A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Koncz Pál: Pápa, Igal és Sóly papírmalmai a XVIII–XIX. században

már közel húsz, ezen belül Magyarországon kilenc nagyobb géppapírgyár üzemelt. A folyóiratok, könyvek számának és példányszámának ugrásszerű növekedésével, valamint a közigazgatási adminisztráció terebélyesedésével fellépő mennyiségi papírigény itthon is a géppapírgyártás térhódítását eredményezte. A még meglévő, mintegy hatvan kisebb-nagyobb tradicionális papírmalom sorsa megpecsételődött.

148 Több mint egy évszázada szűntek meg kelepelni Pápa, Igal és Sóly papírmalmai; eltűnt egy szín arról a képről, mely a vízimalmok gazdag Az alábbiakban az eddig megismert egyes készítménytípusok papírleírását adjuk a lista végén következő vízjelábrák tábláinak számsorrendjében. Az egyes leírásokban a papírmalom, majd a papírkészítő neve után a papír műszaki adatai következnek. F betűvel jelezzük a kézi merítésű papír kiemelőszitájának 10 mm-es szakaszra eső finomhuzalszámát, pl. F 8/10 mm. Az ezekre merőlegesen futó, ún. merevítőhuzalok jele M, ahol egymástól való távolságukat, ill. összes számukat jelöljük. A szitakeret két keskenyebbik éle mentén gyakran egy-egy további pótmerevítő borda fut az ívszéllel párhuzamosan, a szélső bordát megerősítendő. Ezeknek meglétét pluszjellel tüntetjük fel, pl. M 27 mm, 18+2 db. Ha az adatgyűjtés során olyan irat szolgált alapul, ahol az eredeti merített, tépett ívszéleket nem vágták körül, s így a teljes szitaméret megállapítható, akkor ezt a papír méretének közlése előtti ,,ép" szóval jelöljük, majd az így lehetséges papíralaknév meghatározását adjuk, pl. ép 435 X 340 mm kis koncept. A felgyújtott papírok túlnyomó többsége 80—110 g/m

2 súlyú, közepes vastagságú, enyhén sárgás, rugalmas, átnézetben csomós, felhős készítmény: helyszűke miatt az ezekről lényegesen eltérő tulajdonságokat tüntetjük csak fel. Egy-egy tétel végén az irat keletkezésének éve és kiállítási helye, ill. jelenlegi lelőhelyének meghatározása áll. Ha ismertté vált az egyes konkrét papír ún. szitapárja, melynél csak apró rajzi eltérések, deformációk tapasztalhatók, a ,,var." jelölést; — szövegében és vízjelrajzában csak lényegében egyező, de eltérő elhelyezkedésű, megformálású, méretű vízjelpárnál a ,,

tip.var." jelölést alkalmazzuk. A vízjelelemek írott jellemzésétől a képi közlés miatt eltekintettünk. A közölt vízjelábrák eredeti állásúak. Ha a vízjelelem elhelyezkedését külön nem jelöljük, akkor az ívfél (konc) közepén értendő. PÁPA I. 1. Pápa, A. C. = Andreas Clauss — F 9/10 mm; M 22—23 mm, 18 db; vágott 410 X 320 mm kisposta; 1737 Veszprém. Veszprém Megyei Levéltár (VeML) IV. 1. m. 135. I. 2. Pápa, А. С — F 12/10 mm; M 24 mm, min. 12 db; vágott 448 X 360 mm, kis kancelláriai; 1740 Pozsony. Pápai Helytörténeti Múzeum (PHM) adattára 75.96.34. I. 3. Pápa, А. С — F 9/10 mm; M 24 mm, 19 + 2 db; vágott 448 X 360 mm, kis kancelláriai; 1759 Kéttornyúlak. VeML. IV.l.m.204. 1.4. Pápa, S. R. (feloldatlan) — F 9/10 mm, M 22 mm, 19 db, vágott 417 X 330 mm, kisposta; 1764 Borsosgyőr. VeML. XI.602. b.125. sorát mutatta; gabonaőrlőket, érctörő és kallóműveket, fűrészmalmokat és olajütőket — a vízerő-hasznosítás számos leleményes formáját. Eltűntek Veszprém megyéből a mai Fűzfői Papírgyár munkásainak ipartörténeti elődei, a fehérmívesség egykori kezmuvesmesterei, kiknek készítményeire ,,. . . mindent reá írhatsz, Valamint elméddel kigondolni bírhatsz. Elmúlt, jelenvaló és következendő, Mind megragad rajta, ha ráírod szépen, És jó gondviselés alatt tartod épen."

