A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Tamási Judit: A nagyvázsonyi Kinizsi-vár doboz alakú csempékből rakott kályhája

es években, és uralmuk idején jelentős átalakítások folytak benne —, de ő a hagyományos keltezés lehetőségét sem zárta ki egyértelműen.

104 Egyik kutató sem foglalkozott azonban a műhely magyarországi termékeinek időrendjével, csak a csehországiakat ítélte 40—50 évvel fiatalabbaknak, és ennek megfelelően nem az V. László, hanem a II. Ulászló idejében fennálló perszonálunióval mint történeti háttérrel magyarázta a kályhák cseh földre kerülését. így aztán Holl Imre joggal kérdőjelezte meg a csehországi és a magyarországi lelőhelyek keltezése között tátongó majd fél évszázados hiátust, hiszen a gyakorlatban valóban elképzelhetetlen az az elméleti lehetőség, hogy egy műhely teljes formakészlete 40—50 évig használaton kívül van, és épségben megmarad, hogy ez idő elteltével újból elővegyék, és a műhely eredeti típusait gyártsák vele.

1 °

5 A következő kérdőjelet a művészettörténeti beállítottságú kutatók tették a budai lovagalakos kályha felállításának időpontjaként megadott évszámok mögé. Már Balogh Jolán utalt rá, hogy a mérműves csempék keretében álló kis figurák stílusukat tekintve elütnek az 1450-es évek szobraitól; inkább a 15. század utolsó negyede felé mutatnak.

106 A külföldi irodalomból hasonló véleményének adott hangot K. Strauss,

107 majd R.Franz.

108 Az 1970-es évek elején P. J. Michna több tanulmányt szentelt a lovagalakos műhellyel közvetlen vagy közvetett kapcsolatot eláruló morvaországi kályhacsempéknek, és megpróbálta meghatározni a műhely eredeti termékei оdakerülésének időpontját is. Holl Imre datálását tul korainak, a cseh kollégákét túl későinek tartva úgy vélte, a legintenzívebb kályhacsempeimport Mátyás morvaországi uralmának idejében folyt.

109 A brnoi ún. királyi ház építés- és birtoklástörténete arra enged következtetni, hogy a benne álló lovagalakos kályhát nem sokkal 1469 után rakták.

11 ° Legutóbb Feld István foglalkozott a lovagalakos kályha műhelyének időrendjével, s ugyancsak a Mátyás kori keltezés mellett foglalt állást, mégpedig elsősorban a kályhán látható címerek alapján. Abból indult ki, hogy miután csempetípusai nemcsak a történeti Magyarország területén terjedtek el, a kályhát nem szükséges feltétlenül egy magyar uralkodó személyéhez kapcsolni. Az alsó- és felsőausztriai, morva, bécsi, stájer, karintiai és Habsburg-címer akár III. Frigyesre is vonatkozhat.

11 x Feltevése ellenében persze rögtön felmerül az a történeti meggondolás, hogy Mátyás egy viszonylag rövid időszak kivételével

112 állandóan ellenséges viszonyban volt III. Frigyessel; miért állíttatott volna fel rezidenciájában egy olyan kályhát, amelynek minden címerképe legfőbb politikai ellenfelét idézi?

113 Van azonban véleményünk szerint a címersorozatnak egy másik magyarázata is: Mátyás személyéhez kapcsolhatók e címerek abban az esetben, ha részben igény címerekről van szó. Hiszen szerepel itt III. Frigyes mindazon tartományainak címere, amelyeknek megszerzéséért Mátyás az ausztriai háborúkat folytatta. E háborúk célját nem is titkolta: 1487. július 9-én közölte Gian Galeazzo Maria Sforza milánói herceggel, hogy célja az osztrák tartományok elfoglalása.

114 Közülük Stájerország egy része jutott először a kezére (1480), majd Karintia kért és kapott különbékét (1482). A legkitartóbb harcra Alsó-Ausztriáért kényszerült Mátyás (1482— 87), amelynek eredményeképpen Bécs városába is bevonult,

115 s ettől kezdve — bár az osztrák hercegi címet csak jó egy évvel később vette fel — rögtön ennek megfelelően viselkedett, s összehívta a rendi gyűlést.

116 Ezek az események talán kellőképpen indokolják, miként kerülhettek az osztrák tartományok címerei egy a budai magyar királyi palotában álló díszkályhára. A kályha heraldikája tehát egyelőre nem értékelhető teljesen egyértelműen. Annyi azonban kétségtelen, hogy ha címereit V. Lászlóra akarnánk vonatkoztatni, nehezen lenne érthető, miért szerepel köztük az V. László által nem uralt Karintia, és miért hiányzik a cseh és a magyar címer.

12 7 Perdöntőbb bizonyítékokat szolgáltatnak a kérdés eldöntésében a Feld által felsorakoztatott és továbbiakkal bővíthető építéstörténeti adatok. Egerben az 1468 után épített püspöki palotában raktak ilyen kályhákat.

118 Egerváron csak 1476-ban kezdődött az építkezés, a kályhát csak ezt követően állíthatták fel.

119 El kell vetnünk azt a feltevést, miszerint az építtető egy másik várából hozta volna ide magával a lovagalakos kályhát,

120 Egervári Lászlónak ugyanis nem volt másik vára.

121 Az ötvöskónyi Báthorivárkastély 1. építési periódusa az 1460—80 közötti évekre tehető, a lovagalakos kályha pelikános csempéi csak ekkor kerülhettek ide.

122 S végül, de nem utolsósorban valószínű, hogy a nagyvázsonyi várban is inkább a Kinizsi kori nagy bővítés idején támadt igény a műhely termékei iránt (értve itt a lovagalakos kályhához tartozó típusok dobozos és nem dobozos szerkezetű variációit egyaránt), s nem a Vezsenyiek emeltettek szerény lakóhelyükön (tulajdonképpen csak egy körítőfallal övezett lakótorony) ilyen díszkályhákat. Az építéstörténeten túlmenően a nagyvázsonyi dobozos kályha Kinizsi kori, 15. század végi keltezése mellett szól az is, hogy a még álló középkori kályhák között fellelhető legközelebbi párhuzamát, a meranoi kályhát is újabban hasonló korúnak tartják.

123 A két kályha jellemzői több ponton is megegyeznek: mindkettő egyszínű zöldmázas; mindkettő tűzszekrényét rozettás csempékből rakták; felsőtestükön a csempék díszítése soronként különböző, de egy-egy sorban azonos; mindkettőn szerepelnek címertartó angyalok, s kezükben a stájer címer,s végül mindkettőt kúszóleveles, homorú párkány (ném. Hohlkehle) zárjaié.

124 Az imént ismertetett feltevéseket, véleményeket meggyőzőbben bizonyíthatnók vagy cáfolhatnók, ha tudnánk, milyen kísérőleletekkel együtt, milyen rétegekben kerültek elő a budai várban a lovagalakos 251