A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Veress D. Csaba: A Kál-völlgy története (II. rész)

vevő Evlia Cselebi török világutazó ebben a hadoszlopban vonult, s leírása szerint Csobánc vára is ,,. . ..a németek kezén volt . . . égig érő magas hegytetőn, igen erős, négyszögletű vár volt ez. Mikor a mi hadseregünk elvonult mellette, ötven ágyúlövést tettek. A vár bástyáit és ormait keresztes zászlók díszítették." A török csapatok nem támadták meg Csobáncot, s elvonultak Tapolca mellett is, amely „nagyon erős palánka" volt.

33 A szentgotthárdi vereség (1664. augusztus 1) után a török hadsereg egyik része — az előbb említett hadoszlop - ugyanezen az útvonalon vonult vissza Palota vára felé. Harcokról ebben az esetben sem tettek említést a források. Az 1683. nyári - Bécs ellen indított utolsó török támadás valószínűleg még ennyire sem érintette a Kál-völgyet és kornyékét. A bécsi vereség után a török hadsereg gyors ütemben vonult vissza a Dunántúl ezen részéből. 1687 novemberében a közeli Palota (Várpalota) várát is átadták a török csapatok a császári hadseregnek, majd 1690. április 13-án az évekig körülzárt kanizsai vár török őrsége is kapitulált. Ezzel a Balatonvidékről végleg elvonult a török hadsereg, s a másfélévszázados török háborúk kora örökre elmúlt e vidék felől. Az országhatár déli vidékén még folytak a harcok a török hadsereggel, mikor 1696-ban a királyi kincstár már megkezdte a felmérést, az állami adóalap összeírását. Köveskál: egy telkes nemesek birtoka, 19 és fél hold szőlőjük 246 akó bort terem (Egy magyar akó = 53,4 1.) A községben más falubelieknek is volt birtoka. Л APÁTI HEGV A HENYE 2. ábra. A Kál-völgy falvai. Abb. 2. Döríc im Kai-Tal Kővágóörs: egytelkes nemesek birtoka, 22 és fél hold szőlejük volt, amely 189 akó bort termett. Mindszentkál: a veszprémi püspöknek kilenc jobbágyés zsellér családja lakta a falut, összesen 55 hold szántóföldet müveitek meg. Ezenkívül volt még 6 és háromnegyed hold szőlejük, amely 54 akó bort termett. Nemeseknek és más faluból valóknak is volt szőlejük a falu határában. Szentbenedekkál: több földesúr birtoka, a 24 jobbágy- és zsellércsaládnak összesen 141 hold szántóföldje volt. 15 hold szőlejük 230 akó bort termett.

34 A nemesi falukat a régi egytelkes nemesi lakosság lakta. Egy 1690. decemberi adásvételi szerződésből Köveskál falu számos lakójának neve ismert: „Anno 1690 Die 4 December. Én, Kővágóörsön lakozó Kovách Mártony és feleségem Kovách Kata asszony és fiunk Kovách Jancsi adjuk tudására minden rendbéli Nemes és Nemtelennek, kiváltképpen Fő- és Vice Ispány Uraiméknak, és minden Törvényszékben Uraimnak, hogy Nemes Szála Vármegyében Köveskáli Hegyen az mi vér szerint való öcsénknek, ugyanazon Köveskálon lakozó Nemes néhai Kovách Mihálynak és feleségének Kantás Dóri asszonynak ... 48 tallérért . . . mely szőlőkhöz való pinczéjével adgyuk Ő Kegyelmének, mely szőlőnek szomszédgya napkeletrül Szalaj Márton és Pálfi Benedek, délrül Damakos András, napnyugatrul Darnaj Lörincz Nemes Uraim szőlleje vagyon . . . Levelünk íratott illyen böcsületes Nemes és emberséges emberek előtt, úgymint Nagy András, Vörös István, Barbély György, Barbély Mihály, Darnaj János nemes uraimék előtt és Henyei prédikátor Pattyi Mihály uraink előtt, régi magyar országunk Törvényé szerint pöcsétünk nem lévén hanem kezünk köröszt vonyásunkkal meg is erősítettük. Körmendi István köveskáli prókátor."

35 A török háborúkat követő és a kuruc szabadságharcig terjedő mintegy másfél évtized — a dicális összeírások adatai szerint — jelentős fejlődést mutatott. Az 1700. decemberében végzett összeírás szerint a két egytelkes nemesi faluban a helyzet az alábbi volt: Kővágóörs. egytelkes nemesi falu, 14 egész sessio (telek) lakott volt, a lakosság az evangélikus felekezethez tartozott. Volt 60 hold szántóföld (egy hold kb. 600-1800 négyszögöl volt.), 20 „kaszás" rét (egy „kaszás" kb. 880—2040 négyszögöl volt), továbbá 16 „kapás" szőlő. (Egy ,,kapás" kb. 200—410 négyszögöllel volt egyenlő.) Köveskál: egytelkes, armalista nemesek faluja, három sessio (telek) volt lakott, egy sessio pedig puszta,- a lakosság a kálvinista felekezethez tartozott. Volt 40 hold szántóföldjük, 10 kaszás rétjük, 70 kapás szőlejük, 4 hold erdejük és egy elhagyott vízimalmuk. A hűbéri jobbágyfalvakban az alábbi volt a helyzet: Mindszentkáll: birtokosa a vesíorémi püspök volt; hat egész- és két fél sessio (telek) volt lakott, a lakosság katolikus volt. Volt 100 hold szántóföldjük, 30 311