A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Pákay Zsolt: Adalékok a balatonfüredi járás török kori történetéhez a rovásadó-összeírások alapján (1531–1696)

összeírás szerint az egészből felégetve 12 porta; 1567ben a veszprémi káptalannak 2 adófizető, 3 szegény, 3 puszta, 1 felégetett, Ányos Boldizsárnak 2 adófizető, 7 felégetett, Pethő Pálnak 11/2 adófizető, 3 puszta, 2 újra telepített telke van. Takaró Mihálynak birtoka felégetve. 1569-ben és 1570-ben az első összeíráskor (Fewlsew Ewrs, Felseo Ewrs) a veszprémi káptalané, most a királyé 6 adófizető, 5 szegény, 3 zsellér, 3 puszta telekkel. Takaró Mihálynak és Pethő Pálnak 4 1/2 adófizető, 4 szegény, Ányos Boldizsárnak 1 adófizető, 3 szegény, 2 újra telepített, 1572-ben a káptalannak 4 adófizető, Takaró Mihálynak és Pethő Pálnak 3 1/2 adófizető, Ányos Boldizsárnak 3 1/2 adófizető, másik összeírás szerint a veszprémi káptalannak 4 adófizető, Takaró Mihálynak és ifj. Pethő Pálnak 3 1/2 adófizető, Ányos Boldizsárnak 3 1/2 adófizető telke van-, ugyanakkor az egész község felégetve. 1573-ban (Feölseö Ewrs) a veszprémi káptalannak 6 adófizető, Takaró Mihálynak és ifj. Pethő Pálnak 4 1/2 adófizető, 1574-ben (Felsewewrs) a veszprémi várnak 5 adófizető, 6 szegény, 8 puszta, id. Pethő Pálnak 3 adófizető, 2 szegény, 3 puszta, Ányos Boldizsárnak és Takaró Mihálynak 3 adófizető, 3 szegény, 3 puszta telkét írták össze. 1576-ban a község puszta. 1578-ban és 1582-ben az első összeíráskor a veszprémi várnak 5 adófizető, 3 szegény, 1 zsellér, 6 puszta, Ányos Boldizsárnak 1/2 adófizető, 1 szegény, 1 zsellér, 3 puszta, ifj. Pethő Pálnak és Huszár Péternek 1 adófizető, 4 szegény és zsellér, 5 puszta, 1582-ben a második összeíráskor (Felsőörs) a veszprémi várnak 5 adófizető, 3 szegény, 2 zsellér, 5 puszta, Ányos Boldizsárnak 1 adófizető, 1 szegény, 2 puszta, ifj. Pethő Pálnak és Huszár Péternek 2 adófizető, 2 szegény, 4 puszta, 1588-ban és 1594-ben (Felseo Ers) a veszprémi várnak 3 adófizető, 10 szegény, 5 puszta, Ányos Boldizsárnak 11/2 adófizető, 5 szegény, 4 puszta, ifj. Pethő László és Huszár Péternek 2 1/2 adófizető, 5 szegény, 2 puszta telkét írták össze. 1599-ben a malom 4 forint adót fizet. 1609-ben (Fölső Eörs) a veszprémi püspöknek és több nemesnek 4 adófizető, 1610-ben, 1612-ben az Örsi prépostnak 3 adófizető, 1613-ban 3 adófizető, 6 puszta, 1618-ban a prépostnak 2 adófizető, 5 puszta, 1622-ben 3 adófizető, 1626 és 1627-ben 2 1/2 adófizető, 1635-ben, 1638-ban 1 1/2 adófizető, 1647és 1648-ban ugyanannyi adófizető telke van. 1696ban (Posseio Fölső Eörs) több földesúr birtoka. Jobbágyok: Vargha Péter, Tallos Mihály, Kis János, Pécseli István, Örsi János, Szálai István, Németh István, Szálai György, Kovács György, Szálai János, László György, Lőrinc István, Fülei György. Zsellérek: Csapó István, Bacsó János, Rózsa János, Szabó Gergely. Van 76 hold szántóföldjük, melybe 168 pozsonyi mérő magot vetnek. Csak négy szőlőjük van. Három nemes családnak van 12 kapás szőlője, mely 12 akó bort terem. 