A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Csoma Zsigmond: A filoxéra és hatása a Káli-medencében

oltás vagy hajtatás, ami a Káli-medencében az 1910-es évek végén terjedt el. Ezt a gyökereztetési módszert a szakirodalomban 1891-ben említették először, amikor Larvaron, a viennei francia földmívelési iskola tanára ajánlotta. 1892-ben a Borászati Lapok is ismertette, majd 1893-ban már a magyarországi kipróbálásáról számoltak be.

89 Valószínű, a Borászati Lapot járató és olvasó Káli-medencei szőlősgazdák, birtokosok terjesztették el először községeinkben. Sokan azonban bizalmatlanul fogadták, és nem is voltak hajlandók hajtatott oltványt vásárolni. Ezzel a módszerrel meggyorsították a kalluszképződést, az oltvány összeforrását és gyökeresedését. A beoltott vesszőt nem kötözték be rafiával és nem sározták be, hanem nyirkos erdei mohába, később faszénporos homokba vagy fűrészporba rétegezték. Az egyfenekü ládákat a rövidebbik oldalára billentve rakták tele, és a láda másik kihúzható rövidebbik oldalát visszatolták. A visszafektetett teli ládára, az oltványok fölé laza, de a kiszáradást gátló feketefenyő-túlevelet raktak zárórétegnek. összefoglalás A Káli-medence községei jó hírű boraikról voltak ismertek. Az Európában futótűzként terjedő filoxéra az 1880-as évek végén (1888—1889) érte el a községeket, amikor már a Balaton-melléken több száz kat. hold kipusztult szőlő jelezte a fertőzés útját. Két irányból közelítette meg a fertőzés községeinket, keletről Kenése—Balatonfüred irányából és nyugatról Meszesgyörök felől. Szakirodalomból már ismerték, de mégis felkészületlenül érte a gazdákat. A filoxéra elleni harcban és a rekonstrukcióban a helyi nagygazdák, tanítók és papok, valamint az egykori kisnemesi családok jól gazdálkodó férfi tagjai mutattak példát. Nagyarányú szőlőmunkáltatásaik révén a vincellérek tanításával és segítségével nagyszámú napszámos réteg ismerkedett meg az új, alig 15-20 éves módszerekkel. A jelentős propaganda és szakirodalom sokat segített ebben. Az első franciaországi kipróbálások és eredmények mellett ez az időeltolódás nem tűnik nagynak, ha figyelembe vesszük más tekintetben a magyar parasztság hagyományokhoz való ragaszkodását. Talán a filoxéra okozta kár nagysága és annak totális kártétele rendíthette meg ezt a fajta jellemző tartózkodást minden újtól, mert a szőlő kipusztulásával a paraszt birtokosok és napszámosok vagyonának jelentős része semmisült meg. Segítette a feloldódást a nagygazdák, nagybérlők és a helyi tanítók, lelkészek határozott — saját érdekeiket is védő — intézkedése, a szénkénegzésben, az alany- és oltványtermesztésben, ahol a napszámosok sokat tanulhattak. A filoxéra hatását termesztési, szakmai és társadalmi téren követhetjük nyomon. Szakmai szempontból a korszerű szőlőtermesztés elemeinek elsajátítására nyílt meg a lehetőség széles körben. A szénkénegzés elégtelensége miatt, amerikai alanyfajták és oltványok használata, az oltás szerepe, különösen az angol nyelves párosítás szerepe nőtt meg az oltványkészítéssel. Sok apró, új mun32. ábra. Szabályos sor- és tötávolságra telepített oltványszölö a filoxéra után. BL. 1894. 649. után Abb. 32. Reguläre Reihen- und Stockweite bei den nach der Phylloxera gesetzten Pfropfreisern kát kellett elsajátítani, amelyek mind fejlettebb szintet képviseltek a korábbinál. Az oltványokat már nagyobb sor- és tötávolságra ültették, megforgatott földbe, karózták és növényvédelmi 753