A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Tamási Judit: A nagyvázsonyi Kinizsi-vár doboz alakú csempékből rakott kályhája

hosszabbítjuk, a két egyenes egy pontban metszi egymást - ez a csempeszélességgel egyenlő oldalhosszúságú sokszög köré írható kör középpontja. A fenéklap vonala és a sugarak által meghatározott egyenlő szárú háromszögben az alapon fekvő két szög 8080-os, a csúcsnál lévő szög 20 -os, tehát 18 ilyen háromszög csúcsnál fekvő szögeinek összege teszi ki a 360 -ot. 24. WALCHER V. MOLTHEIN 1909. 339.; NAGEL 14. FRANZ 56-57. azonban megkérdőjelezi, hogy felépítése eredeti-e. 25. MIELKE, Heinz-Peter: Über die Kachelöfen von Burg Hattstein (Gemeinde Schmitten) = Nassauische Annalen 86 (1975) 278-279. 26. Peter Drach fametszete (Worms, 1493). FRANZ 42. (14.kép) 27. FRANZ 71. 28. A két egyszerű négyszögletes testből kialakított kályhák elhagynak minden meleget elnyelő részletet. BLÜMEL, Fritz: Öfen des österreichischen Museums für angewandte Kunst = Alte und moderne Kunst 10 (1965)79 24. 29. Az augsburgi kéziratban és Benedikt Buchpinder metszetén ábrázolt kályhák teste tagolatlan, kónikus. FRANZ 21-22. egy kónikus kályhaforma létezésének igazolására próbálta felhasználni őket. Mivel azonban hiteles feltárásból még nem ismerünk olyan csempeanyagot, amely egy ilyen formát megengedne, és mivel a karcsúbb felsőtest ötlete nem egyszerűen esztétikai megfontolásból született, hanem az volt a szerepe, hogy a lángot, füstöt és égéstermékeket „visszavezesse" a tüzelőberendezés egyetlen nyílásához, feltételezése meglehetősen ingatag lábakon áll. A két említett rajzon a felfelé keskenyedő forma talán a perspektivikus rövidülés ügyetlen visszaadásával keletkezett. 30. Lektoromnak, Holl Imrének tartozom köszönettel a figyelmeztetésért: a H. S. Lautensacknak a bécsi Hofburg ebédlőjét ábrázoló rézkarcán (FRANZ 62-63. old., 20. ábra) látható kályhát nem dobozos, hanem negatív gyémántmetszéses mustrájú csempékből rakták, így szempontunkból figyelmen kívül kell hagyni. 31. Az 5/c/III. típus N.58.427. ltsz.-ú töredéke. Az elmetszett felület alig nagyobb 1 cm-nél, de egyenesre vágott és mázazott, tehát nem hibás darabról van szó. A várban helyben nem folyt csempegyártás, a kályhába be nem épített selejttermék már csak ezért sem kerülhetett ide. 32. STRAUSS 1940. 17. 33. FRANZ 42. (14. kép) 34. A ravensburgi, a merani, a hohensalzburgi, az ochsenfurti és a füsseni kályhát idéztük, ill. fogjuk idézni különböző szempontokból a nagyvázsonyihoz párhuzamként. 35. A budai lovagalakos kályha Holl Imre számításai szerint 273 cm magas lehetett. HOLL 1958. 260-261.; IDEM 197l/a 180-183. A tatai lovagalakos kályhára: B. SZATMÁRI Sarolta: A tatai lovagalakos kályha = Új Forrás 1. 1982. február 79.; KERTI Károly, ifj.: A lovagalakos kályha rekonstrukciójáról = Krónika. A Komárom megyei múzeumok tájékoztatója IV. Tata, 1975. 28-29. A lindauival rokon pozsjanyi kályha feltételezett magassága 260 cm. HOLCIK 1972. 113. ő rekonstruálta a garamszentbenedeki (Hronsky Benadik) kályhát is. HOLCIK 1978. 21. (14. kép) A wädenswili toronykályha magassága 250 cm körül mozgott. ZIEGLER 79-82. 36. A néprajzi anyagban legáltalánosabb kályhatípus hasáb alakú tűztere 4-6 szem széles és 3-6 sor magas. Rajta szűkebb, henger vagy hasáb alakú, párkánnyal lezárt felsőtest ül. Magyar Néprajzi Lexikon. Főszerk.: 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. ORTUTAY Gyula. 3. kötet. Akadémiai. Budapest, 1980.7. A tiroli reneszánsz kályhák alsó- és felsőtestének csempesorai közti viszony 4 : 4, 4 : 5, 4 : 6, 4 :7.Az egy sorba rakott csempék aránya az alsótesten: 4,5 : 4,5, 4,5 : 6, 4,5 : 7, 5 : 7, 6 : 6. Magasságuk 250-350 cm között ingadozik. RINGLER 51. (160. jegyzet) Az 1750-1776 között keletkezett tervrajzokat közli: CS. SEBESTYÉN Károly: Szegedi tüzelő- és fűtőberendezések a XVIII. században = Dolgozatok (Szeged) VII (1931) 1-2 213-225. Valamennyi kályha alsóteste négyszögletes, egy-egy élük hossza 80-120 cm, de általában magasabbak, mint szélesebbek. Felsőtestük is hasáb alakú, és karcsúbb a tűzszekrénynél. Mindkettőt párkány zárja le szinte valamennyi kályhán. Zömük teljes magassága 2,0-2,5 m. A ravensburgi kályha Stuttgartban őrzött változatán a III. Frigyes alakjával díszített csempék külön sort alkotnak. FRANZ 49.,- NAGEL 7-8.,' HOLL 1958. 276. (105. kép);

