A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Szántó Imre: A balatoni várak övezete a dunántúli védemi rendszerben (1541–1690)

get szüntelenül zaklatni fogja. Tihanyt tehát meg kell erősíteni! 85 A legfontosabb támaszpontokat eleinte magánbir­tokosok építették ki határváraknak, mint például Nádasdy Tamás Kanizsát, Török Bálint Szigetvárt és Pápát, a kisebb dunántúli várak közül Devecsert a Choron-, Keszthelyt, Tátikát a gersei Pethő-, Cso­báncot a Gyulaffy-, Szentgrótot a Hagymássy csa­lád. A veszprémi püspökségnek és káptalannak Veszp­rém és Sümeg várait kellett megerősíteni és védeni. Szigliget és Fonyód várait — a Lengyel család örök­ségét — csaknem három évtizeden keresztül Magyar Bálint kapitány kezén találjuk. 8 6 A török hódoltság állandó terjedése miatt mind a nemesség, mind pedig a Habsburg uralkodóház szá­mára létkérdéssé vált az ellenség előnyomulásának megállítása. A nagybirtok honvédelmi áldozatválla­lása végül is a jól felfogott önérdekből eredt, hiszen a nagybirtokos az adott határszakasz oltalmazásával elsősorban a saját birtokait védte. Buda elfoglalása után lázas várépítő és átalakító munka indult meg. Az 1540-es évtizedben és az 1550­es évek elején viszonylag gyorsan létrejött a végvári vonal, amely a stájer határtól a Beszkidekig terjedt, és hosszú állóharcra rendezkedett be. 87 Egy-egy vár megerősítése az egész környék szá­mára élet-halál kérdéssé vált. A várépítkezéshez a legolcsóbban beszerezhető föld- és faanyagot használ­ták. A palánk-erődítést gyorsan el tudták készíteni. A palánk vonal erős karókból vagy cölöpökből épült, melyeket a földbe verve, vesszőkkel át- és összefon­tak, és azután kisároztak. Ahol bőven volt kő vagy tégla, a palánkot is kőből vagy téglából építették. Kolostorok, ha szilárd anyagból épültek, templo­mok, ha kőkerítéssel voltak ellátva, csakhamar be­kerültek a védelmi szervezetbe. Gyakran egy-egy régi templom vagy kastély maradványai szolgálták az ala­pot b Keszthelyen a megerősített ferences kolostor és templom szolgált végvár gyanánt. 8 9 Zalavár ugyan­csak monostor-, Tapolca templomerődítés volt. 90 1553 őszén a tapolcai malmot szándékoztak meg­erősíteni, amely — Pallavicini Sforza győri főkapitány véleménye szerint — tíz katona oda helyezésével oltalmazható volna a martalócok és egyéb rablók támadásaival szemben. 9 * Fonyód templomának bőví­tése és végházzá alakítása Magyar Bálint, kora egyik leghíresebb törökverő vitézének nevéhez fűződik. Belső erődje egy kis kőkerítés, ezt vette körül az egy­szerű palánk és vízárok. 9 2 A monostorok, templomok erőddé, várrá való át­alakításához mélyreható változtatásokra nem volt szükség. A monostort és a templomot árokkal vették körül, az árkon kívül volt a palánk vonal, amely a külső vár kerítésének tekinthető. Már lényeges átala­kítást igényeltek a volt úri lakások, mint például a csobánci és a szigligeti várak. Ez utóbbiról tudjuk, hogy gondviselője, Martonfalvay Imre deák, ura parancsára 1531—40 közt a várban csonka tornyot, azután két avagy három bástyát, a külső várban pin­céket, a belsőben pedig kutat csináltatott. 93 A keszthelyi ferences templom és rendház várrá való átalakítása először csak „hevenyészve" történt. Pontosan nem tudjuk, hogy mikor építették át a kolostort monostorerőddé, de 1550-ben már állott. Ez év márciusában ugyanis Keglevics Péter „ex castro nostro Keztel" (Keszthely várunkból) keltezte egy levelét. Ez az első — hevenyészett — megerősítés any­nyit jelentett, hogy az épülettömböt körülárkolták, esetleg palánkkal vették körül. 94 Az átalakítás 1558-ra — legalábbis nagy részben — megtörténhetett. és a keszthelyi ferences „claustrum"-ból eastrum lett, mert ebben az évben itt már nem a gvardián, hanem a várnagy (castella­nus) rendelkezett, névszerint Michael Sovyth (So­vics), aki neve után ítélve nyilván horvát ember lehe­tett. 95 A keszthelyi ferences klastrom és templom átala­kításának munkáját gersei Pethő János folytatta. 96 „A császár akarattyából és parancsolattyából" befa­laztatta a felesleges ablakokat, megerősítette a romla­dozó falakat, s a jobbágyokkal elkészíttette a monos­torerőd gerenda-palánkját is. 9 7 Tihanyt is ekkor erősítette meg Takaró Mihály várkapitány. 1560. január 29-i levelében írja Nádasdy Tamás nádorhoz: „Azért tugya Nagyságod, mely pusztán én Tihant találtam ... Én az én szegény le­gény voltomra fölvötem, szerencsét késértötem, meg­épitötem, immár mostan kapnak rajta."" 98 A Balaton-vidéken, amely jóformán egészében vég­vidékké vált, a háború kötött le minden anyagi erő­forrást. 99 A várak építésének és fenntartásának leg­főbb eszköze a jobbágyság ingyenmunkája (gratui­tus labor) volt. Ennek az úgynevezett „ingyen mun­ka "-nak a mennyisége eleinte évi hat nap volt, de az 1567-től évi 12 napra emelkedett. 100 Az országgyű­lések pontosan megszabták, hogy melyik terület népe, melyik vár erősítésén dolgozik. Hiába szabályozta a törvényhozás az ingyenmun­kát, szükség esetén mind a két fél — magyar és török — fegyverrel hajtotta a néoet munkára. „. . . az fejér­vári Hamza bég levelét és az basa levelét éressen hor­dozyák — írja Gyulaffy László Tihanyból 1561. már­cius 22-én —, kikben éressen parancsolnak mindenfe­le, nogy erejek szerint be menjenek Fejérvárra ez j we kedre, szekerekkel, fejszékkel és ásókkal, kapákkal és tehenekkel és mind fejenként azt parancsolja ne­kik, hogy be menjenek . . ."* ° 2 A megyék és a községek fájdalommal és kétség­beeséssel panaszkodtak az ingyenmunka elviselhe­tetlen terhe miatt. „Vélem, hogy reám panaszok fog­nak esni uramnak ő nagyságának, kegyelmednek is a nemes uraimtól, jobbágyok felől — írja Mezőlaky Fe­renc, a zalavári vár állapotáról -, mert senkiét meg nem kímélhetem a palánk csinálásra; itt a körülvaló falukat mind reá üzentem,- ha atyámé volna is, ebből senkinek sem kedvezhetek, mert a vártartománnyal későn végezném a palánk csinálásat." 403 265

Next

/
Thumbnails
Contents