A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Gyulai Ferenc: A növénytermesztés emléke a Fonyód-Bélatelep Árpád-kori településéről

Nem véletlen, hogy az agrotechnika fejlődésével a hosszabb tenyészidejű, de nagyobb terméshozamú és beltartalmi értékű, a hexaploid, vagy tönköly sorozatba tartozó közönséges búza egyre inkább kiszorítja az alakort, a tönkét és a kölest. Ez annak ellenére történik, hogy az említett két pelyvás búza és a köles rövidebb tenyészidejűek, s hogy gyakorlatilag bizonyos területeken mindmáig megmaradt termesztésük. A hazai növénytermesztés múltjával foglalkozó kutatók szerint az Árpád-korban a legfontosabb kenyérnövény a köles volt.

154 15 5 Az archaeobotanikai kutatások azonban ezt nem erősítik meg. A feltárások azt mutatják, hogy a Kárpát-medencében a neolitikum óta a toklászos- és a csupasz árpa egyidejűleg fordul elő a pelyvás búzafajokkal (alakor, tönké) és a közönséges búzával. Leleteink bizonysága szerint, a köles köbtartalma a későbbi korokban sem haladja meg a többi gabonaféléét. Az általunk vizsgált korból Tiszaörvényről, egy Х1-ХШ. századi falu feltárásából került elő nagyobb mennyiségben toklászos köles, a X-XIII. századi Kardoskút település egyik feltárt kemencéje alatt csak néhány köles szemtermést találtak, a Budapest I. Uri u. 40. sz. alatti XIII-XIV. századi kútban gyümölcsmagvak között volt köles, de egyik esetben sem számottevő mennyiségben.

156 Lelőhelyünkön, a Fonyód-Béla tele p-i ásatásból származó köles darabszáma is alig haladja meg a búza mennyiségét, hiszen a köles és a búza aránya csak 1,1 : 1. Mérete miatt azonban a búza térfogatának csak tört részét jelenti a közeli darabszám egyezés! A köles szemtermése alapján nem tudjuk eldönteni, hogy azok fő-, vagy másod-vetésből származnak-e? Pedig a kérdés alapvető, mivel a földművelés színvonalára lehetne segítségével következtetni. Ásatásunkból nagy mennyiségben kerültek elő a közönséges búza szemtermései. Morphológiailag és arányában ezek megegyeznek a recens búza szemtermésével. Méretei (hosszúság, szélesség,, magasság) azonban a jelenleg termesztett közönséges búza szemtermésének alsó határát érik csak el. Feltűnő viszont a méretbeli hasonlóság az egyazon korból származó búzaleletek között. Megközelítően azonosak méretei a szomszédos országok hasonló korú közönséges búzaleleteivel.

15 7 A közönséges búza csírapajzs felé kiszélesedő típusa Fonyód-Bélatelepen kívül Sopron IX-X. századi 1. lelőhelyéről és a X. századi Hont-i ispánsági vár területéről is előkerült. Viszont a csírapajzs felé nem kiszélesedő típus Fonyód-Bélatelepen kívül e korból csak Sopron IX-X. századi 1. lelőhelyéről ismert.

1 S8 Az árpa (lásd később) mellett a közönséges és a törpe búza volt a fő termény, hiszen a búzaliszt olyan arányban tartalmaz fehérjét és szénhidrátot, amit az emberi szervezet legjobban hasznosít. A belőle készült lepény, kenyér, sült- és főtt tészta könnyen emészthető. A búza őri és mellékterméke a korpa, mely értékes takarmány. Szalmája alomanyag. A pelyva és a törek pedig takarmányba kerülve állatok élelmezésére használható fel. Termesztése biztonságos, munkaerő-szükséglete viszonylag alacsony.

159 A Kárpát-medence szélsőséges időjárási viszonyai — hideg és csapadékos tél, meleg és száraz nyár — jó minőségű búzát eredményeznek.

160 A közönséges búza caryopsisa csépléssel minden nehézség nélkül kinyerhető. Természetesen arra nem lehet válaszolni, hogy mennyire pergett a Fonyód-Bélatelep-i búza. Azt sem tudjuk eldönteni, mivel a gabonafélék szemtermései együtt kerültek elő; a közönséges búzát és a törpe búzát külön-külön, vagy együtt termesztették, esetleg rozzsal vegyesen.

161 A törpe búza - közönséges búza aránya 1,1 : 1. Ez azt mutatja, hogy a törpe búza nemcsak egyszerű „kísérője" volt a közönséges búzának.

162 Ugyanakkor ilyen nagyarányú előfordulása e korban szokatlan, talán a magyarság korábbi szállásterülete felé mutat? Búzaleletünk faszenült, térfogat torzulása miatt nem tudjuk elvégezni rajta azokat a vizsgálatokat, amelyekből a sikértartalomra, hektolitersúlyra, ezermagsúlyra, fajtacsoport azonosságra stb. következtetnénk.

16 3 Azt sem lehet biztonsággal megmondani, hogy az itt termesztett búza őszi volt-e? De azt sem lehet kizárni, hogy ,,járóbúza" volt.

164 A tavaszi búzát a múltban is ritkán vetették. Egyrészt nem volt olyan biztos, mint az őszi, s a betakarított termény is kisebb értékű volt. Inkább csak olyan helyeken termesztették, ahol a zord tél miatt rosszul telelt az őszi búza. Különösen jó minőségű talajt igényelt, hogy a rövid idő alatt kifejlődő növény tápanyag-ellátottsága biztosítva legyen.

1 65 l 6 6 A törpe búza (Triticum aestivum L. ssp. aestivocompactum SCHIEM.) a közönséges búza alfaja. Hozama kisebb a törzsalak múltszázadi termésátlagainál. Kalásza biztonsággal, szemtermése általában jól elkülöníthető a közönséges búzáétól. Néha azonban olyan intervallumba tartoznak bélyegei, hogy megkülönböztetésük komoly akadályba ütközik. Béltartalma néha kedvezőbb a törzsalakénál, de alacsonyabb terméshozama miatt kipusztult, s így visszakeresztezéssel kellett előállítani. Uralkodó búzafaj soha nem volt területünkön jelentős aránya e lelőhelyen meglepetést keltő. Leletegyüttesünk ,,B" típusü törpe búzája némi hasonlóságot mutat a keszthelyi Agrártudományi Egyetem fajtamegőrző termesztésében található törpe búzával. A méretarányokban fennálló különbség mintegy 20% a recens törpe búza javára. Ez genetikai, edafikus és klimatikus különbözőséggel magyarázható. A búza mellett a másik fontos kenyérnövényünk, a rozs szemtermése is számottevő mennyiségben került elő lelőhelyünkön. A búza — rozs aránya 2,8 :1. A búzán kívül a rozs lisztje is tésztaképző. Mégis inkább búzalisztbe keverik, mintsem tisztán használnák.

167 A rozslisztből készült kenyeret ola154