A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Halász Imre: A Káli-medence falvainak oktatásügyéhez

külön-külön, évenként részletesen tanulták az egyes közigazgatási kerületek földrajzát is. Nem tudjuk, hányan jártak a latin iskolába, ám pontos kimutatás maradt fenn az I—

IV. osztály tanulóiról. Ezek szerint:'

4 Osztály Tanulók száma Tanulók életkora (év) Iskolából mulasztások (napokban, a legkisebb és a legnagyobb számadat szerepel!) Osztály fiú lány Tanulók életkora (év) Iskolából mulasztások (napokban, a legkisebb és a legnagyobb számadat szerepel!) IV. III. II. I. 13 8 5 30 10 8 3 18 10-13 9-12 8-11 5- 9 . „enge de- engedelemmel" lem nélkül" 0-5 0-46 0-5 7-56 0-3 5-27 0-4 1-87 A veszprémi egyházmegye vezetése nagyon ügyelt arra, hogy területén a többihez képest magas színvonalon oktassanak a tanítók. Ezért 1848tól lelkészekből álló ,,körvizsgáló bizottságot" hoztak létre. Ezek az egyházmegye által évente választott bizottsági tagok évente egyszer kötelesek voltak a nekik kijelölt iskolákat meglátogatni, a későbbi „tanfelügyelők" mintájára a tanító működéséről, hozzáértéséről, eredményességéről meggyőződni, és erről évente jelentést tenni az egyházmegyének. Ez a kimondottan tanítói tevékenységet ellenőrző vizsgálat nem tért ki az iskolaépületek állapotára és felszereltségére. A „körvizsgáló bizottság" tagjai három kategóriát állíCsak két tanuló nem mulasztott egy napot sem az iskolából, egy negyedikes és egy elsős tanuló — a tanító gyermekei. Ebben az évben a köveskáliakon kívül néhány diszeli és szentantalfai református gyerek is járt a medence legnagyobb számú protestáns népességgel rendelkező helységének iskolájában. Néhány jelentéktelen változtatással a tavaszi és őszi vizsgák kérdései vagy megegyeztek vagy hasonlók voltak 1848-ig Köveskálon is, és Balatonhenyén is. A tananyagot illetően 1843-ig nincs változás. 1843-ban ősszel a negyedikes osztályban német nyelvből, a harmadikban latinból is kellett vizsgázni. Két évvel később a harmadik osztályban „számtudományból a Sokszorozó táblát és a sokszorozási" kérdezte az inspektor; a negyedik osztályban „Földleírásból a földesméretet tanulták", és „Adós levélek — kezesség vállalások s nyugtatványok írása módjára taníttattak." 1846-ban a negyedik osztályban „Mezei rendőrséget" is tanítottak, ez a tárgy a későbbiek folyamán többször, de rendszertelenül ismétlődött. tottak fel: jó, középszerű és rossz iskolák voltak, aszerint, hogy a tanító milyen hozzáértéssel és eredménnyel tanított. Kategorizálták továbbá a gyülekezeteket is, és minden erejükkel azt próbálták elérni, hogy esetleges állásváltozás esetén, mikor az egyházmegye egy tanítói állásra három jelöltet állított, és ezek közül választott az érdekelt gyülekezet tanítót, első kategóriás gyülekezetbe csak első kategóriás — tehát a legjobban tanító - mester kerüljön, a második osztályú gyülekezetbe kerüljenek a középszerű tanítók, míg a harmadik kategóriás, rosszul tanító mesterek „mint a jövő nemzedékek nem nevelői, hanem rontói, a kijelölésből egészen kihagyjanak". A tanulók létszáma Köveskálon a feudális kor utolsó évtizedében a következőképpen alakult:' Év Osztálylétszámok (tavaszi őszi vizsga idején) IV. 111. 11. I. 1834 11/10 16/8 33/16 32/27 1935 19/11 14/9 18/12 35/19 1836 22/6 10/9 19/12 21/19 1837 13/8 10/9 18/8 23/21 1838 12/2 10/4 11/3 21/17 1839 8/2 10/2 13/13 29/20 1840 5/7 5/5 23/7 22/27 1841 10/8 12/8 16/9 33/28 1842 9/9 11/7 18/12 38/34 1843 17/8 21/9 14/7 35/21 1844 összesen 82/40 1845 9/1 10/8 20/8 42/25 1846 2P. 18/? 1 24/? 31/? ősszel ö sszesen — a négy osztályban — 47 tanuló vi/. sgázott 1847 12/5 10/5 18/2 32/22 1848 8/3 4/9 14/4 37/14 780