A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

S. Perémi Ágota: Honfoglaláskori leletek Veszprém megyében

1. ábra. Balatonfüred - Morvái u. 10. sz. Helyszínrajz Abb. 1. Balatonfüred, Morvái Str. 10. Ortsbeschreibung A 10 db. ruhadíszen kívül az utolsó, baloldali tö­redékes darab mellett egy ugyancsak ruhadíszhez tar­tozó, töredékes darabka került elő. Ez alapján legalább még két nagy ruhadísznek kellett lenni. (II. t. 24, 1.1. 24.). Az 1. sírtól ÉNY-ra 280 cm-re került elő a 2. sir, melyben 95 cm. mélyen hanyatt fektetett, nyújtott helyzetű váz volt ÉNY-DK-i tájolásban. (4. ábra). Karcsontjai a váz mellett szorosan helyezkedtek el. Csigolyacsontjai és bordái kb. mellmagasságtól a medencecsontokig teljes összevisszaságban kerültek elő. A lábfejcsontok hiányoztak, de a lábszárcsontok végén levő csontszilánkok alapján feltételezhetjük, hogy ezeket levágták. Melléklete a koponya két oldalán előkerült sima, vékony huzalból hajlított bronz fülbevalókarika. Átm.: 1,7 cm. (6: ábra 13-14; 5. ábra 1-2.). A terület beépítettsége miatt, csak kisebb kutató­árkok kijelölésére volt lehetőség, de ezek nem ered­ményeztek újabb sírokat. Az 1. sírban előkerült ezüst, gömbsorcsüngős fül­bevalópárhoz hasonló darabok ismertek Sóshartyán­ból. 3 A leírás alapján, legalábbis ami a fülbevaló csüngős részét illeti, hasonló került elő Szeged­Algyő 72. sírjából. 4 Ide sorolható a győri, 5 , a nagy­tőkéi, 6 a Kenézlő 23. sírjából való darabok, 7 vala­mint a Nemeskosut 19. sírból, 8 a Besenyő 79. sír­ból, 9 a Gádoros 2. sírból, 1 ° a Besenyszögi sírból 11 ­N 2. ábra. Balatonfüred - Morvái u. 10. sz. Helyszínrajz ^Abb. 2. Balatonfüred, Morvái Str. 10. Ortsbeschreibung és a Szentes-Derékegyházoldal 1. sírból 12 való példányok is. Csüngő tag nélküliek, de valószínűleg e típusba tartoznak a következő töredékes darabok: Piliny— Sirmányhegy 64. sír, 13 Kenézlő 7. sír, 14 Mohács­Téglagyár szórvány 15 stb. Ezek a fülbevalók átmeneti formát képeznek a gyöngyökből felfűzött és az egy­beöntött csüngő tagos példányok között. 16 Ez a fülbevalótípus jól ismert az általában VIII­IX. századra keltezett korai bolgár anyagban, ahol igen nagy számban és igen változatos formákban is­mertek. (Bolse-Tigani, 17 • Tankajevka 18 stb.), de megtalálhatók más temetők anyagában is. 19 Termé­szetesen ez a keleti területeken gyakran viselt függő­típus a honfoglalás idejében már részben átalakult, mint számos más viseleti tárgy is. A párhuzamok alap­ján a X. sz. közepére tehető divatjuk. Az 1. sír halottját a mellékletek alapján legalább két ruhában temették el. 20 Az egyik ruha feltétele­zésem szerint ing volt. A kis kerek veretkék a két fü­lecske segítségével voltak felvarrva az ingnyak szé­lére. Sírbahelyezkéskor valószínűleg a bal váll kör­nyékén az inget talán erőszakosan is elszakították. Erre utal a két csonkafülű veret és az eltört bal fülbevaló is, amelyeket visszahelyeztek a halott mellé. 2 x A szakadás következtében az ing lecsúszott és vele együtt a veretek is, melyek kissé rézsútos hely­zetben, de szabályos sorrendben kerültek elő. Az in­get már nem igazították meg, feltehetően azért, mert 116

Next

/
Thumbnails
Contents