A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Halász Imre: A Káli-medence falvainak oktatásügyéhez

A KATOLIKUS KISISKOLÁK Kosáry Domokos szerint a falusi iskolák fö feladata — a feudális uralkodó osztály szemszögéből — elsősorban nem bő tárgyi ismeretekkel felvértezett országlakók, hanem engedelmes alattvalók nevelése volt, kik elfogadják a fennálló rendszert, és ebbe a társadalomba beilleszkednek. Géljük volt még egy bizonyos csekély számú „közvetítőréteg" kiemelése, kik — mint papok vagy tanítók — a feudális eszményképeket hivatottak tovább mélyíteni az őket követő generációkban.

7 Az alsópapság jelentős része paraszti sorból származott, s a papnak készülő fiuknak elengedhetetlen volt bizonyos alapvető ismeretek megszerzése ahhoz, hogy a magasabb iskolában megállhassák a helyüket. Ezért aztán a falusi iskolákat felekezetek szerint szervezték, és mindenki szerette volna saját felekezethez tartozó iskolába adni gyermekét. Az egyházi hatóságok pedig szigorúan tiltották a más felekezetűek iskolájának látogatását.

8 Kisiskolák először azokon a helyeken jöttek létre, ahol a plébániák is kialakultak. Később azonban az anyaegyház iskoláján kívül létrejöttek a filiális iskolák is, a Káli-medence római katolikus egyházigazgatása 1777-re, az első teljességre törekvő iskola-összeírás idejére a következőképpen alakult ki: Anyaegyház Filia Isk( э1а van + nincs — Káptalantóti Salföld Kékkút + + + Kövágóörs + Csicsó Monoszló Szentantalfa + + Szentbékkálla -+~ Mindszentkálla + Köveskál -(Balatonhenye 11 helységből kilencben már működött iskola. Ez rendkívül jó arány, és ha a Káli-medencéhez hasonló mikrotájakkal hasonlítjuk össze, mint például Göcsej, Hetes vagy az Őrség, tárgyalt régiónk iskolahálózata kiemelkedően jó. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy más felekezetek iskolái is működtek a régióban, így például Balatonhenye községben a katolikus népesség elenyészően alacsony volta miatt nem volt katolikus iskola, de a XVIII. század közepétől tudunk a helységben református iskola működéséről. Jóllehet a tanító, az iskola megléte nem mindig jelentett színvonalas tanítást, tanítóképzés sincs még, valamint a tanítói foglalkozás sem tartozik a társadalmilag megbecsült foglalkozások közé,

9 mindenképpen egyetlen kérdés csak a döntő: működik-e az iskola! Ebben az esetben egyértelmű igennel kell felelnünk. A Káli-medence falvaiban a katolikus kisiskolák a XVIII. század közepén tűnnek fel. A legrégebbi cannonica visitatióról 1745-ből van tudomásunk, tehát ebben az időben már hosszabb-rövidebb ideje kellett működni ezeknek a kisiskoláknak. A tapolcai főesperességben 1745-ben 1 mezővárost, 6 plébániás falut és 19 filiát írtak össze. Valamennyi helységben volt tanító, de a hat plébániás falu közül csak négyben, Gyulakesziben, Nyirádon, Kővágóörsön és Szentbékkállán folyt a tanítás, Tördemicen és Tótiban nem. A 19 filiából 12-ben folyt tanítás, hétben nem, mert a tanítónak nem volt tanítványa.

10 Mária Terézia 1760-ban megalakította a Bécsi Udvari Tanulmányi Bizottságot, ezzel megteremtette a lehetőségét és feltételeit annak, hogy az oktatásügyet egységes szempontok szerint rendszerbe foglalják, s ennek a folyamatnak a csúcsa az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. A rendeletek és az időközben kiadott rendelkezések előkészítéseként több összeírás maradt ránk, melyek közül a helytartótanács által elrendelt 1777. évi összeírás a legteljesebb. A XVIII. század második feléből három hivatalos, állami összeírásról van tudomásunk, ami a kormányzat törődését, az ezen a téren felgyorsult munkát is jelzi, s ez is hozzájárult a kezdetben csekély társadalmi igény mellett ahhoz, hogy a káli falvak iskolahálózata ilyen magas fokot érjen el. A három összeírás eredménye a következő:" Kisiskolával rendelkezik: -\kisiskolával Helység neve nem rendelkezik: 1770 1777 179 Balatonhenye + — — Káptalantóti + + — Kékkút — t + Köveskál — + — Kövágóörs t + + Mindszentkálla — + — Monostorapáti + + + Salföld — 1 + Szentantalfa + + — Szentbékkálla + + + 10 helységből 6 9 5 Zala megyében 1770-ben 519 helységben 146 iskolát, illetve iskolamestert írtak össze,

12 úgyhogy a káli falvak átlaga itt is magasan felette van a megyei átlagnak, és ha a mikrotájakkal hasonlítjuk össze, az arány még jobban megjavul, hiszen Göcsejben, Hetesben volt olyan fára, melyhez tartozó 12 filiában egyetlen iskola sem volt.

13 Az 1770-es összeírásból a tanítók neveit, tanítványai számát illetve a tantárgyakat tudhatjuk meg:

14 772