A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Tóth Vilmos: Az igazságszolgáltatás szerveinek működése, változása és fejlődése Veszprém megyében 1871-től 1982-ig

TÓTH VILMOS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS SZERVEINEK MŰKÖDÉSE, VÁLTOZÁSA ÉS FEJLŐDÉSE VESZPRÉM MEGYÉBEN 1871-TÖL 1982-IG Az 1871-től kezdődő magyar jogalkotást, a jogi szervek kialakulását néhány évtizeddel korábban kell kezdeni. 1848-ban a hűbéri társadalmi, gazdasági bomlás — mondhatni — első szakaszában, a reformkori Magyarországon kezdenek már a jogi eljárások változásai jelentkezni. A kibontakozó tőkés termelés érdekeit már nem szolgálhatták a feudális korra jellemző hosszan elnyúló jogi eljárások az egyes jogi szerveknél, (melyek eddig 10-50, néha 100 évig is elhúzódtak). 1848-ban a márciusi törvények eltörölték például az úriszéket, s a szolgabíró, illetve a megyei ítélőszék hatáskörébe utalták a jobbágyok pereit. A szabadságharc bukása azonban a további kibontakozást lehetetlenné tette. Országunk területén újra alkalmazták a kétségkívül modernebb osztrák eljárási szabályokat jogi szerveink. Az ország területére visszakerült a bírói igazságszolgáltatásban a háromfokú eljárás: a járásbíróság, a törvényszék és a kúria. í86í-ben az országbírói értekezlet hatásaként az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok elvetették az előbb említett eljárásokat, visszaállították a reformkori törvényeket, de sajnos a feudális szokásjoggal is. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok a corpus jurisba is bekerültek. A dualizmus korában, az 1867-es kiegyezési törvényekkel indult meg az a fejlődési szakasz az egész országban, nyilván megyénkben is, mely e dolgozat tárgyát képezi. Ez időtől fogva a kormány észlelte a társadalmi fejlődést, mindenekelőtt a burzsoázia érdekeit, kidolgozta a törvényjavaslatokat és ezeket ezután beterjesztette az országgyűlés elé. Előtte a miniszterelnök kikérte az uralkodó hozzájárulását. A képviselőház a javaslatokat általánosan és részleteiben is, két külön fázisban letárgyalta, s ezt követően a törvénytervezet a Főrendi Ház elé került. Ha a két Ház között az egyetértés megvolt, szentesítéssel és az Országos Törvénytárban történt kihirdetéssel jött létre és lett jogi szerveink részére alkalmazhatóvá az újonnan meghozott törvény. A jogi szervek működését ugyancsak befolyásoló rendeletekkel csak érintőleg lehet foglalkozni, a megyénkre, esetleg egy-egy városunkra készült statútumok (szabályrendeletek) pedig oly nagy anyagot képeznek, mely terjedelmes kutatást és esetleg külön dolgozatalkotást kívánna meg. A jogszabályalkotási folyamatok hazánkban a kiegyezés után kezdődtek meg, és 1871-től kezdtek életbe lépni. Mind a bíróságaink, ügyészségeink, ügyvédeink és a többi jogi szerveink tevékenységét a több mint száz év politikai kacskaringóival az osztályszempontok irányították. Burzsoá érdekek játszottak vezető szerepet 1919-ig, a Tanácsköztársaság idején a munkásosztály érdekei kerültek előtérbe, a Horthy-korszakot a félfeudális, félburzsoá érdekek jellemezték, a rövid nyilas uralomban nem is nemzeti érdekek érvényesültek, nem volt törvényesség, csak vérpatak, a felszabadulás után — 1956 néhány napját kivéve — a törvénykezés szervei olyan fejlődési úton mentek keresztül, mely elsődlegesen munkás-paraszt érdekeket szolgáltak, a meghozott törvények alapján. A dualizmus korában zavarmentesen dolgoztak megyénkben a létrejött jogi szervek. Az 1918-as polgári demokráciának nagyjából megfeleltek azok a törvénykezési szervezetek, a jogalkotás szervei azonban nem hosszú ideig érvényben lévő törvényeket alkottak. A Tanácsköztársaság alapvető változásokat hozott: a proletariátus érdekében forradalmi, majd később rögtönítélő törvényszékeket hozott létre. A Horthy-korszak lényegében visszaállította a korábbi jogi szerveket és ezek az e korszaknak megfelelő jogszabályok alapján végezték munkájukat. A felszabadulás után az új rendszernek megfelelően újabb jogi szervek jöttek a régiek mellett, s ezek a fejlődés irányának megfelelően vagy erősödtek, vagy elhaltak. Most valamennyi jogi szervezet államunk, társadalmunk megerősödésén, a szocialista elvek előtérbe hozásával, a proletárdiktatúrát erősítve, az azt gátló tendenciák visszaszorításával tölti be feladatát. E rövid bevezető után lehet rátérni az óriási joganyagra, röviden, tömören, a lényeget érintően és csak a fontos változások kiemelésével. Az anyag a bíróságok tevékenységével kezdődik és folytatódik az egyéb jogszolgáltató szervek működésével. Ez nem jelent rangsorolást, csupán az igazságszolgáltatásban betöltött szerep, tevékenység gyakorisága adott bizonyos elrendezési elveket. A tárgyalt időszak illetőségi változásait a tanulmány végén elhelyezett néhány térkép mutatja be. 789