A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Szántó Imre: A balatoni várak övezete a dunántúli védemi rendszerben (1541–1690)

SZÁNTÓ IMRE A BALATONI VÁRAK ÖVEZETE A DUNÁNTÚLI VÉDELMI RENDSZERBEN (1541-1690) A Balaton-vidék várairól, a bennük egykor zajlott életről — mint Iványi Béla megállapította - „szintetikus, összefoglaló, a nagyközönség tudásszomját kielégítő könyv mind ez ideig meg sem jelenhetett, mert a rájuk vonatkozó adatok a különböző levéltárak mélyén kiaknázatlanul hevernek, így tehát a vonatkozó részletkutatások, és ezek nyomán a részletes тшжак mmd máig hiányzanak." Amikor most megkíséreljük felvázolni a Balaton-mellék végvári életét a XVI—XVII. században, egyrészt saját kutatásainkra, másrészt Iványi Béla kéziratban fennmaradt becses tanulmányára támaszkodunk. Miután a törökök 1541-ben Budavárába befészkelték magukat, Magyarország területe állandó hadszíntérré változott. A botrányos sikertelenségbe fulladt 1542. évi német birodalmi vállalkozás figyelmeztetés volt a török számára. A császári hadsereg kísérlete Buda visszafoglalására egyenesen kihívta Szulejmán támadását. A szultán újabb hadjáratának célja Pest ostromának megbosszulásán kívül az volt, hogy Buda és a Duna—Tisza közének biztosítására több Dráva-melléki és dunántúli várat és várost elfoglaljon. 1543 tavaszán újból megindultak Szulejmán szultán győzelmes seregei Magyarországra. A törökök aránylag csekély erőfeszítéssel kerekíthették ki az 1541-ben szerzett területeket, melyek során birtokukba jutott Valpó, Siklós, Pécs, Szekszárd, Székesfehérvár, Tata és Esztergom.

2 Ekkor jutott török kézre Somogy megye keleti sávja is.

3 Budavár körül most már a Duna jobb partján a török átlagosan száz kilométer szélességű védelmi sávot szakított ki az ország testéből, s kötött össze az aldunai várakkal. Ezzel végleg biztosította a maga számára a főváros birtoklását. A további feladat a törökök részéről ennek a földsávnak a kiszélesítése volt. Budavárát az aldunai várakkal összekötő török hódoltsági földsáv kiszélesítését 1544-ben a budai pasa, és az alája rendelt szandzsákbégek folytatták tovább. A hódoltsági terület Visegrád, Nógrád es Hatvan vidékével bővült ki. A pécsi és a fehérvári törökök hozzáfogtak a Nádasdy Tamás főkapitánysága alá tartozó Dunántúl hódol tatásához. 1544-ben a Dunántúl néhány kisebb vára (Döbrököz, Ozora, Simontornya, Tamási stb.) esett el Tolna közelében.

4 A török ék hídfővé bővült, s Buda olyan várhálózat középpontjává lett. melynek külső várövét a török kézre került Székesfehérvár, Tata, Esztergom, Visegrád, Nógrád és Hatvan alkották. így tehát Budavár elvesztése után néhány évvel a hadszíntér a Szerémségtől hirtelen a Mátrába, és a Veszprém—Győr— komáromi vidékre tolódott át.

5 Ezután sürgős feladattá vált, hogy a végvárvonal kiépítésével és megerősítésével igyekezzenek gátat vetni a török terjeszkedésének. A magyar rendek az 1543-i hadjárat után a pozsonyi tanácskozáson azt javasolták a királynak, hogy Esztergom és Jászberény közelében építtessen erődöket, erősíttesse meg a sági kolostort, és helyeztesse jó karba Komárom. Visegrád, Győr, Tata, Pápa, Veszprém, Sziget stb. várakat.

6 Az 1546. évi decretum kimondta, hogy a király gondoskodjék Dombó, Kapós, Újvár, Somogyvár, Kák, Sziget, Tihany, Csesznek, Pannonhalma, és a Dunántúl levő más várak fenntartásáról.

7 A török uralom megszilárdulása a Kelet-Dunántúlon maga után vonta a szandzsákhálózat kiépítését. Az elfoglalt részekből négy szandzsákszékhely: Pécs, Szekszárd, Simontornya és Koppány nézett farkasszemet a még hódolatlan Somogysággal, és a Balaton vonalára támaszkodó dunántúli védővonallal.

8 A fehérvári szandzsák határa nyugat felé túlterjedt Fejér megyén.

9 A szandzsákot nagysága és stratégiai helyzete a buaai ejalet egyik legfontosabb kerületévé tette. Ezt a szandzsákságban állomásozó török haderő létszáma is bizonyítja. A budai szandzsák után a fehérvári katonai létszáma volt a legmagasabb. Az itt összpontosított katonai erő állandó fenyegető veszélyt jelentett nemcsak Palota és Veszprém, hanem a balatoni várak által védett körzetek számára is.

1 ° A török őrség által megszállott Koppány szintén a budai vüajet egyik szandzsákjának lett szêkneiyévé.

11 Vele szemben állott a Balaton vonalára támaszkodó szilárd dunántúli védővonal. Éppen ezért a koppányi (és simontornyai) török várakban nemcsak hadjáratok idején, hanem „békeidőben" is nagyszámú őrség tanyázott. Egy 1577. évi jelentés adatai szerint Karád, Koppány, Simontornya őrsége 1520 lovasból es 365 gyalogosból állott.

12 Koppányból indultak ki a törököknek Fonyód és a Balaton déli partjai elleni sorozatos támadásai. A koppányi bég nem egy esetben összefogott a kaposvári, pécsi és simontornyai 261