmai fogásait és ő vezette be Festetics György 1785-ben született László fiát a hajózás ismeretébe. így lett aztán Festetics László a Balaton első sport-vitorlázója. 1808-ban László gróf saját vitorlásán látogatta meg a Főnixen balatoni hajóutazásra készülő Michael Amadeus Eissl osztrák gazdasági tanácsost 3 7 , aztán pár napig ő is a Főnix fedélzetén várta a vihar csillapodását. A dühöngő szélviharban „senki sem merte megkísérelni, hogy a szilárdan lehorgonyzott hajó fedélzetén felkeressen bennünket, ezért László gróf a postahajóra küldött néhány evezőst és a tajtékzó hullámokon szerencsésen eljutottunk a Halászszigetre. . . . Visszafelé László gróf oly ügyesen és nagy gyakorlattal kormányzott, hogy kis, laposfenekű hajónk mindig középütt szelte át a fenyegető hullámokat, így épségben megérkeztünk." Aztán lecsillapodott a vihar és Festetics László vitorlás kirándulásra vitte osztrák vendégét. Ezt a kirándulást így írja le útirajzában az osztrák utazó: „Ez a csend alkalmat adott arra, hogy László gróf jachtján kirándulást tegyünk a Balaton nyugati végéhez. Felhasználtuk a vitorlázatot, mellyel a gróf hajója el volt látva és az árbocra nagy, négyszögletes vitorlát, a hajó elejére a háromszögű orrvitorlát felhúzva, csakhamar elértük azt a helyet, ahol a Zala a Balatonba ömlik." Festetics László az akkor még meglévő Kisbalatonon Balatonhídvégig hajózott vendégével, ahol a Zala vize elérte a Balatont 3 8 . Festetics László ifjúkori vitorlázó kedvétől és tudásától független az a rendelkezés, amit 1824 júliusában adott ki. Akkor ugyanis elrendelte 39 , hogy a „fenéki kompokra árbócfák és vitorlák készíttessenek . . ." A rendelkezés a Tihany—szántódi komp bevált gyakorlatának átvételét jelenti, az ottani kompok ugyanis 1818-ban vitorlával is el voltak már látva 40 . Festetics László rendelkezése tervezési és kivitelezési feladatot jelentett a fenékpusztai hajóépítő üzem számára, amit akkor Bori Antal vezetett még. Abban, hogy az olasz származású Antonio Boriiból Bori Antal lett, jelentős szerepe volt az általa épített Főnix nevű teherszállító vitorlásnak. A Főnix vízrebocsájtása 1797 júliusában történt. A hajó „megáldatása és Phoenix-é lett elneveztetése e folyó hó 15-dikán délután számos Uraságok jelenlétében történt meg" írja a Magyar Hírmondó 4 *. A kor embere a magyar haladás jelképét látta az új hajóban, amit a legjelesebb magyar költők — valóságos poétái verseny keretében — magasztaltak verseikben 42 . Festetics György méltán volt büszke hajójára, aminek képét még névjegyére is rányomatta 4 3 . Az új, pompás hajó vezetésére megfelelő szakember kellett, ilyen pedig Antonio Boriin kívül nem is volt akkor a balatoni tájban. A fenékpusztai rév 44 komphajóinak javítása, új kompok építése és tervezése a fenékpusztai hajóépítő üzem megkezdett munkájának folytatását indokolta. Az üzem, amit akkori szóval Hajóarzenálnak neveztek 4 5 , vezetésére sem találtak volna Antonio Borrinál alkalmasabb személyt. Antonio Borri hajósmesterként állandó alkalmazottja lett a Festetics uradalomnak, hogy a további években új hazája nyelvét megtanulva, Bori Antalként élje le hasznos és tevékeny életét. Létét és jövőjét biztosító anyagi helyzete, amit 1797. július 2-án rendeztek 46 , a nősülést is lehetővé tette Borri számára. Esküvőjének bejegyzését természetesen hiába keressük a keszthelyi r. k. plébánia esketési anyakönyveiben, a házasságkötés a ma is élő szokásnak megfelelően a menyasszony lakóhelyén, talán Triesztben történhetett meg. Egy évvel később megszületett a házaspár első gyermeke, 439
