A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Veress D. Csaba: A Kál-völlgy története (II. rész)

1559. január elején Magyar Bálint fegyveresei elfogták és Szigliget várába hurcolták, Gyulaffy László Csobánc várából fegyvereseivel megrohanta Szigligetet, hogy kiszabadítsa emberét - Pribék Mihályt. A harc során a csobánciak Magyar Bálint több emberét legyilkolták vagy fogságba hurcolták. Nem volt azonban különb Magyar Bálint sem. Károly főherceg 1563. januárjában azon a véleményen volt, hogy Magyar Bálintot haddal kellene kifüstölni váraiból: Szigligetről és Fonyódról. Az 1563. évi országgyűlés pedig Magyar Bálintot „nyilvános gonosztevőnek" jelentette ki, s kötelezte, hogy Szigliget és Fonyód várakat azonnal adja vissza a Lengyel családnak, kiktől azokat fegyverrel bitorolta.

10 A helyzetet súlyosbította az is, hogy a török csapatok 1561. április 17-én hajnalban rajtaütésszerűén elfoglalták a közeli Hegyesd várát, melyet a magyar hadaknak csak 1562 áprilisában sikerült visszafoglalni. A két zavaros év azonban jelentősen nem változtatott a Kál-völgy falvain. Az 1 564.évi dicális összeírás szerint: Mindszentkálon (Mynd Szentkalya): a veszprémi püspöknek három adófizető és két szegény telke volt; Szentbenedekkálon ugyancsak a veszprémi püspöknek öt és fél adózó, valamint négy szegény telke volt, Choron János pedig másfél adófizető és egy szegény telekkel rendelkezett. Kővágóörs falu puszta volt.

11 1566 júniusában újra kitört a háború a törökökkel. A Balaton térségében a török csapatok kudarcot vallottak. Arszlán pasa budai beglerbég hadai sikertelenül ostromolták Palota (Várpalota) várát, s ezt követően a keresztény — német és magyar — hadak rohammal visszafoglalták Veszprém várát. Az 1566. évi keresztény hadisikerek, majd az 1568. évi békekötést követő (1593-ig tartó) ,,hosszú béke" időszaka jelentéktelen népesedési növekedést mutatott be a dicális összeírásokban. Ez a viszonylagos népesedés is csak a két földesúri faluban mutatkozott; a már említett nemesi falvakban a dicális összeírások továbbra sem mutattak ki lakosságot. Mindszentkál: 1566-1567: a veszprémi püspöknek négy adófizető és három szegény, a kapornaki apátságnak pedig egy adófizető telke volt; 1569—1570: a veszprémi püspöknek négy adófizető, négy szegény, két puszta és két újratelepített telke, a kapornaki apátságnak pedig fél adózó és egy szegény telke volt. 1572: a püspökségnek három adózó, az apátságnak egy adófizető telke volt; 1574; a veszprémi püspökségnek két adózó, két szegény, két zsellér, három puszta és két újratelepített telke, a kapornaki apátságnak pedig puszta telke volt. 1578-1582: a püspöknek két adózó, hat szegény és zsellér, kilenc puszta telke, a kapornaki apátságnak pedig egy újratelepített telke volt. 1584: a püspöknek két adózó, hat szegény és zsellér, nyolc puszta telke volt; a kapornaki apátság telke puszta volt. 1588: a püspöknek két adózó, öt zsellér és kilenc puszta telkét írták össze; a kapornaki apátság telke továbbra is puszta volt. Szentbenedekkál: 1566: a veszprémi püspöknek nyolc adófizető, egy puszta és egy szegény telke, Chóron Jánosnak pedig fél adófizető, egy újratelepített és egy felégetett telke volt. 1567: a püspöknek három adózó telke, Chóron Jánosnak egy adózó, két újratelepített és egy szegény telke, az egyházi nemeseknek pedig hét adózó, három szegény és két puszta telkét írták össze. 1569-1570: a püspöknek öt adófizető, két zsellér, Chóron Jánosnak egy adófizető, négy szegény és egy zsellér, az egyházi (prediális) nemeseknek pedig hét adófizető telkét írták össze. 1572: a püspöknek négy adózó telke, Chóron Jánosnak másfél adófizető telke volt (melyeket az összeírást követően a törökök felégettek.) 1574: a püspöknek három adózó, öt szegény, négy zsellér, hat puszta és egy újratelepített telke, Chóron Jánosnak pedig fél adózó, három szegény, három puszta és egy zsellér telke volt. 1576: a püspöknek két és fél, hat szegény, négy zsellér és hat puszta telke, Chóron Jánosnak fél adózó, négy szegény és három puszta telke volt. 1578-1582: a veszprémi püspöknek két és fél adófizető, négy szegény és hat puszta telkét, Chóron Jánosnak pedig fél adózó és egy szegény telkét írták össze. 1584: a püspöknek két és fél adófizető, hét szegény, hét felégetett és puszta, egy újratelepített telkét, Chóron Jánosnak pedig fél adózó, egy szegény és hat puszta telkét jegyezték fel. 1588: a püspöknek két és fél adózó, hét szegény és hat puszta telkét írták össze; két új birtokost is bejegyeztek: Nádasdy Kristófnak és Balassi Istvánnak volt a faluban egy-egy puszta telke. Kővágóörsöt 1566-1588 között a dicatorok nem írták össze 12 Az 1568—1593 közti „hosszú béke" éveiben természetesen több török támadás érte a Balaton északnyugati partvidékét, ezen belül a Kál-völgy környékét. Az 1570 októberi török támadás - bár Alsóörsnél a közeli magyar végvárak katonasága 305