A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Törőcsik Zoltán: A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1984–85. évben végzett tevékenysége

és Hadnagy László, a pápai Helytörténeti Múzeum igazgatója. Az előbbi helyére két fiatal népművelő, Bárdossy Pál és Oláh Miklós került, illetőleg az év vé­gén — bizonyos belső átcsoportosítások eredménye­ként is — megoldódhatott a felsőörsi Műtárgyvédelmi Központ helyettes vezetése Barna Péter kiállításren­dező, mb. osztályvezető személyében. 1984 tavaszán a múzeumi szervezet szakmai—tudományos munká­jának összefogásával és koordinálásával — a szakmai igazgatóhelyettes felsőörsi megbízatásával, s ebből fakadó elfoglaltságával is összefüggésben — Cs. Dax Margit régészt tudományos titkárrá neveztük ki. A már fentebb többször is érintett, intézményünk fennállásának történetében is jelentősnek tekinten­dő feladatok (a Bakonyi Múzeum épületének külső és belső felújítása, ugyanitt a merőben új funkció által diktált munkahely kialakítása, az állandó kiállí­tás előkészítése és elkészítése, valamint a felsőörsi új munkahely beindítása, minden napi tevékenységének megszervezése) 1984 végén, 1985 elején további sze­mélyi mozgásokat eredményeztek, elsősorban a veze­tésben. Az egyéni szakmai feladatokkal (egyetemi doktori dolgozat) is leterhelt Törő Lászlótól a szakmai igazgatóhelyettes munkakörét Cs. Dax Margit tudományos titkár vette át, ugyanakkor Jánoska Péter csoportvezető főosztályvezetői besorolásban a felsőörsi Műtárgyvédelmi Központ vezetője lett. A tudományos titkári teendőket 1985. március 1-vel kezdődően Veress D. Csaba tudományos főmunka­társ látja el. Ugyanezen év április 15-én, a továbbra is gyermekgondozási segélyen lévő dr. Árkovics Erzsébet gazdasági igazgatóhelyettes helyére megbí­zottként dr. Balog Géza került. A pápai Helytörténeti Múzeum igazgatói munkakörét — pályázat útján nyert kinevezés alapján — 1985. január 1. óta Ihn Gábor régész—történész tölti be. A veszprémi Bakonyi Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője 1985 tavaszától Sonnevendné dr. Lackovits Emőke tudományos főmunkatárs, ugyanitt, a nyugdíjba vonult Golden Bemard muzeo­lógus helyén Kópházi Ferencné tanár a könyvtáros. A munkahelyként is újjászerveződött Bakonyi Mú­zeum alagsori műhelyeiben (fotólaboratórium és adat­tár, sokszorosító műhely) dolgozók csoportvezetője Róka Lajos fényképész lett. A zirci Természettudományi Múzeumtól megvált dr. Hosvay György muzeológus, ugyanakkor s ugyanitt — a Megyei Tanács segítségével — régi szak­ember-gondunk oldódhatott meg Futó János geoló­gus munkába állásával. Miközben — a fentiek alapján is — szakember el­látottságunk jelentős javulásáról adhattunk számot, meg кеЦ ismételnünk: immáron halaszthatatlan ­éppen legújabb kiállítóhelyeink jellege, illetőleg nagy­számú képzőművészeti kiállításunk miatt - egy iroda­lomtörténész (-néprajzos) és egy művészettörténész muzeológus alkalmazása, státuszának kialakítása. Kiemelkedő munkát végző dolgozóink mindkét év­ben, hagyományos módon, a Múzeumi és Műemléki 12 Hónap alkalmából kitüntetésben részesültek. Dr. Uzsoki András megyei múzeumigazgató-helyettes három évtizedes eredményes muzeológusi munkájá­val 1985-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatát érdemelte ki. A Szocialista Kultúráért kitüntetést 1984-ben Kollár Józsefné megbízott gazdasági igazga­tóhelyettes, 1985-ben pedig dr. Tóth Sándor zirci múzeumigazgató, Vidáné Fodor Zsuzsa osztályvezető és e sorok írója kapta meg. Kiváló Munkáért kitün­tetésben részesült 1984-ben Szőnyi Andrásné restau­rátor és Trexler Jánosné titkárnő, 1985-ben dr. Geiszt Jakabné népművelő muzeológus, Koncz Ágnes res­taurátor, Takács Pálné adminisztrátor és Putz András­né teremőr. Miniszteri Dicséretet két fiatal munka­társunk kapott: 1984-ben Havasi ístvánné prepará­tor, 1985-ben pedig Regénye Judit régész muzeoló­gus. 1984-ben dr. K. dr. Palágyi Szilvia a Régészeti és Művészettörténeti Társulat Kuzsinszky-emlékérmét kapta meg. A tárgyalt időszakban intézményhálózatunk két halottat gyászolt: dr. Gyarmathy ístvánné zirci és dr. Földessy Rudolfné veszprémi teremőröket. Múzeumi szervezetünk tudományos munkatársai­nak személyek szerint végzett szakmai-közművelő­dési munkáját jelen beszámolónkban — a korábbiaktól eltérően — most ismertetni nem tudjuk, kiadványunk anyagilag erősen behatárolt terjedelme miatt. Talán ennek pótlására a következő évkönyv nagyobb lehetőséget biztosít majd,- addig is azzal vi­gasztaljuk magunkat, hogy — legalábbis a Bakonyi Múzeum munkatársainak — valóban érdemi tevékeny­ségét az állandó kiállítás egyébként ugyancsak szűk­szavúra szabott, fentebbi ismertetésekor már érintet­tük. Ezek után csupán a veszprémi Bakonyi Múzeum tudományos osztályai és területi múzeumaink tevé­kenysége erősen vázlatos ismertetésére szorítkozunk. A Bakonyi Múzeum Régészeti Osztályának munká­ját az alábbiakban tudjuk összefoglalni: A beszámoló időszakában a terveknek megfelelően folyt a balácai római kori feltárás {dr. К dr. Palágyi Szilvia, H. Kelemen Márta, Regénye Judit), amely­nek 1984. évi kiemelkedő eseményéről fentebb már szóltunk. 1985-ben az I., II. és X. épületek kutatása mellett megindult a közeli Likas-domb feltárása is. A veszprémi vár újra megindult, hosszú távra tervezett feltárási munkálatai (dr. Kralovánszky Alán, Cs. Dax Margit, Rainer Pál, Peremi Ágota) a jövőben is csak jelentős támogatással valósíthatók meg. A ti­hanyi barátlakások (Árpád-kori remetetelep) régészeti munkái az OKTH bevonásával folytatódtak (dr. Uzso­ki András). Az 1984-ben eredetileg leletmentésnek indult tapolca-templom-dombi ásatás - az előkerült jelentős középkori objektumok alapján — tervásatás­sá fejlődött (dr. Törőcsik Zoltán). A Megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya támogatásával 1985-ben megindulhatott a lesencetomaji későantik kultúrájú népesség temetőjének szisztematikus feltárása (Pe­remi Ágota).

Next

/
Thumbnails
Contents