A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Kubinyi András: A nagybirtok és jobbágyai a középkor végén az 1478-as Garai–Szécsi birtokfelosztás alapján

GARAI URADALMAK A DÉL-MAGYARORSZÁGON lunk a cseszneki uradalomban Girolton egyet és ugyanitt két elpusztultat, továbbá Veimben egyet és Ácsteszéren egy elpusztultat. Nem derül ki, hogy a csetényi működő és az oszlopi puszta malom alulvagy felülcsapó volt-e. Valkó megyében Pucsán volt három alulcsapó és egy puszta malomhely. A dretyanolci puszta malomról nem derül ki, hogy milyen volt. A csörögi uradalomban felülcsapó malmokat találunk: Zelken hármat, Toronyalján, Bányán és Belcsörögön egyet-egyet. A pozsegai Pósamezőn két működő és egy puszta felülcsapó malmot írtak össze. A malmok a csörögi uradalombelieken kívül nyáron nem működnek.

70 Voltak ezen kívül malmok a folyókon is: Valkó megyében a Dunán Vicsadalon 10 és Apátin 20, Csongrád megyében egy Bánfalván, míg a siklósi uradalomban a Dráván Ebrisen öt, Szörényben kettő, Lankán tíz és végül a Bői vizén Kovácshidán két malom összeseri négy kerékkel. - Falvak és templomok. A települések nagysága különbözött egymástól mind településtípusok, mind uradalmak szerint. Csak a lakott jobbágygazdaságokat tekintve az átlag a 4 mezővárosnál 90, a 6 később mezővárossá váló településnél (beszámítva a sarádi 11 incolat) 22,121 falunál 12, a 7 részbirtoknál 5. Az egész telkek száma alapján - a puszta telkeket is ideszámítva - az átlagok: mezővárosok 109, későbbi mezővárosok 27, falvak 16, részbirtokok 18, puszták 5 egész telek. (A mezővárosoknál Siklós 161 és Csörög 127 jobbágygazdasággal áll az élen.

71 ) Az egy lakott településre eső jobbágygazdaságok (beleértve a mezővárosokat is) aránya uradalmanként a következő sorrendet mutatja: Csörög: 23, Somló: 22, Csesznek: 18, Siklós: 17, Bács megyei falvak: 14, Sárád 12 (a 11 incolával 14), Pozsega: 8, Valkó és Csongrád megyék: 7—7 gazdaság. A teljes összeírt területen egy lakott településre 14 gazdaság jut. Kissé módosul az arány, ha csak a falvak és részbirtokok átlag lakosságszámát kíséreljük meg meghatározni, azaz nem vesszük a 4 mezővárost és a 6 később mezővárossá lett települést figyelembe. A sorrend a következő: Somló: 22, Csesznek: 18, Siklós: 14, Bács: 13, Csörög: 8, Csongrád és Pozsega: 7-7, Sárád: 6 és végül a Valkó megyei uradalmak: 3 gazdaság településenként. Világosan látszik, hogy több uradalomban — de különösen Valkó megyében törpefalvakból állt az uradalom, és csak a mezővárosias helységek emelkedtek ki közülük. Ez a viszonylag alacsony helységenkénti gazdaság arány országos összehasonlításb

an semmagas.

72 Nyilvánvaló, hogy a korábban már említett problémák — pusztásodás, telekaprózódás, szántóföldi tartozékok, egyéb gazdasági ágak — valamilyen módon mind a településnagysággal, mind egymással össze210