A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Tóth Vilmos: Az igazságszolgáltatás szerveinek működése, változása és fejlődése Veszprém megyében 1871-től 1982-ig

zók létszámához kötve. A társadalmi bíróság tagjait öt évre választotta a szakszervezet, ill. a dolgozók közössége. Ahol nem volt állandó társadalmi bíróság, ott egy-egy ügyben esetileg lehetett ilyen bíróságot választani. A társadalmi bíróság elnökét meg kellett hívni a vállalatvezetés vagy szakszervezeti vezető testületeinek olyan üléseire, ahol a munkafegyelmet, üzemi demokráciát vagy a társadalmi tulajdon egyes kérdéseit tárgyalták. (Kevés helyen került betartásra.) A társadalmi bíróság hatásköre bővült, amennyiben a szocialista együttélés szabályainak megsértése ügyében kellett határozni. Anyagi vitás ügyekben viszont nem kellett döntenie, és a magánvádas ügyek sem e bíróság hatáskörébe tartoztak. A társadalmi bíróság csak 3 tagú tanácsban járt el. E bíróság a lefolytatott szükségszerű bizonyítás eredményeként a következő határozatokat hozhatta: a) figyelmeztetést, b) dorgálást, c) megrovást alkalmazhatott, d) jelzéssel kellett élni az illetékes szervhez, e) s az alkoholista kötelező gyógykezelését kezdeményezte. Természetesen, ha bűncselekményt vagy szabálysértést észlelt, ezen ügyekkel foglalkozó hatósághoz az ügyet át kellett tennie. Ha a fegyelmi vétség nagyon súlyos volt, akkor a fegyelmi hatósághoz volt helye áttételnek. Az is természetes változatlan, hogy az ügyet meg kellett szüntetni, ha nem volt kellő alapja. Fellebbezni szakszervezeti úton lehetett, határidőn belül. A szakmai segítés akkor már csak szakszervezeti, illetve jogtanácsosi úton történt. A hatósági ügyek további társadalmi bírósági kiiktatását, s az üzemi demokrácia kifejlesztését foglalja magába a 2/1976. (IV. 15.) SZOT számú irányelv. Kollektívák, netán szocialista brigádok döntenek saját, s nemkívánatos ügyeikben. A társadalmi bíróság kijelölésénél szem előtt kell most tartani a fizikai, értelmiségi és adminisztratív arányokat, a KISZ szerepét is jelentőségénél fogva kell kezelni. A választás szakszervezeti taggyűlésen történik meg. Szocialista brigád saját ügyében dönthet. Az állandó társadalmi bírósági tag — így volt korábban is — munkajogi védelemben részesülhet. Hatáskörbe tartozik a szocialista együttélési szabályok megsértése, botrányokozás, segítség megtagadása, züllött életmód, fiatalok nem kellő segítése stb. A fegyelmi hatóság is a társadalmi bíróság elé terjeszthet ügyeket. Nagyon lényeges vá^ozás: а vállalatvezetőség csak olyan ügyeket adhat át a társadalmi bíróságnak, mely nem bűnügy vagy szabálysértés, viszont a nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság és a szabálysértési hatóság csak olyan ügyet adhat át, mely nem képezi bűncselekmény, illetve szabálysértés tárgyát. Fegyelmi ügyekben mérlegelésnek van helye. A meghozott határozatot írásba lehet foglalni, de szóban is ki lehet hirdetni. A társadalmi bíróság tehát az idők folyamán olyan szerv lett, mely a kényszer irányából a szocialista demokrácia irányába tolódott el. A hangsúly mindinkább a társadalmira és nem a bíráskodásra esett. ÖSSZEFOGLALÓ Az érdemi anyag igyekezett a jogi szervek működését általánosan és néhány felkutatható, Veszprém megyei példával bemutatni. Nem kedvcsinálónak, nem is ez volt a cél, hanem az, hogy láthassa mindenki, hogy a jog, mint felépítmény, miként igyekezett minél hamarább reagálni arra, ami az országban társadalmilag, politikailag történt. Jog és kötelesség megismerése nélkül egy állampolgár sem élhet tisztességes életet. E szerény és vázlatos munka ezért inkább a múltba tekintő jogpropagandát szolgálja. Itt is érvényes az a megállapítás, hogy csak a múlt megismerése útján állhatunk a jelenben szilárd lábakon, s tekinthetünk a jövő — várható — változásai elé. 812