A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Szántó Imre: A balatoni várak övezete a dunántúli védemi rendszerben (1541–1690)

get szüntelenül zaklatni fogja. Tihanyt tehát meg kell erősíteni!

85 A legfontosabb támaszpontokat eleinte magánbirtokosok építették ki határváraknak, mint például Nádasdy Tamás Kanizsát, Török Bálint Szigetvárt és Pápát, a kisebb dunántúli várak közül Devecsert a Choron-, Keszthelyt, Tátikát a gersei Pethő-, Csobáncot a Gyulaffy-, Szentgrótot a Hagymássy család. A veszprémi püspökségnek és káptalannak Veszprém és Sümeg várait kellett megerősíteni és védeni. Szigliget és Fonyód várait — a Lengyel család örökségét — csaknem három évtizeden keresztül Magyar Bálint kapitány kezén találjuk.

8 6 A török hódoltság állandó terjedése miatt mind a nemesség, mind pedig a Habsburg uralkodóház számára létkérdéssé vált az ellenség előnyomulásának megállítása. A nagybirtok honvédelmi áldozatvállalása végül is a jól felfogott önérdekből eredt, hiszen a nagybirtokos az adott határszakasz oltalmazásával elsősorban a saját birtokait védte. Buda elfoglalása után lázas várépítő és átalakító munka indult meg. Az 1540-es évtizedben és az 1550es évek elején viszonylag gyorsan létrejött a végvári vonal, amely a stájer határtól a Beszkidekig terjedt, és hosszú állóharcra rendezkedett be.

87 Egy-egy vár megerősítése az egész környék számára élet-halál kérdéssé vált. A várépítkezéshez a legolcsóbban beszerezhető föld- és faanyagot használták. A palánk-erődítést gyorsan el tudták készíteni. A palánk vonal erős karókból vagy cölöpökből épült, melyeket a földbe verve, vesszőkkel át- és összefontak, és azután kisároztak. Ahol bőven volt kő vagy tégla, a palánkot is kőből vagy téglából építették. Kolostorok, ha szilárd anyagból épültek, templomok, ha kőkerítéssel voltak ellátva, csakhamar bekerültek a védelmi szervezetbe. Gyakran egy-egy régi templom vagy kastély maradványai szolgálták az alapot

b Keszthelyen a megerősített ferences kolostor és templom szolgált végvár gyanánt.

8 9 Zalavár ugyancsak monostor-, Tapolca templomerődítés volt.

90 1553 őszén a tapolcai malmot szándékoztak megerősíteni, amely — Pallavicini Sforza győri főkapitány véleménye szerint — tíz katona oda helyezésével oltalmazható volna a martalócok és egyéb rablók támadásaival szemben.

9 * Fonyód templomának bővítése és végházzá alakítása Magyar Bálint, kora egyik leghíresebb törökverő vitézének nevéhez fűződik. Belső erődje egy kis kőkerítés, ezt vette körül az egyszerű palánk és vízárok.

9 2 A monostorok, templomok erőddé, várrá való átalakításához mélyreható változtatásokra nem volt szükség. A monostort és a templomot árokkal vették körül, az árkon kívül volt a palánk vonal, amely a külső vár kerítésének tekinthető. Már lényeges átalakítást igényeltek a volt úri lakások, mint például a csobánci és a szigligeti várak. Ez utóbbiról tudjuk, hogy gondviselője, Martonfalvay Imre deák, ura parancsára 1531—40 közt a várban csonka tornyot, azután két avagy három bástyát, a külső várban pincéket, a belsőben pedig kutat csináltatott.

93 A keszthelyi ferences templom és rendház várrá való átalakítása először csak „hevenyészve" történt. Pontosan nem tudjuk, hogy mikor építették át a kolostort monostorerőddé, de 1550-ben már állott. Ez év márciusában ugyanis Keglevics Péter „ex castro nostro Keztel" (Keszthely várunkból) keltezte egy levelét. Ez az első — hevenyészett — megerősítés anynyit jelentett, hogy az épülettömböt körülárkolták, esetleg palánkkal vették körül.

94 Az átalakítás 1558-ra — legalábbis nagy részben — megtörténhetett. és a keszthelyi ferences „claustrum"-ból eastrum lett, mert ebben az évben itt már nem a gvardián, hanem a várnagy (castellanus) rendelkezett, névszerint Michael Sovyth (Sovics), aki neve után ítélve nyilván horvát ember lehetett.

95 A keszthelyi ferences klastrom és templom átalakításának munkáját gersei Pethő János folytatta.

96 „A császár akarattyából és parancsolattyából" befalaztatta a felesleges ablakokat, megerősítette a romladozó falakat, s a jobbágyokkal elkészíttette a monostorerőd gerenda-palánkját is.

9 7 Tihanyt is ekkor erősítette meg Takaró Mihály várkapitány. 1560. január 29-i levelében írja Nádasdy Tamás nádorhoz: „Azért tugya Nagyságod, mely pusztán én Tihant találtam ... Én az én szegény legény voltomra fölvötem, szerencsét késértötem, megépitötem, immár mostan kapnak rajta.""

98 A Balaton-vidéken, amely jóformán egészében végvidékké vált, a háború kötött le minden anyagi erőforrást.

99 A várak építésének és fenntartásának legfőbb eszköze a jobbágyság ingyenmunkája (gratuitus labor) volt. Ennek az úgynevezett „ingyen munka "-nak a mennyisége eleinte évi hat nap volt, de az 1567-től évi 12 napra emelkedett.

100 Az országgyűlések pontosan megszabták, hogy melyik terület népe, melyik vár erősítésén dolgozik. Hiába szabályozta a törvényhozás az ingyenmunkát, szükség esetén mind a két fél — magyar és török — fegyverrel hajtotta a néoet munkára. „. . . az fejérvári Hamza bég levelét és az basa levelét éressen hordozyák — írja Gyulaffy László Tihanyból 1561. március 22-én —, kikben éressen parancsolnak mindenfele, nogy erejek szerint be menjenek Fejérvárra ez j

we kedre, szekerekkel, fejszékkel és ásókkal, kapákkal és tehenekkel és mind fejenként azt parancsolja nekik, hogy be menjenek . . ."* °

2 A megyék és a községek fájdalommal és kétségbeeséssel panaszkodtak az ingyenmunka elviselhetetlen terhe miatt. „Vélem, hogy reám panaszok fognak esni uramnak ő nagyságának, kegyelmednek is a nemes uraimtól, jobbágyok felől — írja Mezőlaky Ferenc, a zalavári vár állapotáról -, mert senkiét meg nem kímélhetem a palánk csinálásra; itt a körülvaló falukat mind reá üzentem,- ha atyámé volna is, ebből senkinek sem kedvezhetek, mert a vártartománnyal későn végezném a palánk csinálásat."

403 265