A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Gergely Katalin: Köveskál község lakosságának házassági kapcsolatai 1742-től napjainkig

endogámiát 1832—1842 között éri el, de ez is csak 55,70% -os endogámiát jelent! A katolikus lakosság 1748—1775 között köti a legtöbb olyan házasságot, ahol mindkét fél köveskáli, de ez az endogámia is csak 51,28% -os! Viszont az állandó népesség biztosításához 85—90% -os endogámia szükséges, az endogámia csak így tölt be stabili­zátor szerepet. 24 Az adatok reális értékelésénél azonban figyelembe kell vennünk minden eset­ben a lélekszámot, mint a házasságok alakulását döntő módon befolyásoló tényezőt. Köveskál la­kossága a XVIII. században 800 fő körül volt, s a XIX. század folyamán is átlagosan 1000 fő volt a község lakossága. Ilyen kis lélekszámú tele­pülésnél természetes és szükségszerű az exogám házasságok nagy aránya, a más községből szár­mazó házasfél. Ezek után próbáljuk megvizsgálni, hogy az egyes vallási felekezeteken belül kik azok, mi­lyen réteget képviselnek, akik idegen származású házastársat választanak. A református vallású, de lokálisan exogám házasságok száma 498, ebből helybeli 355 menyasszony, idegen származású 143. Ez utóbbi csoportból 44-nek semmilyen kap­csolata nem volt korábban a faluval, 43 lány már a házasságkötés előtt is Köveskálon lakott, cse­lédként vagy szolgálóként itt vállaltak munkát. Pl. 1806-ban a házassági bejegyzés így szól: ,Mé­száros János és nemes Györffy Jánosnál szolgáló néhai dörögdi lakos árva Hajgató Katalin". A házasságot kötők közül 24, másodszor férjhez menő özvegyasszony, akiknek többsége előző házassága révén került a községbe és itt özve­gyült meg. Külön csoportot jelentenek azok az idegen származású menyasszonyok, akiket már korábban örökbefogadtak vagy itt nevelkedtek Köveskálon, 15 ilyen leányt említ az anyakönyv. Pl. 1778-ban: ,,Györffy György és Borsosgyőri Szálai Judit, ki itt Köveskálon Krizsán András öreg anyjától örökbe tartatott"; vagy 1814-ben: „nemes Pálffy János és Szentgálon lakó Gombás Sámuelnek nemes Somogyi István házánál nevel­tetett leánya, Éva, összeadatott". A 143 idegen származású leány közül családi állapotát tekintve árva lány 41, azaz 28,67% , ami azt jelenti, ese­tükben nem játszott olyan fontos szerepet, hogy helybelihez menjenek férjhez, inkább a férjhez­menés ténye volt számukra fontos, még ha ide­genbe kellett is menjenek. A katolikus házasságkötések esetében lokáli­san exogám 227 házasság, ebből 62 menyasszony nem helybeli származású. Ezek közül 3 idegen származású menyasszony Henyéről, Szent­békkálláról és Kisfaludról származott. Miután ez a három falu Köveskállal együtt egy katolikus plébániához tartozott, ezt a három exogám házas­ságot parókiálisan endogámnak nevezhetjük. Az idegen származású menyasszonyok társadalmi státusukat tekintve plebejus, adózó, nem nemes, földműves, szolgáló, cseléd réteghez tartoznak, két nemesi származású hajadon kivételével. Saj­nos a szentbékkállai anyakönyv nem tartalmaz több információt a házasulandókról. Tovább vizsgálva a református, lokálisan exogám 498 házasságkötést, nézzük meg, melyek azok a helységek, amelyekkel rendszeres házas­sági kapcsolatot tartott fenn Köveskál, s melyek azok, amelyekkel ez csak esetleges, szórványos. A vizsgált 150 év alatt 98 helységgel került Kö­veskál házassági kapcsolatba; gyakoriságot néz­ve a legtöbb házasság Köveskál és Monoszló kö­zött jött létre: 73, a következő Henye, amellyel 58 a közös házasságok száma. Tehát Köveskál exogám házassági kapcsolatot Monoszlóval és Henyével tartott a legintenzívebben fenn. Ha az endogámiát nem szűkítjük le csak a falura, akkor ezt a három kis létszámú, törzsökös református kisnemesi falut egy endogám egységnek tekint­hetjük a Káli-medencén belül is, melyeknek né­pessége folyamatosan keveredik egymással. Kö­veskál exogám házassági kapcsolatai, a közösség nyitottsága így két azonos jogi státusú, azonos kultúrájú, azonos gazdasági és társadalmi hely­zetű szomszédos faluval válik zárt, endogám egységgé a Káli-medence többi falujával szem­ben. Köveskál házassági kapcsolatait a továb­biakban a következő számok jellemzik: Kővágó­örssel 28 házasság, Szentantalfával 25, Zánkáyal 20, Szentgállal 17, Kapolccsal 16, Mencshellyel 14, Pécsellyel 14, Szepezddel 14, Dörögddel 11, Nagyvázsonnyal 11, Füreddel 10, Noszloppal 9, Veszprémmel 8, Leányfaluval 8, Udvarival 8, Alsóörssel 5, Tósokkal 5, Örssel 5, Tapolcafővel 5, Sármellékkel 4, Szentkirályszabadjával 4, Cso­pakkal 3, Takácsival 3, Békással 3, Pápával 3, Szentbékkállával 3, Kislőddel 3, Akaiival 3 há­zasságkötés; két házassággal szerepelnek a kö­vetkező helységek: Pirit, Csegle, Vigánt, Duna­szentgyörgy, Tagyon, Vászoly, Kőröshegy, Nya­rad, Görzsöny, Felsőgörzsöny, Szilas, Nagypirit, Diszel, Lovas, Gulács, Dörgicse. Egy házassággal 46 község szerepel, ezek többsége Veszprém, Somogy, Tolna és Zala megyében van. (A házas­sági kapcsolatokról részletes térkép mellékelve: 1 sz. térkép.) A katolikus vallású, lokálisan exogám házassá­gok száma 227. Házassági kapcsolat 59 községgel jött létre, a házasságok számát tekintve leginten­zívebb a kapcsolat Szentbékkállával: 25 házas­ságkötés, és Kővágóörssel: 24. Mindkét falu a Káli-medencében fekszik, és mint filiális község, Köveskál a szentbékkállai katolikus egyházhoz tartozik, s ez a vallási kapcsolat közrejátszott a párválasztásnál is. A házassági kapcsolatok a továbbiakban a következőképpen alakultak: He­nye 17 házasság, Kisfalud 14, Mindszentkálla 13, Kékkút 8, Kapolcs 8, Szepezd 7, Monostorapáti 6, Tapolca 5, Petend 5, Dörögd 4, Tagyon 4, Szent­gál 4, Szentantalfa 3, Csicsó 3, Vászoly 3, Örs 3, Gulács 3, Rendes 4, Nagyvázsony 3, Aszófő 3, Káptalantóti 3; két házassággal pedig a követ­kező községek szerepelnek: Sáska, Vászoly, Di­szel, Salföld, Monoszló. Egy házassági kapcsolat 29 község és Köveskál között jött létre, ezek többsége Zala, Veszprém és Somogy megyében van (1. 2. számú térkép) Ha a két nagy felekezet házassági kapcsolatait összevetjük, kiderül, hogy Köveskál házassági kapcsolatai a legintenzívebbek minden esetben a Káli-medence falvai val, s gyakoriságban ezután következnek a földrajzilag távolabb eső falvak, de ezek többsége is a Balaton-felvidéken talál­635

Next

/
Thumbnails
Contents