A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Kubinyi András: A nagybirtok és jobbágyai a középkor végén az 1478-as Garai–Szécsi birtokfelosztás alapján

A Garai-uradalmak telekmegoszlása 1478-ban. 1. táblázat Uradalom Helységszám 1 7/8 Teleknagyság 3/4 1/2 1/3 1/4 1/6 L/8 Jobbágyszám Egész telek Somló 14 Csesznek 12 Valkó m. 45 157 Csörög 8 118 Bács m. 5 37 Csongrád m. 3 21 Pozsega m. 3 1 Siklós 42 293 Sárád 4 1 a. Lakott, telkek 24! _ 70 93 121 87 62 67 19 1 3 10 3 19 1 3 _ 19 1 179 11 233 2 8 37 11 311 138 214 76,75 309 218,25 185 151,5 69 50,58 22 21,5 24 7,42 730 447 46 14,25 össze 136 628 698 21 545 11 1910 1125,25 A saradi adatokhoz még 11 incola hozzászámítandó. 1. b. táblázat. Puszta telkek (házzal rendelkezők és teljesen puszták.) Somló 15 Csesznek 12 Valkó m. 95 660 Csörög 8 107 Bács in. 5 197 Csongrád m. 3 97 Pozsega m. 3 10 Siklós 40 327 Sárád 12 204 89 67 86 98 75 50 2 14 3 1 1 2 1 20 154 10 228 15 148 293 124,25 153 55 833 727,75 159 132,67 215 205,25 98 97,5 33 16,33 45 770 470,96 44 207 50 Összesen 193 1398 605 16 647 89 2761 1879,71 Somló 15 Csesznek 12 Válkó m. 102 817 Csörög 9 225 Bács m. 5 234 Csongrád m. 3 118 Pozsega m. 3 11 Siklós 42 620 Sárád 12 1 1. с táblázat. Lakott és puszta gazdaságok együtt. 445 159 604 262,25 160 -207 367 131,75 185 137 1142 946 117 2 344 284,17 33 13 4 284 255,83 2 _ 120 119 5 1 39 1 57 23,75 333 21 461 8 56 1500 917,96 23 185 44 253 64,25 Összesen 203 2026 1303 37 1192 100 4671 3004,96 A saradi adatokhoz még 11 incola hozzászámítandó. sodás nem csupán a prediumokra, az eredetileg lakott, de most már üresen álló falvakra korlátozódott. A 2. k—b. táblák világosan mutatják, hogy akár jobbágygazdaságokat, akár egész telekre való átszámítást nézünk, valamennyi településkategóriában magas a pusztásodás aránya. A legmagasabb a részbirtokoknál — úgy látszik, hogy a közös lónak túrós a háta közmondásnak igaza van -, érdekes módon őket követik a rövidesen mezővárossá váló falvak (hat település), bár alig egy-két százalékkal magasabb pusztásodási aránnyal, mint amennyit a falvaknál tapasztalunk. Ez azonban csak látszólagos magas arány, mert Sárád kivételével az uradalmon belül kisebb a pusztásodási aránya a későbbi mezővárosoknak, mint ugyanannak az uradalomnak a falvainak. A legkisebb a pusztásodás a falvaknál amúgy is népesebb mezővárosoknál. Nem érdektelen az egyes uradalmak pusztásodásának összehasonlítása sem. A legkisebb a cseszneki uradalomban: mind a jobbágygazdaságokból, mind az egész telkekből csupán 41,7% állt üresen. Ez után következik a csörögi (46,2, ill. 46,7% puszta gazdasággal ill. telekkel), a somlói (48,5, ill. 41,4%), és a siklósi (51,3 mindkét adat %-a). 50-60%-os az arány a pozsegai falvakban, míg a többi uradalomban a pusztásodás százalékaránya a 70—80% közt mozog. 203