A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Pákay Zsolt: Adalékok a balatonfüredi járás török kori történetéhez a rovásadó-összeírások alapján (1531–1696)

PÁKAY ZSOLT ADALÉKOK A BALATONFÜREDI JÁRÁS TÖRÖK KORI TÖRTÉNETÉHEZ A ROVÁSADÓ-ÖSSZElRÁSOK ALAPJÁN (1531-1696) KIEGÉSZÍTETTE ÉS SAJTÓ ALÁ RENDEZTE: VERESS D. CSABA A történelmi Veszprém vármegye — veszprémi, pápai, zirci, devecseri és enyingi — járásainak rovásadóösszeírásait (dicalis conscriptio) a szerző — dr. Pákay Zsolt - 1942-ben jelentette meg: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján (1531—1696) címen (Kiadta a Veszprém vármegyei Múzeum és Könyvtár.) Azóta - az 1946. évi és az 1950. évi közigazgatási területváltozások jóvoltából — a történelmi Veszprém megye területe jelentősen megváltozott. Míg a történelmi enyingi járás (1950-ben) elsősorban Fejér megyéhez került, jelentős területeket csatoltak Veszprém megyéhez. ALSÓÖRS 1531-ben (Also Ewrs) a veszprémi káptalannak (a tihanyi apátság kapta) 8 adófizető, 16 szegény és puszta, a bakonybéli apátságnak 2 adófizető; 1534ben (Alsoewrs) a káptalannak 7 adófizető, 5 szegény, 6 puszta, a béli apátság prediális nemeseinek 1 adófizető, 1536-ban mindkét Őrsön (Utraque Ewrs) a veszprémi káptalannak 10 adófizető, 6 szegény, 1 a bírónak átengedett; Choron Andrásnak 3 adófizető, 2 szegény; a második összeíráskor (Utraque Ewrs) a káptalannak 10 adófizető, 6 szegény, 1/2 bírónak átengedett; a béli apátságnak 1 szegény; az Örsi prépostságnak 3 szegény; a veszprémi vár őrségének 1 adófizető, Choron Andrásnak 1 adófizető, 2 szegény, 1542-ben Alsóörsön a veszprémi káptalannak 3 1/2 adófizető, 8 szegény, 3 puszta telke van. Prépost András egytelkes nemes 50 dénár, László Péter 50 dénár, Egyed Antal 1 forint adót fizet. Az 1545. évi subsidium hátralék jegyzéke szerint a béli apátságnak 1 telke hátralékban van az adóval. 1548-ban a veszprémi kapitánynak 1 adófizető, a második összeírás szerint a veszprémi kapitánynak 4 adófizető, 2 újra telepített, 2 szegény, a bakonybéli apátságnak (mely Palota várához adózik) 1 adófizető telke van. A bejegyzés szerint felégetve. 1549-ben (Also Ewrs) a veszprémi várnak (Paksi Jánosnak) 11 adófizető, a prépostságnak 1 adófizető, 1550-ben ugyanannyi, a várnak 11 adófizető, az őrsi prépostnak 1 adófizető, 1553-ban ugyanannyi, 1554-ben a tihanyi várnak 12 A területrendezések során elsőnek — az 1945. M. E. és 93.428/1945. IV. B.M. rendelet alapján - 1946. január elején Zala megye balatonfüredi járása (a szentantalfi körjegyzőség kivételével) Veszprém megyéhez került. Dr. Pákay Zsolt az elmúlt évtizedekben — az Országos Levéltár kincstári osztályán őrzött dicális összeírás volt Zala vármegyei kötetét is feldolgozta. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17/ 1984. évi kötete közölte a tapolcai és sümegi járások hasonló összeírásait, s ezt folytatva -jelen kötetében - közli a volt balatonfüredi járás falvainak rovásadó-összeírásait az 1531—1696 közti évekből. Veress D. Csaba adófizető, 1555-ben az első összeírás szerint a tihanyi várnak 3 adófizető, a prediális nemeseknek 5 adófizető, a második összeírás szerint a veszprémi várnak (Paksi Lászlónak) 11 adófizető, az Örsi prépostnak 1 adófizető, 1555-ben és 1556-ban egy másik összeírás szerint a tihanyi várnak 3 adófizető, 1557-ben (Also Ewrs) a tihanyi várnak 4 adófizető, 2 szegény, a prediális nemeseknek 5 adófizető, az adóval a nemesek hátralékban vannak, 1564-ben (Also Ersy) a királynak 5 adófizető, 7 szegény, a prediális nemeseknek 6 adófizető, az 1566. évi hátralék jegyzék szerint (Zalawegh Ewrs aliter Also Ewrs) a veszprémi püspöknek 12 adófizető, a prediálista nemeseknek 6 adófizető, 1566-ban (Zalaweg Ewrs) a második subsidiumkor a veszprémi püspöknek 12 adófizető, 7 szegény, a prediálista nemeseknek 6 adófizető, 1567ben (Zalawegh Ewrs) a veszprémi káptalannak 4 adófizető, a pre dialistáknak 6 adófizető, 4 szegény, 1569ben és 1570-ben (Zalaweghewrs aliter Alseö Ewrs) a veszprémi püspöknek, mely most királyi birtok 10 adófizető, 6 szegény, 3 zsellér, 4 puszta, a prediálistáknak 5 adófizető, 1572-ben a veszprémi püspöknek 9 adófizető, 1574-ben a veszprémi várnak 8 adófizető, 4 szegény és zsellér, 3 újra telepített, 15 puszta, 1576-ban a veszprémi várnak 7 adófizető, 5 szegény, 3 újra telepített, 15 puszta, 1578-ban és 1582-ben az első összeíráskor a veszprémi várnak 8 adófizető, 9 szegény, 1 újra telepített, 16 puszta, 1588-ban és 1594-ben a várnak 8 adófizető, 10 szegény, 17 puszta telkét írták össze. Az 1599. évi 317