A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Csoma Zsigmond: A filoxéra és hatása a Káli-medencében

sítettek Aramonból. Egyöntetű vélemény volt, hogy jó ez az alanyfajta ezen a vidéken. A Rupestris du Lot alanyfajtát a Káli-medence községeiben Montikula, Mantikula néven hívták az országos szokásnak megfelelően. A leg* jobban bevált alanyfajta volt, még az országút porában is megélt — mondották Balatonhenyében. Szentbékkállán a késői érését hangsúlyozták és azt, hogy a zöldoltás nem megfelelő minőségű rajta. A Mourvedre-t, Murveder, Murvinder néven ismerik, különösebb észrevétel és minősítés nélkül. Valószínű ez a fajta kevésbé terjedt el. Már a korabeli szakirodalom megállapította, hogy a ráoltott nemes fajta minőségét kedvezőtlenül befolyásolta. A Berlandieri, Berlandi néven ismert fajtát Szentbékkállán úgy vették észre, hogy az ottani talajokon jól bevált. A Solonis Balatonhenyében Szoloni néven ismert, Szentbékkállán nem használták. Emellett a XX. század elejétől Villányból Teleki alanyokat is hozattak a jól gazdálkodók. Ezek az alanyfajták mésztűrőbbek voltak és gondos nemesítési munka eredményeként az alanyfajták több jó tulajdonságát hordozták. A Földművelésügyi Minisztérium már 1886ban nyomtatott körlevelet bocsátott ki „amerikai szőlővesszők eladása" tárgyában. Azonban ezeket a vesszőket csak olyan községekbe lehetett szállítani, ahol a filoxéra már fellépett. A minisztériumtól kapott gyökeres és sima veszszőket Kővágóörs 1889-ben, Monoszló 1891-ben, amelyekből amerikai anyatelepet létesítettek.

72 Ugyanakkor a minisztérium elrendelte azt is, hogy 50 forint előleg beküldése mellett 2000 db Riparia portalis alanyvesszőt küldenek a megrendelőnek, hogy ezzel is az oltványtelepítést segítsék elő. A szentbékkállai római katolikus plébános história domusbeli feljegyzései szerint 1896. május 1-én amerikai szőlővesszőért 6 Fttot; 1897. január 18-án szőlővesszőre foglaló 2 Fttot; 1898. március 26-án 500 db gyökeres ripariáért 11 Ft 25 kr; 1899. március 16-án 2000 db szőlővesszőért 18 Ft 10 kr-t fizetett. Az alanyfajták szétosztása és eljuttatása a termesztőhöz később is fontos, központi feladat maradt, hiszen az oltványárusítás kezdetben nehézkesen ment, a termesztők bizalmatlanok voltak, az alanytelepítés és a saját oltás, oltatás olcsóbb volt, mint a kész oltvány vásárlása. A Mátra mellékéről, gyöngyösi, abasári vándorkereskedők árusítottak oltványokat. Az a hír terjedt el, hogy ezek rosszabb minőségűek és az árusok becsapják a vásárlókat, ezért nem vettek tőlük. Tapolcán 1893-ban a Szt. Györgyhegy aljában állami szőlőtelepet létesítettek, hogy alanyvesszőkkel és oltványokkal lássa el a kipusztult területek birtokait. A 44 kh nagyságú területet a tapolcai plébániából vette bérbe 20 évre az állam. 14 kh-t 70 cm mélyen megforgatva betelepítettek, 21 kh-t pedig amerikai alanytermelő anyatelepnek rendeztek be. 8 kh-t Rupestris du Lot, 7 kh-t Solonis és 6 kh-t Riparia portalis alanyfajtákkal telepítettek be. A megnövekedett igények és kereskedői csaPARAFA szőlővessző nemesítésére, valamint mindenfele czélokra dugókat legolcsóbban szállít az Első magyar göz-parafadugasz-gyár Kaszirer és Robicek Budapest, VII., Nefelejts-ntoza 15. %%• Árjegyzék ingjei és bementre. Czinkupakokból nagy raktár. 24. ábra. Parafadugó-hirdetés oltáshoz. Köztelek, 1898. 274. után Abb. 24. Korken-Verkündigung zum Pelzen. Nach Köztelek 1898. 274. 25. ábra. Parafadugó-hirdetés oltáshoz. BL. 1899. 44. után Abb. 25. Korken-Verkündigung zum Pelzen. Nach BL. 1899. 44. lások miatt kellett Tapolcán telepíteni ezt a szőlőtelepet. A nem megfelelő alanyfajták forgalomba hozatalát, Taussig (Teleki) Zsigmond is elítélte. Mint lelkiismeretes anyatelep-tulajdonos, kereskedő és nemesítő megbélyegezte a gyors meggazdagodásra vágyó kereskedőket, akik a nép amerikai alany fajtákba vetett hitét elrontják. Az anyatelep-tulajdonosok pedig nem kezelik rendesen, nem várják meg a vessző beérését, nem hoznak létre fajtatiszta állományt. Ezért javasolta, hogy az alanyszőlő-kereskedők készleteit a kerületi szőlészeti-borászati felügye747