A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Kozák Károly: Kerámiatörténeti tanulmányok (Dunántúl)

I 12. ábra Bögre a XVI-XVII. század fordulójáról Abb. 12. Töpfchen aus der Zeit der Jahrhundertwende XVI-XVII 13. ábra Kancsók és korsók a várból (XVII. sz.) Abb. 13. Krüge und Kannen aus der Burg (XVII. Jh.) viszont egy hasonló formájú füles bögre XVII. századi leletekkel együtt került elő (12. ábra).

11 Egy külön csoportot alkotnak a kancsók - egyszerűbb és díszesebb kivitelben —, a korsók, az egysze14. ábra. XVII-XVIII. századi tányérok Abb. 14. Teller aus den XVII-XVIII Jahrhunderten 75. ábra. Díszedény a palotából (XVII. sz. 2. fele) Abb. 15. Prunkgeschirr aus dem Palast (Zweite Hälfte des XVII. Jh.) rü és szépen díszített tálak és tányérok, valamint a díszkerámiának számító darabok. Ez utóbbiak közé számítanak a habán edények (13-14. ábra). A sümegi vár ásatásakor nagyszámú, kiemelkedő értékű, változatos formájú és díszítésű habán anyag került elő 1663-as és 1673-as évszámokkal. E tekintetben a megye az egyik legértékesebb habán edényegyüttest vallhatja sajátjának, amely a sümegi várban lévő palotához tartozott. Itt említjük meg a szépen formált és díszített pipákat is, elterjedésével a megyében a XVI. század végétől kezdve számolhatunk (15-16. ábra).

12 A megye kerámiatörténeti kutatásában jelentősek a középkori és újkori kályhacsempékkel és kályhaszemekkel végzett vizsgálatok, feldolgozások. Sikerült meghatározni egy csoportot, amely a XV. században készült. Oroszlánnal és a sárkányölő Szent Györgygyei díszített, redukált égetésű kályhacsempék töredékei megtalálhatók a sümegi váron kívül Csabrendeken, Csepelyen, Nagyvázsony ban és Veszprémben, a megyén kívül pedig Vasvárott és Zalaegerszegen. A kályhához tartoznak azok a szürke anyagú, tál alakú, vastagfalú kályhaszemek, amelyeknek sarokda332