149 I. 5. Pápa, S. R. — F 8/10 mm; M 24 mm, 18 db, ép 435 X 340 mm, kis koncept; 1765 Oroszi. VeML. IV.l.m.222. 1.6. Pápa, А. С — F 11/10 mm; M 20—25 mm változó. 1765 к. Pápa. PHM.69.686.1., tip.var. 1734 Pápa. Lelkipásztorok fizetési íve. Dunántúli Református Egyházkerületi Levéltár (DREL) l.b.(l). II. 7. Pápa, А. С — F 10/10 mm; M 23—25 mm, 17 db; vágott 424 X 323 mm. 173Ő Kisberseny. VeML. IV.l.m.136. II. 8. Pápa, А. С — F 9/10 mm; M 22—25 mm, 18+2 db; ép 440 X 338 mm, kis koncept; tükörállású szita, címerelem ívközépen. 1766 Borsosgyőr. VeML. XI.602.b.l27. II. 9. Pápa, А. С — F 12/10 mm; M 22—23 mm, 18+2 db; vágott 408 X 312 mm, kis posta; 1743 Berhida. VeML. IV.l.m.152. II. 10. Pápa, А. С — F 12/10 mm; M 22 mm, 18 db; vágott 403 X 310 mm, kis posta, vízjel csak jobb koncon. 1765 Pápa. PHM 75.113.1. II. 11. Pápa, А. С — F 10/10 mm; M 23 mm, 18 db; vágott 408 X 322 mm, kis posta; tükörállású szita. 173S Szentgál. VeML. IV.l.m.138. II. 12. Pápa, А. С — F 10/10 mm; 18+2 db; ép 335 X 416 mm, kis posta; vízjel ívközépen. 1743 Csajág. VeML. IV.Lm. 149. Tip.var. 1742 III. 4. Pápa DREL.l.b.(l) III. 13. Pápa, А. С — F 9/10 mm; M 23 mm, min. 18 db; vágott 318 X 406 mm; vízjel ívközépen. 1747 Szentbékkálla. Uo. R. K. plébánia (Martikula I. köt). III. 14. Pápa, А. С — F 10/10 mm; M 24 mm, 17 db; vágott 405 X 315 mm kis posta; vj. ívközépen. 175Ő Balatonfüred. DREL. III. 15. Pápa, А. С — F 10/10 mm; M 22 mm, 18+2 db; vágott 410 X 328 mm, kis posta; vj. ívközépen. 1759 Csetény (v. Szápár). VeML. IV.l.m.203. III. 16. Pápa, А. С — F 8/10 mm; M 24 mm. 1761 Ugod. Uo. Keresztelési Anyakönyv, г. k. plébánia. III. 17. Pápa, А. С — F 9/10 mm; M 22—25 mm, 18 db; kis posta; vágott 318 X 410 mm. vj. ívközépen. 1768 Pápa. VeML. XI. 602.6.(3) C43.nr.99 között. III. 18. Pápa, А. С — F 8/10 mm; M 24 mm, 17 db; ép 420 X 325 mm, 1755, 1756 Pápa. DREL l.b.(4) IV. 19. Pápa, А. С — F.PM (FPM feloldatlan) — F 11/10 mm; M 25 mm, 19 db; vágott 468 X 345 mm, félposta; 1734 Pápa. VeML. IV.l.m.27. IV. 20. Pápa, А. С — F 9/10 mm; M 23 mm, min. 19 db; vágott 432 X 330 mm, kis koncept; 1740 Pápa. DREL l.b.(l)., var.PHM.75.97.1. IV. 21. Pápa, S. R. — F 6/10 mm; M 25 mm, min. 18 db, vágott 456 X 366 mm, félposta; Nemesszalók. VeML. IV.l.m.216. IV. 22. Pápa, А. С — F 9/10 mm; M 23 mm; váFÜGGELÉK 579