A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Rainer Pál: Vetési Albert veszprémi püspök

1915. (A továbbiakban: VERESS 1915.) 9. U. ö. 1941. 155. 43.VERESS 1915. 9. U. ö. 1941., 155., 241., MAKKAY 501. szerint is Rómában végzett. 44. GUTHEIL 4. 45.BALOGH 1943. 32-33., és 47. old. 97. jegyzet, u. ö. 1966.1.661. 46.FÜGEDI 1965. 491., u. ö. 1974.124. 47.FRAKNÓI 1898. 387., GUTHEIL 4., FÜGEDI 1974. 124. 48.TÓNK 115.: (A XV. sz. közepén) „ .. . egy gyulafehérvári kanonok egész évi jövedelme volt mintegy 60 forint." 49.SZEREDAI Antonius: Notitia veteris et novi capituli ecclesiae Albensis Transilvaniae. Albae-Carolinae, 1791. 90. MAKKAY 501. FRAKNÓI 1898. 387. GUTHEIL 4. 50.MAKKAY 501. szerint 1447-ben, FÜGEDI 1974. 124. szerint 1451-ben lett helynök. FRAKNÓI 1898. 387. 1451-ben, GUTHEIL 4. 1449-ben említik mint helynököt. 51.TÓNK 199. 52.TÓNK 118-119. A középkori felfogás az egyházi javadalmak jövedelmét tanulás céljára felhasználhatónak tekintette, így esetenként előfordult, hogy az egyetemi tanulmányait folytató egyházi személy már valamilyen stallumot élvezett. 53.HOLUB 344-345. 54.TÓNK 133. 55.FÜGEDI 1965. 496., u. ö. 1974. 119-120. (Egyébként érthetetlen, hogy Fügedi azonos adalékokra épülő táblázatának számadatai az idézett helyeken miért mutatnak lényeges eltéréseket!) 56.FRAKNÓI 1898. 387., GUTHEIL 4. 57.TEKE Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Budapest, 1980. 181. (A továbbiakban : TEKE) 58.Salánkiról: BÓNIS 153. a rá vonatkozó fontosabb irodalommal. Továbbá: FRAKNÓI 1902.112. MÁRKI Sándor: A középkor története. In: Egyetemes és hazai történelem. II. Budapest, é. n. 676. ö koronázta meg Podjebrád György cseh királyt. 1447. évi pecsétje: BÁRCZAY Oszkár: A heraldika kézikönyve. Budapest, 1897. 142. old. 383.ábra. 59.Az oklevél szövege: FEJÉR György: Authentia et vis probandi diplomatum. Budae, 1838. 151-155. 60.A követjárásról: MAKKAI 501-502., FRAKNÓI 1898. 387-388. u. ö. 1902. 89-90., GUTHEIL 4., FÜGEDI 1974.124. 61.TEKE 181. 62.FRAKNÓI 1898. 388., GUTHEIL 4.,FÜGEDI 1974.124. 63.Hunyadi kancelláriájáról és Vetési ottani szerepéről: BÓNIS 164-165., 167. 64.FRAKNÓI 1898. 388., GUTHEIL 4. 65.Az adománylevelet közli: KOVACHICH Márton György: Formulae solennes styli... Pest, 1799. 193-194. Említi FRAKNÓI 1898. 388. és GUTHEIL 4. 66.Hódmezővásárhely története a legrégibb időktől a polgári forradalomig I. Főszerkesztő: NAGY István, kötetszerkesztő: SZIGETI János. Hódmezővásárhely, 1984. 295296., 298-299., 303-304., 709-710., valamint 294. old. 15. térkép. 67.FRAKNÓI 1898., u. ö. 1902., 93. GUTHEIL 4. 68.

