A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mithay Sándor: Adatok a pápai uradalom és kastély történetéhez (1738–1756)

üdö meg engedi, hogy meg hordatassa, mert félő, hogy az bot ne Szenvedgyen" (173.). Ez nem lehetett a mai udvar alatt a bolthajtásos pince, hanem az épü­let ÉK-i szárnya mellett ma is használt ugyancsak bolthajtásos pince, amely fölött tehát nincs építmény. 5. Ujabb töredékes értesítés az akkori nagy munká­ról, amikor is 1745. dec. 18-án azt írta Bittónak, hogy „Jól esett, hogy a Vár mellett való Tó Szélire rothadtt Szalmát hordatott Kgd: mert az által a viz elszorittatván az Fundamentumnak ásásában, és ve­tésében nem fog gátlást tenni, sem pedig az épület alá Sziváskodni" (119.). Újra csak nem tudjuk, hogy milyen alapokról tett említést. Mindenesetre sokat mond az akkori tó vízszintjének magasságáról, hiszen akkor még bizonyára nyitva lehettek a várárkok. A pápai vár életében így lezárult egy újabb átala­kítási szakasz és ez a XVI. század végi török megszál­lás után már nem az első szakasz lehetett. 1750-ben a gróf intézkedett, hogy a Tatáról érke­ző két pár „Hattyufia" megfelelő szállást kapjon a bébi vadkertben (164.). Pozsonyból azt írta, hogy valamiképpen gyöngykakast fog szerezni és azt Pá­pára küldi (165.). Majd azt kérte, hogy narancsfák­nak való edényeket kapjon Pozsonyba (28.). Szempc­ről „oltovány ágocskákat" kapott és azokat Pápára küldte (32). Többször olvashatunk a kiterjedt tó­gazdaságról. Ajánlotta, hogy inkább csuka legyen a „báli tooban" és helyesnek tartotta, hogy a halakat kereskedőnek adta el Bittó (29.). A ponty ivadékokkal is lehet kereskedni (164), böjti napokon helyes volt a pápateszéri tavon halásztatni. Ha szüksé­ges más tavakon is halásztathat (171.). A bakonysági malom előtt halas-tavat kezdett ásatni és erre érdemes költeni és befektetni (119). Bittó értesítést fog kap­ni, hogy az „igmándi tót" mikor halásztathatja (157.). " Érdekes adat az is, hogy véleménye szerint a haj­dúknak csizmát csináltassanak, mert „a bocskort vagy delicsizmát nem acceptálják" (89.). 6. Mivel kortörténeti és uradalomtörténeti szem­pontból még a kisebb adatok is fontosak, azért köz­lünk még aprónak látszó dolgokat is a nagy építészről Pilgramról. Bittó Pilgramnak írt és levélben kérte száraz deszkák beszerzésére (64.). A mester-garasok ügye miatt a kőművesek Pilgramot is becsapták (65.); ebben az ügyben írt az építőmester a kőműveseknek 1745-ben (96). Pilgram különben levélben írta le a pallérnak, hogy miképpen kell stukaturozni (98.). Majd két szoba közti ajtók elhelyezéséről intézkedett (112.). Az építész különben már ennek a vár-átalakí­tási szakasznak az elején tervezhetett, mert Voit Pál szerint már 1731-től dolgozott pápai megrendelése­ken. 38 Az uradalom mérnöke Maynczek H. az 1730-as évek elején Bécsből érkezett Pápára. 39 1743-ban rendelte a gróf Tarlósra az összes eszközökkel „és a mit az oda-való munkából már elkészített, azt is hozza magával" (58.). 1746-ban csákvári munkákon dolgozott (755.). Sokféle felméréséből így csak a töredékek maradtak ránk. A súlyos beteg Maynczekről értesülünk néhány mondat erejéig. 1749. aug. 21-én levélben Pozsony­ból írta, hogy „Az Ingeniérnek olly veszedelmes nya­valyáját sajnálom,- ha megtalál halálozni, azonnal az egész Mappákat, engemet illető írásokat, és Könyve­ket szedesse Kgd őszve és vitesse a várba, és tétesse olly helyre, az holott a medvességtől rohadást ne ve­gyenek. Más Ingeniérre lészen gondom, hogy mihelyst arra való találkozni fog által küldhessem" (153.). Ez év szept. 4-én azt írta (tehát Maynczek halála után) hogy „Az lemenendő Ingenierrel megalkuttam, 200: Forintot, és az kóstot, ugy szállást is Ígérvén néki; hanem magános Szobát kivan, az holott minden hátramaradás, és akadály nélkül dolgozhassák,• Szállá­sa-iránt azért ugy gondo . . . hogy azt közelebb kölle­ne fogadni, Szerem . . . zában legalkalmaíosabbnak lenni ítélném, kost . . . pedig hasonlóképpen a Város­ban köllenék valakinél Számára fogadni" (755.). Okt. 28-án kelt levélben közölte : „Levelem meg-adó Ingeniérnek Esztendőbéli fizetése Három Száz Forint, és TizenKét akó Bor: ide 300 F 12akó Bor,-általlyá­ban inkább akartam néki bizonyos Quantumot re­solválni, hogy maga magának fogadgyon kostot, a 5. ábra. Maynezek Henrik, a pápai uradalmi felmérő utódjá­nak felvételi feltételei (158.), 1749. Abb. 5. Anstellungsbedingungen die an den Nachfolger des Vermessers des Pápaer Herrengutes Henrik Maynczek gestellt wurden 410

Next

/
Thumbnails
Contents