A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Szántó Imre: A balatoni várak övezete a dunántúli védemi rendszerben (1541–1690)

SZÁNTÓ IMRE A BALATONI VÁRAK ÖVEZETE A DUNÁNTÚLI VÉDELMI RENDSZERBEN (1541-1690) A Balaton-vidék várairól, a bennük egykor zajlott életről — mint Iványi Béla megállapította - „szinte­tikus, összefoglaló, a nagyközönség tudásszomját kielégítő könyv mind ez ideig meg sem jelenhetett, mert a rájuk vonatkozó adatok a különböző levéltá­rak mélyén kiaknázatlanul hevernek, így tehát a vonatkozó részletkutatások, és ezek nyomán a rész­letes тшжак mmd máig hiányzanak." Amikor most megkíséreljük felvázolni a Balaton-mellék végvári életét a XVI—XVII. században, egyrészt saját kutatá­sainkra, másrészt Iványi Béla kéziratban fennmaradt becses tanulmányára támaszkodunk. Miután a törökök 1541-ben Budavárába befész­kelték magukat, Magyarország területe állandó had­színtérré változott. A botrányos sikertelenségbe ful­ladt 1542. évi német birodalmi vállalkozás figyelmez­tetés volt a török számára. A császári hadsereg kísér­lete Buda visszafoglalására egyenesen kihívta Szulej­mán támadását. A szultán újabb hadjáratának célja Pest ostromának megbosszulásán kívül az volt, hogy Buda és a Duna—Tisza közének biztosítására több Dráva-melléki és dunántúli várat és várost elfoglal­jon. 1543 tavaszán újból megindultak Szulejmán szul­tán győzelmes seregei Magyarországra. A törökök aránylag csekély erőfeszítéssel kerekíthették ki az 1541-ben szerzett területeket, melyek során birto­kukba jutott Valpó, Siklós, Pécs, Szekszárd, Székes­fehérvár, Tata és Esztergom. 2 Ekkor jutott török kézre Somogy megye keleti sávja is. 3 Budavár körül most már a Duna jobb partján a török átlagosan száz kilométer szélességű védelmi sávot szakított ki az ország testéből, s kötött össze az aldunai várakkal. Ezzel végleg biztosította a maga számára a főváros birtoklását. A további feladat a törökök részéről en­nek a földsávnak a kiszélesítése volt. Budavárát az aldunai várakkal összekötő török hódoltsági földsáv kiszélesítését 1544-ben a budai pasa, és az alája ren­delt szandzsákbégek folytatták tovább. A hódoltsá­gi terület Visegrád, Nógrád es Hatvan vidékével bővült ki. A pécsi és a fehérvári törökök hozzáfogtak a Ná­dasdy Tamás főkapitánysága alá tartozó Dunántúl hódol tatásához. 1544-ben a Dunántúl néhány kisebb vára (Döbrököz, Ozora, Simontornya, Tamási stb.) esett el Tolna közelében. 4 A török ék hídfővé bővült, s Buda olyan várháló­zat középpontjává lett. melynek külső várövét a török kézre került Székesfehérvár, Tata, Esztergom, Viseg­rád, Nógrád és Hatvan alkották. így tehát Budavár elvesztése után néhány évvel a hadszíntér a Szerém­ségtől hirtelen a Mátrába, és a Veszprém—Győr— komáromi vidékre tolódott át. 5 Ezután sürgős feladattá vált, hogy a végvárvonal kiépítésével és megerősítésével igyekezzenek gátat vetni a török terjeszkedésének. A magyar rendek az 1543-i hadjárat után a pozsonyi tanácskozáson azt javasolták a királynak, hogy Esztergom és Jászberény közelében építtessen erődöket, erősíttesse meg a sá­gi kolostort, és helyeztesse jó karba Komárom. Vi­segrád, Győr, Tata, Pápa, Veszprém, Sziget stb. vá­rakat. 6 Az 1546. évi decretum kimondta, hogy a király gondoskodjék Dombó, Kapós, Újvár, Somogy­vár, Kák, Sziget, Tihany, Csesznek, Pannonhalma, és a Dunántúl levő más várak fenntartásáról. 7 A török uralom megszilárdulása a Kelet-Dunántú­lon maga után vonta a szandzsákhálózat kiépítését. Az elfoglalt részekből négy szandzsákszékhely: Pécs, Szekszárd, Simontornya és Koppány nézett farkas­szemet a még hódolatlan Somogysággal, és a Balaton vonalára támaszkodó dunántúli védővonallal. 8 A fehérvári szandzsák határa nyugat felé túlterjedt Fejér megyén. 9 A szandzsákot nagysága és stratégiai helyzete a buaai ejalet egyik legfontosabb kerületévé tette. Ezt a szandzsákságban állomásozó török had­erő létszáma is bizonyítja. A budai szandzsák után a fehérvári katonai létszáma volt a legmagasabb. Az itt összpontosított katonai erő állandó fenyegető veszélyt jelentett nemcsak Palota és Veszprém, hanem a balatoni várak által védett körzetek számára is. 1 ° A török őrség által megszállott Koppány szintén a budai vüajet egyik szandzsákjának lett szêkneiyévé. 11 Vele szemben állott a Balaton vonalára támaszkodó szilárd dunántúli védővonal. Éppen ezért a koppányi (és simontornyai) török várakban nemcsak hadjára­tok idején, hanem „békeidőben" is nagyszámú őrség tanyázott. Egy 1577. évi jelentés adatai szerint Ka­rád, Koppány, Simontornya őrsége 1520 lovasból es 365 gyalogosból állott. 12 Koppányból indultak ki a törököknek Fonyód és a Balaton déli partjai elleni sorozatos támadásai. A koppányi bég nem egy esetben összefogott a kaposvári, pécsi és simontornyai 261

Next

/
Thumbnails
Contents