ВЕКЕ 7. szerint ezt III. Calixtus pápától kérte Vetési. Ezzel az adattal azonban valami baj van. V. Miklós pápa ugyanis csak 1455. márc. 24-én halt meg, így januárban az őt követő III. Calixtus még nem lehetett pápa. Bekénél talán az évszám hibás, mert 1456. június 6-án a pápa csakugyan megengedte Vetésinek, hogy az erdélyi főesperesség mellett más javadalmat is elfogadhasson. (V. ö. FRAKNÓI 1898. 390-391.) 69.FRAKNÓI 1898; 389-390., Fraknói 1902. 92-93., GUTHEIL 4-5. 70.FRAKNÓI 1898. 391. (jún. 6.)., ВЕКЕ 7. (jún. 5.) lásd még a 68. jegyzetet is. 71.FRAKNÓI 1898. 390-391., GUTHEIL 5. 72.FRAKNÓI 1898.391. 73.TEKE 167-168. 74.MAKKAY 501., FRAKNÓI 1898. 391., ВЕКЕ 7., GUTHEIL 5., TÓNK 117. szerint a gyulafehérvári prépostság évi jövedelme 1431-ben 128 forint volt. Fügedi 1974. 119-120. viszont időpont nélkül, de nyilvánvalóan a XV. századra vonatkoztatva 800 forintra teszi ugyanezen prépostság évi jövedelmét. A jelentős eltérésnek nem tudom az okát. 75.FRAKNÓI 1898. 391., GUTHEIL 5. 76.FÜGEDI 1965. 496. 77.Nyitra vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerkeszti: SZIKLAY János és BOROVSZKY Samu. Budapest, é. n. 677. 78.Hazai okmánytár - Codex Diplomaticus Patrius II. Kiadják: NAGY Imre-PÁUR Iván-RÁTH Károly-VÉGHELY DEZSŐ Győrött, 1865. 344., FRAKNÓI 1898. 392., SZENTPÉTER Y Imre: Magyar oklevéltan. Budapest, 1930. 170., BÓNIS 222., 250. 79.BÓNIS 222. 13. jegyzet: „ ... vicecancellarium nostrum ultro ad misimus ..." - írta róla 1463. évi velencei követjárásakor Mátyás király. 80.BÓNIS 246. A törvény szövege sehol sem említi a nevét. (V. ö. Magyar törvénytár. 1000-1526. évi törvényczikkek. Budapest, 1899. 327-335.) 81.A pápai bulla szövege: A veszprémi püspökség római oklevéltára - Monumenta romána episcopatus vesprimiensis III. (1416-1492.) Hornig Károly veszprémi püspök megbízásából közrebocsátja: a Római Magyar Történeti Intézet. Budapest 1902. 154. CCLVI. 82.FÜGEDI 1974.126. 83.FRAKNÓI 1898. 398., FÜGEDI 1974. 126. 84.A magyarországi árvízkárosultak javára Budapesten gr. Károlyi Alajos palotájában 1876. évi májusban rendezett műipari és történelmi emlék-kiálHtás tárgyainak lajstroma. Készítették: dr. HENSZLMANN Imre és BUBICS Zsigmond apát, sajtó alá rendezte: SZÁLA Y Imre, Budapesten, 1876. 39. old., 1051. sz. alatt ezeket írja a győri olaj tartókról: ,,Három darab szaruedény bölényszarvból, már 1457-ik évben Vethési püspök idejében szentelt olajakhoz használtatták." Az olajtartókat említi még: RÖMER Flóris: A győri főegyház kincstára 1738-ban. Győri történelmi és régészeti füzetek II. 1863. 191. KRESKAY Antal: Legújabb lelet Győrött. Archaeologiai Értesítő VI. kötet 11. szám, 1872. június 15. 280-281. Az olajtartók ma is megvannak Győrben, de Vetésihez való kapcsolásukról ott semmit sem tudnak. (Megtekintésüket dr. Bóna László provikárius úrnak köszönöm.) Eddig nem sikerült kiderítenem, hogy honnét származik az 1876-os katalógus adata. Az olajtartókról újabban: BŐKÖNYI Sándor: The drinking horns of the cathedral of Győr. Folia Arch. 16. 1964. 157-162. (E tanulmányra Vörös István zoológus hívta fel a figyelmemet. Segítségét ezúton is köszönöm.) Ezek szerint a Liszti János veszprémi püspök rendeletére, Nagyváthy Ferenc, Haberdy Benedek, Egerszegy Osvald mester és Zenthpétery László kanonokok által a veszprémi székesegyháznak a török elől Sopronba menekített felszereléséről Sopronban, 1571. máj. 1-én készített leltárában többek között szerepel „két ezüstszarv aranyozva, a betegek olajának tartói, Albert püspöktől valók." (V. ö.: ÁDÁM Iván: A veszprémi székesegyház. Veszprém, 1912. 345.) Az olajtartók feltehetően Naprághy Demeter püspök Veszprémből Győrbe való áthelyezésekor kerültek a győri székesegyházba. Az 1767. évi gr. Zichy Ferenc püspök féle canonica visitatio 5 db ilyen szarvat említ, s megjegyzi, hogy azokat Vetési Albert veszprémi püspök rendelte olajtartásra. (V. ö.: BEDY Vince: A győri székesegyház története. Győr, 1936. 58.) 232