A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Szántó Imre: A balatoni várak övezete a dunántúli védemi rendszerben (1541–1690)

Sümeg alól elvonuló törökök útjáról: „Az török Tábor tegnap menvén el Simeg alul szállott ismégh Tapolczára tegnap délben, akit már az előtt megh égettek volt az Tatárok, Szigligetet tegnap háromszor ostromlotta . . . minket is három vagy négy nap mindennap próbáltak - folytatja a keszthelyi kapitány -, hogy ha pusztán hagyathatták volna velünk az végházat .. . Keresztén rabokat legalább ezen a héten kett százat szabadítottunk ki kezükből, de Isten minket mégh eddig békével meg tartatott.. ,"

439 Az 1664 májusától szeptemberéig tartó török támadó hadjárat súlyos károsodást és pusztulást hozott a Kanizsával szembeni és a balatoni végvidékre. Egy 1669. február 28-i kimutatás szerint Somogy és Zala megye helységei az 1664-es hadjárat következtében nemcsak, hogy romba dőltek, de lakosságuk jelentős részét levágta vagy elpusztította a török. A maradék azután „natúr ali morte" - pestisben pusztult.

441 A Wesselényi-féle főúri szervezkedés kiváló ürügyet szolgáltatott arra, hogy I. Lipót császár kísérletet tegyen a nyílt abszolútizmus bevezetésére.

442 A bécsi kormány a rendi felkelés leverése után elhatározta, hogy a számára megbízhatatlan végvári katonaságot külföldi (német birodalmi, horvát stb.) ezredekkel cserélje fel, s a végvárak hazai katonaságának nagy részét elbocsátja szolgálatából.

4 3 A magyar őrségek szerepe mind kisebb lett. 1671. december 11-én kelt I. Lipót császár pátense, amely lyel a szolgálatában álló mintegy 11 ezer főnyi magyar katonaságból mintegy nyolc ezer fő elbocsátását rendelte el a végvárakból.

444 A tervek szerint csak a győri főkapitányság - összesen 2248 főnyi katonaságot számláló — váraiból kereken ezer katonát akartak elbocsátani.

445 Hogy a hadi nép számáról és beosztásáról áttekintést szerezhessünk, közöljük a balatoni végházak magyar haderejének összeírását a reductio előtt és után:

446 Végházak huszár reductio előtt hajdú tüzér rendkív. reductio után huszár hajdú 1. Keszthely 2.Tihany 3. Vázsony 4. Szigliget 5. Csobánc 100 20 40 10 20 100 50 74 25 25 1 1 2 1 1 1 50 40 15 30 25 30 5 20 5 20 összesen 190 274 4 3 100 140 A kuruc mozgalom gyengítése céljából, majd a fölszabadító háborúk során a császári hadfogadás nem idegenkedett a magyar katonaság szaporításától, így már 1681-ben a Kanizsa körül fekvő végházak hadi népét 1092 huszárban és 1467 hajdúban állapította meg. Az 1682. július 9-i rendelet alapján a Haditanács még 892 huszárt és 1167 hajdút helyezett ide, s így ezekben a végházakban az 1683. év elején a reductionalis ezer ember helyett már 3059 vitéz szolgált.

447 Az 1684-1688-as években a Kanizsa körül fekvő és a győri főkapitányság végváraiban újra 2382 huszárt és 3241 gyalogos hajdút találunk.

448 Azt nem tudjuk, hogy az előirányzott számból mennyit hoztak össze, de annyi bizonyos, hogy a Zala megyei végházak is újból benépesültek. Az 1695. évi kimutatás szerint a Kanizsa körül fekvő végházakban 1092 huszár és 1367 hajdú volt, a balatoni öt kis végházban pedig 190 huszár és 274 hajdú.

449 A győri főkapitányság kimutatása szerint 1700— 1701-ben Tihanyban 10 lovas és 45 gyalogos, Csobáncban 14 lovas és 21 gyalogos, Szigligetben 10 lovas és 29 gyalogos, Keszthelyen 26 lovas és 87 gyalogos katona teljesített szolgálatot.

4 s ° A végvárak — mint láttuk — már a XVI. században jelentős szerepet játszottak a reformáció mozgalmaiban.

451 A Habsburg kormányzatnak a végváriak ellen intézett tevékenysége, és a földesurak alávetési törekvése szoros kapcsolatban jelentkezett a katolikus ellenreformáció fellépésével. Az 1650-es évek végén a katolikus restauráció egyre nyíltabb és durvább eszközökkel lépett fel a várak protestáns katonáival szemben. Az ellenreformáció egyik vezető alakja a Sümeg várában székelő Széchenyi György veszprémi püspök volt.

4 5 2 I. Lipót császár 1667. október 26-án megparancsolta, hogy az egerszegi, szentgróti, keszthelyi, körmendi és tihanyi lovas és gyalogos katonák kötelesek a veszprémi püspöknek földjeik után tizedet adni.

4 5 3 I. Lipót a győri főkapitányságban Tihanyban, Vázsonyban, Pápán, Komáromban, Veszprémben és Győrött a helvét és ágostai evangélikus vallásfelekezetnek templomépítési engedélyt adott, melyet a rendek 1681-ben a 26. te.-ben be is cikkelyeztek.

4 5 4 De a császár 1701-ben a protestáns vallás nyilvános gyakorlatának jogát az articularis véghelyektől megvonta. A katolikus püspökök — különösen a Rákóczi-szabadságharc után - sort kerítettek a véghelyi templomok és iskolák katonai segítséggel történő elvételére vagy lerombolására. A XVII. század 80-as éveitől újból sűrűsödtek a törökökkel való összecsapások. Súlyos összecsapás történt 1680. január 30-án, amikor a veszprémi, tihanyi és vázsonyi végvárak magyar katonasága Palota várának környékén portyázott. A lovassági harcban Berhida keleti szélén, a Séd-patak hídjánál többek között hősi halált halt Sempthey Ferenc vázsonyi kapitány is.

455 A magyar végvári katonaság itt is, mint másutt, nem várainak vonalában igyekezett feltartóztatni az ellenséget, hanem a megszállt területre helyezte át a harcok tűzfészkét. A XVII. század 80-as éveiben sűrűsödtek a táborozások is. Ezekben főleg a keszthelyiek vettek részt, mert a veszélyeztetettebb helyeken levő végvárakból sok embert elvonni nem tartották tanácsosnak. 1681 nyarán Igali Szűcs István keszthelyi vajda parancsot kapott, hogy legénységével együtt szálljon 285