A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Regenye Judit: Neolitikus leletek Balácáról

42. ívelt falú oldaltöredék, szürkésbarna színű, vastag falú, jól égetett, díszítetlen. M.: 4,4 X 3,2 cm. (Lsz.: 80.2.32.) 43. Hengeres nyakú edény peremtöredéke, a perem egyenesre vágott, kívül szürke, foltosra égetett, belül barna, felülete durva, kaviccsal, pelyvával soványított, pereme alatt vízszintes karcolások láthatók. M.: 5,3 X 4,4 cm. (Lsz.: 80.2.33.) 44. Oldaltöredékek, kívül barna, belül fekete, vékony falú, kaviccsal soványított, jól égetett, díszítetlen. M.: 7,5 X 4,6; 4,2 X 3,5; 6,2 X 2,9; 3,3 X 2,8 cm. (Lsz.: 80.2.34., 35., 36., 38.) 45. Oldaltöredék, kívül szürkésbarna, belül fekete, pelyvával és kaviccsal soványított, megvastagodó falú, díszítetlen. M.: 2,8 X 2,2 cm. (Lsz.: 80.2.39.) 46. Aljtöredék, kívül barna, foltos, belül téglavörös, durva felületű, vastag falú, rosszul égetett, díszítetlen. M.: 4,6 X 2,8 cm. (Lsz.: 80.2.40.) 47. 7 db kovaeszköz. 48. Csonteszköz. 49. Kagylótöredék. 50. Allatcsontok. Az előkerült leletanyag viszonylag kevés a neolitikus gödrökben megszokott mennyiséghez képest. Szokatlanul kevés a durva kerámia, az egész anyagnak csupán 28% -a, és többnyire díszítetlen. A valódi durva kerámia — hombártöredékek — teljesen hiányzik, az említett 28% közepesen vastag falú, világosbarna színű, a finom kerámiához nem sorolható. Kevés az egy edényhez tartozó töredékek száma, egyetlenegy sem kiegészíthető, sok az apró darab. A finom kerámia túlnyomórészt díszített, 56% -a festett. A munkaeszközöket 7 db kova és egy csiszolt, hegyes csonteszköz töredéke képviseli, az utóbbi egy árszerű eszköz, gyakori a korszakban.

1 Egyoldalú a talált állatcsontanyag összetétele: nagyméretű csigolyákon kívül csupán 3 db szárnyascsont fordul elő. A kisméretű töredékek nem alkalmasak az edényformák megállapítására, a peremtöredékek és az ívelt hastöredékek azonban valószínűvé teszik, hogy nagyrészt bomba alakú edényekről van szó. A peremtöredékek profiljának ívelése kronológiai jelentőséggel bír.

2 Leggyakoribbak az enyhén ívelt, S profilok, néha kihajló peremmel. Előfordul nyomott gömbhasú, rövid, hengeres nyakú edény is, valamint egy amfora jellegzetes nyaktöredéke. A finom kerámia gazdagon díszített, sok a festett töredék. Díszítése alapján a kerámia a Pavuk szerinti késői periódus anyagához áll legközelebb,

3 analógiái megtalálhatók a szlovákiai késő Zseliz leletek között. A leggyakrabban előforduló minta a 4 soros vonalköteg, törésvonalán függőleges, mély bevágással.

4 A vonalközök néhány esetben festettek. Egy érdekes darabon a bevágás a megszokott függőleges vonal helyett T alakú (I. tábla 3). A négysoros vonalköteg előfordul ívben meghajló változatban is

5 (II. tábla 2). Körbefutó, sűrű vonalköteg, mély, függőleges bevágással díszíti a valószínűleg amforához tartozó nyaktöredéket

6 (I. tábla 6). A vonalköteg rendetlenül karcolt, négynél több soros változatban is megtalálható

7 (I. tábla 1). Egy kis töredéken a perem alatt vízszintes, mély bevágás indul, karcolástól függetlenül.

8 (A késői periódus sajátja, hogy elszakad egymástól ez a két összetartozó díszítőelem.) Több darabon jelentkezik karcolás nélküli festés

9 (I. tábla 9), ezt J. Pavuk az előbbihez hasonlóan a késői kerámia egyik legfontosabb ismertetőjegyének tartja. Előfordul karcolt díszű, de egész felületén festett cserép — szemben a korábbi, kizárólag a vonalközökre korlátozódó festéssel. Az egész felületet borító festés többnyire vörös alapon sárga, a minta megállapíthatatlan. Egy szürke színű töredék foltosra égetett.

10 Két vonalból álló keskeny, illetve széles szalag is előfordul cikcakkban, csúcsain függőleges, mély bevágással, általában vörösre festve. Ez a zselizi kerámia igen gyakori díszítése, a korábbi periódusokban is megtalálható." A szlovákiai lelőhelyek anyaga szerint a kultúra késői periódusába tartozó lelőhelyeket a vékony falú, díszítetlen kerámia tömeges megjelenése jelzi.

12 A ,,B" gödör anyagában is előfordul a díszítetlen kerámia, de nem tömegesen. (A leletanyag töredékes volta kérdésessé teszi, hogy egy kis cserép díszítetlensége miatt a ki nem egészíthető edény díszítetlenségéről beszéljünk.) Nem köthető kifejezetten késői párhuzamokhoz két peremtöredék. Az egyik finoman bevagdalt — a perem bevagdalása széles körben elterjedt. Ugyanezen, valamint egy másik darabon fekete csík húzódik a perem alatt, szintén gyakori középső neolitikus díszítés.

13 A leletanyag kis mennyisége, valamint töredékes volta miatt messzemenő következtetések nem vonhatók le, azonban mindenképpen figyelmet érdemel kronológiai helyzete miatt. Ezen a vidéken előkerült ilyen jellegű leletek a kultúra korábbi időszakába tartoznak, leggyakrabban kottafejes kerámiával vegyesen találhatóak, ami pedig önállóan fordul elő, az a kultúra középső periódusát képviseli. A ,,B" gödör kerámiájának díszítésében azonban a késői periódus jegyei ismerhetők fel; elsősorban az önállóan megjelenő festés, továbbá a többsoros vonalköteg túlsúlya, ezzel szemben hiányzik a korábban igen gyakori árkádminta és a perem alatt körbefutó vonal. A gödör anyagának jelentős része peremtöredék, ezek profilja az, ami leginkább a késői datálás mellett szól. Enyhén kihajló perem a durva kerámiában is előfordul.

14 Mégsem tehető azonban a ,,B" gödör a kultúra életének legvégére, mert hiányzik a nagy tömegű díszítetlen kerámia, ami mind a szlovákiai, mind a hazai lelőhelyek jellegzetessége. Inkább a késői periódus kialakulásának időszakából származhat a leletanyag. Valószínűleg ugyanebből az időből valók azok a szórványok, amelyek szintén a főépület környékéről kerültek elő. Többnyire díszítetlen, vékony falú, bikónikus töredékekről van szó, illetve vörös-sárga festésű zselizi kerámiáról. A ,,B" gödörrel való kapcsolatuk tisztázása a végleges értékelés során várható. A további feltárások adhatnak választ arra a kérdésre, hogy csupán egy középső neolitikus teleppel számolhatunk-e, vagy az épület É-i oldalán újabban előkerült gödrök valamivel későbbiek, illetve arra, hogy milyen kiterjedésű a telep. 61