A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Jánoska Péter–Törő László–Varga Kázmér: A Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatóság Felősörsi Műtárgyvédelmi Központjának fejlesztései terve, 1986–2000

JÁNOSKA PÉTER — TÖRŐ LÁSZLÓ — VARGA KÁZMÉR A VESZPRÉM MEGYEI MÜZEUMI IGAZGATÓSÁG FELSOORSI MŰTÁRGYVÉDELMI KÖZPONTJÁNAK FEJLESZTÉSI TERVE, 1986—2000 A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1983 nyarán egy olyan új egységgel gyarapodott, amely nemcsak a megye, hanem az egész ország múzeumügyének történetében is kiemelkedő — és reméljük: példamutató is — lehet. Az új létesítmény a Műtárgyvédelmi Központ, amely a Bakonyi Múzeumtól (Veszprém) tíz kilo­méterre lévő, nagy múltú Felsöörs községben van. Ahhoz, hogy a felsőörsi műhelyek létrejötté­nek okait és szükségszerűségének tényét meg­világíthassuk, mindenekelőtt röviden át kell tekintenünk a Bakonyi Múzeum épületének, illetve a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgató­ság szervezetének történetét, fejlődését. A Veszprém Vármegyei Múzeumi Egylet már a század elején gyűjtést indított a leendő vár­megyei múzeumi épület megépítésének céljából. Ezzel szinte egy időben készültek el — több va­riánsban — az építészeti tervek. A grandiózus terv azonban már nem valósulhatott meg: az I. világháború vihara nemcsak a tervet, hanem az addig összegyűlt pénzt is elsodorta. A világháború után újult erővel folytatódott a gyűjtés a vármegye jeles régiségeit bemutató önálló épület megvalósításához. A megváltozott társadalmi-politikai és gazdasági helyzet arra kényszerítette a lelkes pártolókat, hogy az ere­deti terveket is átdolgoztassák. Az ujabb terv egy jóval kisebb alapterületű, de technikai-épí­tészeti szempontból modernebb, az európai élvo­nalhoz tartozó felfogást, ízlést és tudást tükröz. Az elfogadott terveket Medgyaszay István készí­tette. Módosítás történt az épület funkcióját ille­tően is. Míg az 1914 előtti terv kizárólag mú­zeumi célú volt, addig a háború után együtt szerepeltette a múzeumot a könyvtárral — ért­hető okokból. A kétemeletes épület földszintjén kapott helyet a könyvtár, míg a múzeum az első és második emeletet vehette birtokba. így a mú­zeum kereken 750 m 2-t mondhatott magáénak, ahol helyet kapott a műtárgyraktár (tanulmányi jelleggel), a kiállítótermek és az „irodák". Áz 1925. május 24-én felavatott múzeum akkori gyűjteményét közel 100 000-es nagyságrendűnek becsüljük — egészen pontos számadatok nem állanak rendelkezésünkre. Meg kell azonban jegyeznünk — a pontosság és a későbbi arányí­tás helyességének kedvéért is —, hogy az 1925­ös darabszám tartalmazta egyrészt az azóta kivált természettudományi anyagot is, ami az összes darabszám több mint egyharmadát tette ki. Fi­gyelembe véve az 1925-ben érvényes nyilvántar­tási gyakorlatot, a teljes darabszám magába fog­lalta azt a gyűjteményi egységet is, amit ma kü­lönféle adattár néven tartunk nyilván. A fentiek figyelembevételével nem járhatunk messze az igazságtól, amikor azt állítjuk, hogy a teljes humán gyűjteményi anyag (régészet, nép­rajz, iparművészet, képzőművészet) nem haladta meg az 50 000-t. A két világháború közötti időszak nem hozott látványos változásokat, fejlődést a múzeum életé­ben. 1-2 tudományos szakember (muzeológus) gyarapította a gyűjteményeket — nagyjából végig azonos feltételek között. A II. világháborút a múzeum aránylag szerencsésen úszta meg: jelentős károkat sem az épület, sem pedig a gyűj­temény пещ szenvedett. A felszabadulás után — az addigi vármegye helyett —, 1949-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vette át a múzeum fenntartási és irányítási feladatait. A vidéki magyar múzeumok életében — így a Veszprémi Bakonyi Múzeum életében is — az 1962-es év hozta a legnagyobb, legjelentősebb változást, amikor az általános decentralizálási irányzatok eredményeképpen a múzeumok a megyei tanácsok felügyeleti és fenn­tartási hatáskörébe került, és megszervezték a megyei múzeumi igazgatóságokat. Ez az admi­nisztrációs intézkedés soha nem látott fejlődést eredményezett szerte az országban — igaz, min­den megyében eltérő intenzitással és eltérő fel­tételekkel. 1962-ben az alábbi múzeumok és kiállítóhelyek alkották a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgató­ságot: Múzeumok: 1. Bakonyi Múzeum, Veszprém 2. Balatoni Múzeum, Keszthely 3. Városi Múzeum, Pápa Kiállítóhelyek: 4. Batsányi-emlékkiállítás, Tapolca 5. Falumúzeum, Tüskevár 6. Helytörténeti Gyűjtemény, Várpalota 7. Jókai Emlékmúzeum, Balatonfüred 8. Kisfaludy Múzeum, Sümeg 9. Reguly Antal Múzeum, Zirc 10. Szegedy Róza Ház, Badacsony 11. Tihanyi Múzeum, Tihany 1961 végén, 1962 elején a Bakonyi Múzeum tárgyi anyagának darabszáma 107 000 volt. Eb­ből kereken 72 000 darab volt az egyedileg szám­815

Next

/
Thumbnails
Contents