115 más községbelinek 468 kapás szőlője van, mely 441 akó bort terem. KÉK 1536-ban az első összeíráskor (Keek) a tihanyi apátságnak 2 adófizető, 4 szegény, a veszprémi püspöknek 1 adófizető, Choron Andrásnak 1 adófizető telke van, az utóbbi adójával hátralékban van, a második összeíráskor a veszprémi püspöknek 3 adófizető, Choron Andrásnak 1 adófizető, a tihanyi apátságnak 2 adófizető, 3 szegény telke van. 1542-ben az egytelkes nemesi összeírás szerint (Keek) Nagy Pál 2 forint adót fizet. Többet nincs összeírva. LOVAS 1531-ben (Lowas) a veszprémi káptalannak 14 adófizető, 20 szegény telke van-, a rátóti prépostság birtokát szintén a tihanyi apátság kapta, 5 puszta telke van. Choron Andrásnak 3 adófizető, 10 szegény és puszta telkét írták össze. 1534-ben a veszprémi káptalannak 16 adófizető, 12 szegény, 5 puszta, Choron Andrásnak 1 adófizető, a rátóti prépostságnak 2 puszta, 1536-ban a veszprémi káptalannak 10 adófizető, 8 szegény, 1 bírónak átengedett, Choron Andrásnak 1 adófizető, 1542-ben a veszprémi káptalannak 7 adófizető, 12 szegény, a rátóti prépostságnak 1 adófizető, az 1543. évi hátralékjegyzék szerint Gyulaffy Lászlónak 1 adófizető, 1548-ban a veszprémi kapitánynak 2 adófizető, az 1548. évi második összeírás szerint a veszprémi kapitánynak 5 adófizető, 1 bírónak átengedett és hospes, 10 szegény telke van. A bejegyzés szerint a község felégetve. 1549-ben a veszprémi várnak (Paksi Jánosnak) 5 adófizető, 4 felégetett, 9 zsellér, az Örsi prépostság malmának 1 adófizető, a rátóti prépostnak 1 adófizető, 1550-ben a veszprémi várnak 5 adófizető, a rátóti prépostnak 1 adófizető, 1553-ban a várnak 5 adófizető, a rátóti prépostnak 1 adófizető, az Örsi prépostnak 1 adófizető, 1554-ben a tihanyi várnak 7 adófizető, 1555-ben a veszprémi várnak 5 adófizető, az őrsi prépost malmának 1 adófizető, a rátóti prépostnak 1 adófizető, másik összeírás szerint 1555ben és 1556-ban a tihanyi várnak 3 adófizető, 1557ben a tihanyi várnak 3 adófizető, 5 szegény, 4 puszta, 1564-ben a királynak 3 1/2 adófizető, 6 szegény, a malomnak 2 adófizető, Gyulaffy Lászlónak 2 szegény, 1566-ban a királynak 2 1/2 adófizető, a malomnak 2 adófizető, 10 szegény, 3 felégetett telkét írták össze. 1567-ben a káptalan birtoka teljesen puszta. 1569-ben és 1570-ben a királynak 6 adófizető, 6 szegény, 3 zsellér, 2 puszta, 1572-ben az első összeírás szerint a veszprémi püspöknek 1/2, a második összeíráskor 4 1/2 adófizető, 1574-ben a veszprémi várnak 6 adófizető, 3 zsellér, 2 újra telepített, 2 puszta, 1576-ban a várnak 5 adófizető, 2 szegény, 3 zsellér, 3 puszta, 1578-ban és 1582-ben az első összeíráskor a várnak 5 adófizető, 2 szegény, 3 zsellér, 3 pusz323