A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Gyulai Ferenc: A növénytermesztés emléke a Fonyód-Bélatelep Árpád-kori településéről

jos növények pl. Carum carvi L., Camelina sativa (L.) CR. magjával szokták ízesíteni. Lehetséges, hogy ez a középkori ,,fyues kinier" (füves kenyér).?

168 Fonyód-Bélatelepen csupasz- és toklászos kétsoros árpát, valamint toklászos hatsoros árpát termesztették. Az árpa és búza aránya 5,2 : 1. A hatsoros árpa és a kétsoros árpa egymáshoz viszonyított aránya 4,1 : 1. A toklászos kétsoros árpa és a csupasz kétsoros árpa aránya pedig 2,5 : 1. A toklászos árpákból hántolás és őrlés útján, a csupasz árpákból pedig hántolás nélkül, őrléssel nyerhető emberi fogyasztásra alkalmas dara.

169 Az árpalisztet általában adalékanyagnak használják a búzaliszthez („árpakenyér"). Hántolás nélkül fontos takamány, főleg állatok hizlalására használják, kisállatok is szívesen fogyasztják. Lelőhelyünkön zabot is termesztettek még, minden valószínűség szerint takarmányozási céllal, de emberi fogyasztásra is alkalmas, zabkásának elkészítve.

1 70 A búza és a zab aránya 17,0 : 1. A fent említett gabonafélék Árpád-kori termésátlagait nem ismerjük. Mégis bizonyos következtetéseket tehetünk, ha figyelembe vesszük a középkori ekés földművelés fejlődését és a növénytermesztésnek a XVI. század 30 éven keresztül vizsgált termésátlagait. Ebben az időintervallumban a paraszti gazdaságokra vetítve búzából az elvetett háromszorosa, árpából az elvetett kétszerese, rozsból az elvetett ötszöröse, zabból pedig az elvetett háromszorosa termett 17 1 meg. Az Árpád-korban azonban még ezeknél is alacsonyabb termésátlagokkal kell számolnunk. JEGYZETEK 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. Â Magyar Nemzeti Múzeum Adattára. Helyszám: 4.F.I. vesd össze P. HARTYÁNYI Borbála: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból. Magyar Mezó'gazd. Múz. Közi. Bp., 1981-1983. 95-113. SÁGI Károly-FÜZES Miklós: Újabb adatok a Balaton }863 eló'tti vízállásához. Somogyi Múzeumok Közi. 19. Kaposvár, 1973.256. MNM Adattára u. o. HORVÁTH Béla: Árpád-kori faépítkezés nyomai Fonyód-Bélatelepen. Folia Arch. XIX. 1968. 114. HOSS József: Halászat, nádaratás és táplálkozás egy nagybereki községben. Somogyi Múzeum 8. Kaposvár, 1966. 22. HORVÁTH В., i. m. 120. HORVÁTH В., i. m. 117. A Balatoni Múzeum Adattára ltsz: 57.1390.3. BALASSA Iván: Herman Ottó és Kada Elek vitája a Kecskemét környéki pásztorkodásról. Cumania II Ethnographia. Kecskemét, 1974. 77-78. CZAKÓ Elemér: Magyarság néprajza II. Bp., é. n. 491., 492., 495. ábra. BM Adattára ltsz: u. a. MNM Adattára u. o. BM Adattára ltsz: 59.257.13. FÜZES Miklós szíves szóbeli közlése. BM Adattára ltsz: 59.257.13. GALLUS Sándor: Előzetes jelentés a Fonyód-bélatelepi ásatásról. Arch. Ért. 47. 1934. 141. GALLUS S.,i. m. 141. 7., 8., 9., 10. 68., 69., 70., 4., 5., 6. 56., 57., , 11., 14., 15. 72., 73., 74. ltsz: 56.29.1. 35., 47., 48. 76., 87., 93. HORVÁTH В., i. m. 138. MÜLLER Róbert szíves szóbeli közlése. BM Adattára ltsz: 59.257.61. BÖKÖNYI Sándor: Die Wirbeltierfauna des Ausgrabungen in Zalavár. Arch. Hung. XLI. Akad. Kiadó. Bp., 1963. 334-339. BM Adattára ltsz: 59.257.55. HORVÁTH В., i. m. 140. HORVÁTH В., i. m. 143. SZŐKE Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Akad. Kiadó. Bp., 1962. 52. BM Adattára ltsz: 59.257.55 29. CSUTORÁS Ferenc szóbeli közlése az 1964. évi ásatási naplóban. 30. FÜZES Miklós szóbeli közlése szerint. 31. FÜZES Miklós szíves szóbeü közlése. 32. TAKÁCS István szíves szóbeli közlése. 33. KRALOVÁNSZKY Alán: Fonyód-Bélatelep. Az 1964. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek 18. 1965. 49. 34. HAJDÚ Péter-KRISTÓ Gyula-RÓNA-TAS András: Bevezetés a magyar őstörténet kutatásainak forrásaiba I. Tankönyvkiadó. Bp., 1976. 159-162. 35. MÜLLER Róbert szíves szóbeü közlése. 36. BENDEFY László-V. NAGY Imre: A Balaton évszázados partvonal változásai. Műszaki Könyvkiadó. Bp., 1969.53. 37. BENDEFY L.-V. NAGYI., i. m. 31. 38. BENDEFY L.-V. NAGY I., i. m. 27. 39. SÁGI Károly: Újabb balatoni vita (válasz dr. Bendefy László észrevételeire). Földrajzi Értesítő' 20/4 (1971) 486. 40. BENDEFY L.-V. NAGYI., i.rn, 52. 41. SÁGI Károly-FÜZES Miklós: Ujabb adatok a Balaton 1863 előtti vízállásához. Somogyi Múz. Közi. 19 (1973). 256. 42. HORVÁTH József: A vörsi templom története. Veszprém Megyei Múz. Közi. 9 (1970). 41-48. 43. FÜZES Miklós-HORVÁTH László: A vörsi Máriaasszony-szigeti templomrom és a Balaton hajdani vízszintje. Hozzászólás dr. Sági Károly és dr. Bendefy László vitájához. Föld. Ért. 20 (1971). 491-497. 44. SIMONYI Dezső: Fenékvár ókori neve. Ant. Tan. 9. (1962). 25-26. 45. SÁGI Károly: A Balaton szerepe Fenékpuszta, Keszthely és Zalavár IV-IX. századi történetének alakulásában. Ant. Tan. 15 (1968) 15-46. 46. SÁGI Károly: A Balaton vízállástendenciái a történeti és kartográfiai adatok tükrében. Veszprém Megyei Múz. Közi. 7 (1968). 441-464. 47. SIMONYI Dezső: Megjegyzések Sági Károly balatoni „földrajzi kép"-éhez. Föld. Ért. 18 (1969). 260263. 48. SÁGI Károly: Egy történeti vita természettudományi kapcsolatai (válasz dr. Simonyi Dezső észrevételeire). Föld. Ért. 19 (1970). 200-207. 155