A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Csoma Zsigmond: A filoxéra és hatása a Káli-medencében

2. db/a. A filoxéra közeledése Káli-medence szőlőhegyeihez. A községek névjegyzéke: 1. Sóly, 2. Hajmáskér, 3. Vilonya, 4. Berhida, 5. Balatonkenese, 6. Csajág, 7. Balatonfokajár, 8. Vörösbereny, 9. Szentkirályszabadja, 10. Paloznak, 11. Balatonfüred, 12. Aszófő, 13. örvényes, 14. Monoszlo, 15. Balatonhenye, 16. Köveskál, 17. Szentbekkalla, 18. Mindszentkálla, 19. Kövágóörs, 20. Kékkút, 21. Salföld, 22. Tapolca, 23. Balatongyörök, 24. Vonyarcvashegy, 25. Gyenesdiás, 26. Keszthely, 27. Szántód-Kőröshegy, 28. Balatonendréd Abb. 2. Das Heranrücken der Philloxera zu den Weinbergen im Káli-Tal. Dörferliste: 1. Sóly, 2. Hajmáskér, 3. Vilonya, 4. Berhida, 5. Balatonkenese, 6. Csajág, 7. Balatonfokajár, 8. Vörösbereny, 9. Szentkirályszabadja, 10. Paloznak, 11. Balatonfüred, 12. Aszófő, 13. örvényes, 14. Monoszlo, 15. Balatonhenye, 16. Köveskál, 17. Szentbekkalla, 18. Mindszentkálla, 19. Kövágóörs, 29. Kékkút, 21. Salföld, 22. Tapolca, 23. Balatongyörök, 24. Vonyarcvashegy, 25. Gyenesdiás, 26. Keszthely, 27. Szántód-Köröshegy, 28. Balatonendréd ben már a legszorgosb éberségre hívta fel a figyelmet/ A filoxérával majd minden számában foglalkozott a Borászati Lapok, e korszak legjelentősebb szőlészeti-borászati szaklapja is. A feszült, vészjósló várakozás pillanatában álhírek is elterjedtek, amelyek ellen a maga lehetőségeivel a Borászati Lapok szerkesztősége is harcolt. Ezt mutatja az is, hogy nyomdailag ritkán szedett, a szövegből jól kiugró felhívást tettek közzé 1874-ben: ,,. . . óhajtjuk, hogy a phylloxerának fellépéséről álhírek ne terjesztessenek, és a gazda közönség addig, amíg tüzetes vizsgálat nem történt, ok nélkül, rémhírekkel fel ne zaklattassék".

9 A katasztrófa azonban közeledett, és már kénytelenek voltak hivatalosan is bejelenteni, hogy el kell készülni a filoxéra magyarországi megjelenésére.

10 Keleti Károly írta szőlészeti nagy statisztikájában, hogy Magyarországon még nem jelentkezett a filoxéra ,,. . . noha a szőlők e réme, mindinkább fenyegetőleg közeledik".

1 ' A Klosterneuburgban már megvásárolt vesszőket a Magyaróvári Gazdasági Akadémia kísérleti állomása vizsgálta át. 1875. október 5-én azonban a Földmívelési Minisztérium közhírré tette, hogy Pancsova (Torontál megye) mintegy 66 khnyi szőlőjében erős fertőzést találtak. Entz Ferenc tragikus hangvételű cikkben számolt be erről, hiszen ö már saját szemével látta Nyugat-Európa filoxérasűjtotta területeit, és látta, hogy milyen problémák sokaságát vetette fel mind szakmai, mind össztársadalmi méretekben a filoxéra.

12 Lázas kapkodás, a helyes és eredményes védekezési mód keresése jellemezte ezt az időszakot. Franciaországban, ahol a filoxéra először lépett fel, sem tudtak ekkortájt még végérvényes és hatásos védekezést ajánlani. A pancsovai hír véget vetett a látszólagos nyugalomnak és reménykedésnek. Eddig a szőlőbirtokosok többsége nem tartotta lehetségesnek, hogy a filoxéra Magyarországon is és éppen az ő saját szőlőjét pusztítaná ki. Ebben a hitben erősítette meg őket az a tény is, hogy 1875 és 1878 között a filoxérafertőzésben — lappangási szakaszként — átmeneti szünet volt. 1878-tól egyszerre újult erővel ütötte fel a fejét az ország különböző ré734