A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Halász Imre: A Káli-medence falvainak oktatásügyéhez

,,koszt—kvártélyt". Ezért tanította írásra, olva­sásra, számolásra, de mindenekelőtt vallástanra a zsidó gyermekeket. Más volt a helyzet az izraelita magániskolák­ban, ahol rendkívül magasan képzett tanítók ok­tattak magas színvonalon. A Káli-medencében ilyen volt a kővágóörsi zsidó iskola. 44 Mint mindegyik felekezetnél, itt is élesek a kü­lönbségek iskola és iskola között. Ezt mindenek­előtt a hitközségek vagyoni helyzete határozza meg: melyik milyen képzettségű, milyen gyakor­lott tanítót tudott fogadni és mennyiért. Ezek a régiók viszont szoros összefüggésben vannak a gazdasági és településszerkezettel. Az összeírás szerint tehát 7 helységben 7 iskola működött, két községben kettő-kettő, öt község­ben egy-egy. A 109 iskolás korú gyermek közül 53 részesült oktatásban, ez a tanulók 50% -a. (A megyei átlag 72% ). Az összeírás évét követő tanévben, 1852-ben átalakult a közeli hitközségi központ Tapolca, és a legjelentősebb Káli-medencei község, Kővágó­örs, tehát a tapolcai járás két legnagyobb hitköz­ségének elemi oktatási rendszere. Ez időből van egyetlen adatunk arra, hogy ebben a két iskolá­ban mit tanítottak. Ebben az évben ugyanis a hit­községek ,,a magány tanintézetekben nyert álta­lányos és felügyelet nélküli oktatásnak czélirány­talanságárul meggyőződvén Tapolcán és Kővágó őrsön egy nyilvános tanintézetet léptetett életbe, mellyekben a növendékek az elemi osztályon kí­vül 3 osztályba soroztatnak". Ezekben a nyilvános iskolákban a következő tantárgyakat oktatták: 45 elemi és első osztály: ol­vasás, számtan, vallástan, írás, Második és har­madik osztály: vallástan, magyarok rövid törté­nete, magyar nyelv, héber nyelv, német nyelv, földleírás, olvasás, helyesírás, számtan, Jósok- és Szentírás. A felsőbb osztályokban tehát megjelennek a kereskedelmi tevékenységhez szükséges tárgyak, az akkori iskolákhoz viszonyítva sokkal széle­sebb körű alapműveltség elsajátítását teszi ez le­hetővé. A gyerekek két (helységenként egy-egy) ,,alkalmas és feddhetetlen maga viseletű tanítók által nyerik az oktatást, egy 6 egyénből álló bi­zottmánynak felvigyázása mellett". 46 A tapolcai iskolába 43, a kövágóörsibe 80 növendék járt, és azoknak a tanulóknak, melyek szülei nem tudták á tandíjat előteremteni, az oktatás ingyenes volt. A tapolcai járás többi izraelita iskoláját így jellemzi a közigazgatási főbíró egyik jelentése, A Káli-medence falvaiban a követkéz ő közséj »ékben működtek zsidó népiskolák Helység Az iskola száma és jellege Osztá­lyok szá­ma A hit­község­ben lévő 6-13 éves gyer­mekek száma Tény­leges tanuló­lét­szám A tanító 1 Megjegyzés Helység Az iskola száma és jellege Osztá­lyok szá­ma A hit­község­ben lévő 6-13 éves gyer­mekek száma Tény­leges tanuló­lét­szám neve havi jövedelme (K = „koszt­kvártély") 1 Megjegyzés BALATONHENYE 1 magán 1 8 7 Goldstein S. K + 8Ft „képzettség nélküli talmudista" Sahter is KÖVÁGÓÖRS 2 magán l-l 56 28 Kraus V. К +16 Ft „többéves gyakor­lattal és kiváló képzettséggel rendelkezik" KÁPTALANTÓTI 1 magán 1 7 6 Kohn V. К+ 6,5 Ft „Minden rátermett­ség nélkül oktat" KÖVESKÁL nincs iskola ­6 ­­­­SALFÖLD 1 magán 1 2 2 ismeretlen K + 5Ft kezdő tanító, egyúttal sahter is SZENTANTALFA 2 magán l-l 25 10 Freud S. A. Sie singer К+ 3-8 Ft „képzettség nélküli talmudisták" SZENT­BÉKKÁLLA nincs iskola ­5 ­­­­785

Next

/
Thumbnails
Contents