A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mithay Sándor: Adatok a pápai uradalom és kastély történetéhez (1738–1756)

E. Károly szolgája a borbélyságot fogja kitanulni és egy győri mesternél tanult {129-131.). Egy sümegi bábsütő akart Pápára telepedni, de először a helyi mesterrel kell megegyeznie (9.). Őt pártolta Mokoss S. plébános. Levelében egy héttel később 1745-ben arról panaszkodott, hogy ezentúl írásban kell a gyertya-rendelést tennie. Három mázsa gyertyát rendelt olyan viaszból, amelynek fehérítése pünkösd havában történt. A gyertyák újabban nem olyan szépek, mint néhány esztendővel ezelőtt (160.). Pápától távol szinte minden évben többször írt gyertya-ügyben és érthetően nagy gond a világítás (5. 51. 54. 70. 89. 100. 157. 166.). E Károly idejében is Pápáról hozatnak gyertyát.

45 1740-ben egy szabómestert ajánlott Pápára (16.), majd egy könyvkötőt (20.). 1742-ben egy pápai Hakstok Pál nevű kalmár adott be e földesúrnak kérvényt és ezt küldte elbírálásra Bittónak (50.). Hét év múlva egy kolompár akart letelepedni Pápára (158.). 1741-ben pápai görögök és kereskedők ügyeiről leveleztek (34.). Ugy tudjuk, hogy 1715-ben a pápai nyolc kereskedő közül 5 görög. 6 8. A levelek sorában tíz helyen is foglalkozik a levélíró főúr a megyegyűlések ügyeivel. Előre figyelmeztette Bittót, hogy miképpen adjon ügyeket elő, hogyan „udvarolja" a Megyéspüspököt a földesúr nevében. (3. 8. 18. 26. 27. 33. 56. 116. 117. 188. 191.). Ezek a gyűlések bizonyára a legtöbbször Pápán zajlottak le. Egyik alkalommal erősen sürgette a várbeli átalakításokat, mintha bizonyos dátumhoz kellene mindent igazítani. Többször élesen kritizálta a prefektusnak a püspököt (44. 45.). 1744. okt. 12-én írta, hogy sajnálja Acsádit elhunyta alkalmából (87.). 1752-ben élesen bírálta a veszprémi püspököt (173.), bizonyára vármegyei ügyek elintézésével kapcsolatban. Érdekes egyik levélbeli megjegyzése: ,,Az tudva lévő Doctor iránt mai Postával irnia fogok az Mgos Veszprémi Püspöknek, hogy őtet ugy mint Catholicust, és az orvoslásban próbáittat az Eretnek helyett a N. Vármegyében stabilizálni méltóztassék; Kgdis azon légyen, jogy a Mo. Urát reá disponálhassa (123.). Ezekben az években kezd hatni és elterjedni Mária Terézia egészségügyi politikája. A Bécsben többször megforduló tárnokmesternek is ennek révén érzéke van ilyen problémákhoz. A sedria következő ülésére is előkészítette prefektusát (7. 129. 168.). 9. 1753 decemberében Nepomuki Szt Jánosról való éneket küldött 10 ezer példányban a prefektusnak, a pápai és a devecseri plébánosnak a hívek között való szétosztásra (194.). A nyárádi plébánia épületét javították, mert új plébánost vártak oda (189.), majd E. Károly azt írta 1755. dec. 10-én, hogy örül az épület elkészültének (201.). 1749. okt. 7-én a tárnokmester megtudta, hogy a pápakovácsi templom visszakerült és a plébániai adminisztrációk miatt Pápára utazott E. Károly (156.). 1752-ben valami hibás cselekedet miatt a gróf erősen elítélte az oda való plébánost. Ha még egyszer így viselkedik, akkor mást kíván helyette (175.). Nem tudni, hogy miféle hibát követett el, de elképzelhető, hogy a három évvel ezelőtt megkapott templom és plébánia miatt történt a luteránusokkal az összeütközés. Arról is értesült, hogy az ugodi harang hamarosan elkészül 1750. dec. 15-én. Azt maga szerzetté fuvarral akarta átvinni a felszentelése után (166.). Két év múlva közölte, hogy még ez végbe nem mehetett (173.). 1740-ben Devecserből jelentették, hogy a templom tornyából a harangot nem tudták levenni (17.). 1742-ben leküldték a szűcsiek harangját (43.). De ez ütőjét ott felejtették, ezért ezt is elküldte öt nap múlva (44.). Majd elrendelte, hogy a devecseri templom tornyára keresztet csináltassanak az ottani lakatossal a megküldött rajz szerint 1744 febr-ban. Az aranyozást a képíró végezze el (75.). Egy hónap múlva ugyanezt az ügyet Bécsből írott levelében sürgette (78.). 1749-ben pedig elküldte a devecseri oltár rámáinak rajzát (157.). A pápai kálvária mellett remetelak építését rendelte el és „miglen már a hajléka a Calvaria mellett megkészül:) tegyen rendelést" (81.), hogy a remete ott lakhasson. Ez az adat 1744 aug. közepéről való, amikor is már négy év óta volt épülőben a Kálvária és az 1746-ban készült el.

47 1749-ben az apácák felől érdeklődött (752.). Egy umbellát kaptak a barátok és ha szükséges oda kell adniok a plébánia templomnak, de emiatt egyenetlenkedés történt (21.). A földeket a barátok idegennek adták el 1741 áprilisban és nem az uraságnak. Ezen erősen felháborodott a gróf (32.). Ugyanez év őszén a quardián 30 mérő gabonát kapott Bittótól a gróf tudtával (39). A barátok megkapták a kívánt oltári eszközöket, egy szentelt kelyhet és még meg nem szentelt ruhákat" (33.). Ezek azután kikerülhetnek falura, de annak a nevét nem jegyezték fel. Majd arra kérte a földesúr Bittót, hogyha felmegy Pozsonyba, akkor a barátoknál lévő Boldog Asszony ruhát vigye magával (101., bizonyára új ruhának elkészítéséhez kellett mintának. 10. A fejérmegyei Csákváron újabb birtokrész szervezésének lehetünk tanúi, a contractus javításával (33. 74. 133.). Az új református prédikátor nem jelentkezett a grófnál (146.). Ottani hatalmaskodás történt és Bittónak kellett az ügyet rendbe hozni és elégtételt követelni (149.). ,A Csákvárott lakozó Lutheránusok Conscriptioját, hogy azokis jó regulába hozattathassanak, csak vitesse végbe Kgd" (157.). Rendeletet adott ki a csákvári bírónak (168.). 1752. szept. 18-án azt írta, hogy „Reméllem, a Csákvári Templomba valóoltár és prédákálló Szék megkészülnek ugy, hogy Sz. Mihály Napig fölis lehessen csinálni" (176.). Ez év decemberében földeket mértek ki (177.). Az 1753 febr. 2-án az említett újonnan 412