A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

elbontották, özv. Székely Gyuláné konyhájában ma még eredeti formájában tanulmányozható egy ugyanilyen tűzhelykombinát, amely 1921-ben épült. Téglából építette egy vigántpetendi kőmű­ves. Fémrészeit ugyancsak Tapolcán vásárolták. A sütők oldalára szerelt fémtáblácskákon a ké­szíttető és a készítő neve és lakóhelye olvasható: „Székely Imre B.HENYE", „Szabadalom Steiner Zsigmond Tapolcza." Kemencéjébe 6 kenyér és egy pompos fér. A takaréktűzhely kétplattnis (két főzőlapos), öntöttvasból készült 21-es nagy­plattnija 1921 óta csak egyszer égett el. A sütők oldalán fémrostély van, amire a tésztát tették tál­ban vagy tepsiben kelni. A sütők felett bádog vízmelegítő volt. Hátul katlan csatlakozik a taka­réktűzhelyhez. Mindszentkállán Hofmann József háza 1886-ban épült (Tanács-köz 9.). Konyhájá­ban a mászókéményhez kívül sárga csempével borított kenyérsütő kemence, kétsütős, vízmele­gítés takaréktűzhely kapcsolódott. Vízmelegítőjé­ből rézcsapon folyt a víz, a sütőajtókat és a víz­melegítő ajtaját rézborítással díszítették. A tűz­hely rézrészeit az I. világháború idején be kellett szolgáltatni az államnak. Ekkor vitték el a pincé­ből a rézüstös pálinkafőző kazánt is. A tűzhelyet az 1930-as évek végéig vízmelegítő nélkül hasz­nálták, ekkor elbontották, s csempéiből kenyér­sütő kemencét építettek. Hofmann Gyula és László házában (Rákóczi tér 18.) az eredetileg szabad kéményes konyha bal sarkában áll a tég­lából épült takaréktűzhely-kombinát. A kenyér­sütő kemence mellett vas főzőlapos takaréktűz­hely, felette két sütő található. A kemenceajtó előtt 40 X 40 cm alapterületű, 70 cm mély, desz­katetővel lefedhető lyuk van, ahova az asszony a kenyér bevetésekor beleállt. Kővágóörsön Fritz Istvánné egykori házában, amely ma a budapesti Gáspár Zoltán nyaralója, egy ugyanilyen taka­réktűzhely-kombinát látható (Jókai u. 88.). Sal­földön Borbély Rozália konyhájában 1926-ban Molnár József kékkúti kőműves építette a ma is meglevő kemencéből, kétsütős takaréktűzhelyből és katlanból álló tüzelőberendezést. A tűzhely vasrészeit, a nikkelezett, rézfogantyús sütőajtó­kat Tapolcán a Pauk-vaskereskedésben vásárol­ták. A LAKÓHÁZ KÜLSŐ MEGJELENÉSE A Káli-medencében a lakóház külső megjele­nését elsősorban az egyes épületrészek aránya, tagolása, a nyílások elhelyezkedése, a különböző tornácmegoldások és a homlokzatok vakolatdí­szítése határozza meg. Az alábbiakban e két utóbbi tényezővel foglalkozom részletesebben. Az oromfal (csipkeial) téglából lépcsőzetesen kirakott szegélye ( mac s kai épe ső), az ablakok és a padlás szellőzőnyílásainak megfelelő kiosztása egyszerű, simára vakolt és fehérre meszelt hom- • lokzat esetén is magas esztétikai értéket képvi­sel. Köveskálon ilyen a Fő utcán Győrffy Erzsé­bet háza. A sarkokra, a felső, háromszög alakú orommező széleire, vagy az ablakok köré kerülő egyszerű szalagkeretek a külső megjelenés ha­tását fokozzák. Területünkön a házak csipkeíalán a XIX. szá­zad első harmadában megjelent vakolatdíszítés