IDEM 1975. 213. (57. kép) A merani kályha felsőtestének első sorában a csempék a Hortus conclusus jelenetét, a második sorban gótikus szamárhátív alatt a trónoló Miksa császárt, a harmadikban címereket, a negyedikben pedig Szt. György és a sárkány küzdelmét ábrázolják. A felettük húzódó párkány nem más, mint címertartó angyalok sora a 13 osztrák tartomány festett címerével. WALCHER V. MOLTHEIN 1909. 328.- RINGLER 33-34.; NAGEL 10.,FRANZ 54. A csempeszélességként adott, ill. kiszámolt értékekhez nem lehet olyan közös többszöröst találni, amely egy kályha felsőtestének szélessége esetében még reális érték lenne. WALCHER V. MOLTHEIN 1905. 239.,-FRANZ 58/, GEBHARD, Torsten: Kachelöfen. Mittelpunkt häuslichen Lebens. Entwicklung, Form, Technik. Verl. Callwey. München, 1980. 15.; PRODINGER, Friederike: Der Ofen in der Goldenen Stube der Hohensalzburg = Alte und moderne Kunst 17 (1972) 3. WALCHER V. MOLTHEIN 1905. 239.; STRAUSS 1940.41. L. a 30. jegyzetet! Az alábbi táblázat a felsőtesten helyet foglaló csempék szélességére vonatkozó adatokat tartalmazza, és mutatja, miként alkalmaztuk számításaink során a 2. sorban felfedezett arányokat a többi sor csempéire is. A bekeretezett számok az ismert és kiindulási pontként szolgáló méretek. Az ún. félcsempéknek (tulajdonképpen nem pontosan felezett méretűek!) és a sarokcsempéknek a teljes méretű darabokhoz való viszonya minden sorban egyforma. egész csempe félcsempe sarokcsempe 1. sor 32 19 13 cm 2. sor 29 Ш ПЦст 3. sor 15 11 cm 4. sor 23 13 10 cm Mivel a lábazati és az övpárkányt illetően semmilyen hiteles adattal nem rendelkeztünk, a koronázópárkánnyal megegyező magassággal rekonstruáltuk őket, de nem csempékből, hanem építészeti tagozatokból. Az alsótesthez készített kettévágott csempe nem ismert, így pontosan felezett mérettel (12,5 cm) dolgoztunk. A tűztér alapterülete (belső méret): 100 x 104,5 cm. Az alsótest magassága a két párkánnyal együtt: 8,7

+ 100*8,7 = 117,4 cm. A felsőtest egyes csempesorainak méretei: külső méret belső méret l.sor: 101 x 90 cm 83 x 72 cm 2. sor: 93 x 82 cm 75 x 64 cm 3.sor: 85 x 74 cm 67 x 56 cm 4. sor: 77 x 66 cm 59 x 48 cm 255