A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Uzsoki András: Kenesei Péter tihanyi kapitány címeres ezüstkelyhe

6. ábra. A kehelytalp felülnézeti rajza. Abb. 6. Zeichnung vom Kelchfuss von Obersicht. katolikusságnak még a nyomait sem találni. Szijjártó Lukács 1611. július 7-én kelt levelében ezt írja Szenczi Molnár Alberthez: „Pápán nincs semmi viszálykodás a religio dolgában, viget orthodoxia".

1 E színtiszta református városban és várban Kenései Péter közismert és megbecsült ember lehetett, ha a várkatonaság képviseletében delegálták. Neve később csak a pápai váruradalom úriszéki peres aktáiban bukkan fel, mint az úriszék tagja. A Pápán 1621. február 13-án tartott perben az úriszék tagjai között ott találjuk, mint „Kenesey Péter tihanyi kapitány"-t.

12 1624. december 10-én neve így szerepel: „. . . Krakkaj Pál pápai lovaskapitány, Kenessej Péter, Nagi János gyalogvajda . . ."

13 1627. október 30-án „. . . Krakkay Pál, a pápai lovasok hadnagya és Kenesey Péter, mint meghívott bírák . . ." szerepelnek.

14 Végül 1629. június 25-én nevét a következők társaságában említik: „. . . Krakkay Pál lovaskapitány, Kenesey, Palotay Péter devecseri kapitány .. ,"

15 A kelyhet adományozó neve eddig három féle változatban fordult elő: 1. a kuppán levő szövegben Kenései, 2. az úriszéki periratokban: Kenesey és Kenessej. A két utóbbi nem jelent különbséget, mert ugyancsak az úriszéki iratokban a pápai lovaskapitány, ül. hadnagy neve egyszer Krakkay, másszor 371