motívumait S. Lackovits Emőke elemezte: „Díszí­tőelemként foghatjuk fel a különböző formájú padlásszellőzőket: az egyenlő szárú kereszt ala­kút, az íves formájút, az állított és fektetett tégla, a kör és függőleges vagy vízszintes helyzetű ellipszis alakúakat. Ezek állhatnak önmagukban, de lehetnek egyszerű vakolatkeretesek, sima vagy fogazott párkánnyal lezártak, virágkehely­ben végződök. Gazdagabb nemesi kúriákon füzér­dísz, levélkoszorú vagy szalag veszi körül őket. Körülzárhatók hornyolt csíkokkal is. Megjelenik az orommezőben az egyszerű vagy hullámvonal­lal, füzérrel, levélkoszorúval keretezett felirati tábla, benne vakolatfelírással az építtető neve és az építés évszáma. Megtaláljuk ezenkívül az oromcsúcs alatt az egy tőből kiágazó kettős csi­gavonalat, szegélydíszként a meandert. Feltűnik itt is a népi díszítőművészet oly kedvelt, a hím­zéseken, bútorokon gyakori motívuma: a rozetta és a cserépből kinövő páratlan számú virág. Az orommezőt a homlokzat alsó részétől meanderrel, félholdas zárószalaggal, egyszerű vagy ívsoros vakolatpárkánnyal választották el. Az utcai hom­lokzaton levő ablakok vakolatkeretesek, néme­lyek félholdas, fonadékos vagy lándzsaíves szemöldökpárkánnyal szegettek. ' A barokk jellegű vakolatdíszes homlokzatok közül a kővágóörsi Kerkápoly-kúria és a szent­békkállai Istvándy-ház utcai homlokzata a leg­inkább figyelemre méltó. A Kerkápoly-kúria oromfalán füzérdísz alatt, egyszerű szalagkeret­ben az 1821-es évszámot látjuk. Az Istvándy-ház homlokfalán két oldalról indadísz fogja közre a feliratot: ISTVÁNDI JÓSEF ÉPÉTETTE 1825. Utóbbival azonos színvonalú a ma nyaralónak használt, Kővágóörs, Temető u. 1. számú, mű­emlékjellegű ház vakolatdíszítése. Felirati táb­láján a N: D.M. N: K.I. 1826 felirat építtetőinek nemesi jogállására utal. Napjainkra sok régi vakolatdíszes oromzat esett áldozatul a külső tatarozás során alkalma­zott egyszerűsítő törekvésnek. A még meglévők között is sok a rossz állapotú homlokzat. Ilyen a Kerkápoly-kúria is, ahol az oromfal felső széleit lezáró volutákból napjainkra már alig maradt meg valami. Ezek az 1936-ban készült fényképen még jól láthatók. 35 Szentbékkállán az egyik Kos­suth utcai ház homlokzatán csak a felső oromme­zőben maradt meg a régi vakolatdísz: a tégla­csipkés macskalépcső alatt széles szalagkeret, az oromcsúcsban rozetta, a padlás-szellőzőnyílások körül keskeny szalagkeret, alattuk a hullámvo­nallal keretezett felirat: MOLNÁR JÁNOS 1895. Ugyancsak rossz állapotú Mindszentkkállán Cséri Flórián ma már lakatlan háza, ahol a rozettás, szalagkeretes vakolatdíszítés népi építőmester keze munkája lehetett. Az újabb, eklektikus jellegű vakolatdíszes homlokzatra jó példa Mohos Irma és Mohos Jó­zsefné kékkúti háza (Fő u. 57.). A sarokarmíro­zással, az ablakok alatt kötény díszre emlékeztető tagozattal, szemöldökpárkánnyal, falfülkéhez ha­sonló padlás-szellőzőnyílásokkal díszített, 1901­ben épült oromfal Molnár József és Keresztúri Mihály kékkúti kőművesek munkája. 715

Next

/
Thumbnails
Contents