A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

V. Fodor Zsuzsa: Zirc iparosai a 18. század végi és a 19. század eleji iratokban

minősége befolyásolta.

46 A műhelyek és a szerszámok értéke szakmánként más és más volt, ami a szakma vonzatán túl aszerint is differenciálódhatott, hogy mennyi és milyen értékű eszközök kellettek az egyes termékek előállításához. A takácsok felszerelése a legértékesebbek közé tartozott. A dokumentumok segítenek abban is, hogy képet alkothassunk a használati tárgyak leírásán keresztül a kézműves életmódjáról, ízlésének, kultúrájának színvonaláról. De információt kaphatunk a családi kapcsolatok és a családon belüli társadalmi mozgások irányáról is. Forrásaink közül,

47

'

48 nagyobb figyelmet érdemel Nagy János zirci takácsmester javainak vizsgálata. Az uradalmi majoros fiatalon, harminchat éves korában elhunyt fia

49 értékes műhelyfelszerelést hagyott maga után. A három szövőszék ára csaknem 400 forintot tett ki, s ez komoly beruházásra vall a mester korához képest. Nyilvánvalóan bőven akadt megrendelése, amit a nagyobb választék igényével igyekezett fokozni. A mustrakönyv használata erre is enged következtetni. Az 1845. február 12-én felvett árverési jegyzőkönyv hiányos volta miatt részletes elemzésre nem ad lehetőséget, azonban a felsorolt berendezési tárgyak és eszközök további gondolatokat adnak a mester és családja életmódjához és annak minőségéhez.

50 Mindenekelőtt feltűnő, hogy a listán egyetlen, gazdálkodáshoz használatos eszközt sem találunk. Ez jelentheti azt, hogy nagyban ilyen jellegű tevékenységet nem folytatott, de azt nem, hogy még a legminimálisabb veteményeskerti művelés sem volt gyakorlat náluk. Asó, kapa, sarló, vas- és fagereblye szinte minden iparosnak volt, az ő eszközeik rosszabb esetA telly es szent háromság nevében!

17 Minthogy az ember halála órája bizonytalan, most midőn még ép elmével bírok, minden halálom után gyermekeim közt szármozható egyenetlenségek és perlekedések el távoztatása végett, boldogult férjemmel közösen szerzett javaimról következendő végrendelést teszek: u.m.: Iször Lelkemet ajánlom á Mindenhatónak, testemet pedig a földnek, mellyből szármozott. 2or Helybéli zsellér házomat, még is a báb sütő mesterséghez tartozó eszközöket és szereket hagyom öregebb fiamnak Péternek! 3or Tartozik nevezett Péter fiam a' házért még is a' mesterség! szerekért és eszközökért holtom után 800 ft. az az: nyolc száz fkát Vczédulában ki fizetni, melly nyolcz száz íkból minden adósságok ki elégíttetvén, a' fenn maradott öszveg, a' többi három gyermekeim nevezetesen Katalin, Ferencz és Anna közt egyenlően fel osztandó. 4szer Tartozik továbbá Péter fiam húgának Anпапак férjhez menetelekor egy kissebb szerű réz fazekat — üstöt — venni. 5ször Köteles Péter fiam húgának Annának holtom után három évekig a hátulsó negyedik szoben már más helyen voltak az árveréskor. A hidas és a két süldő említése is csak egy szűk, konyhai szükségleteket kielégítő háztáji gazdálkodást valószínűsít. A lakás könnyebben mozgatható, s még használható tárgyaiból néhány ugyancsak hamar kikerült a házaspár halála után. Helymegjelölés hiányában nehéz rekonstruálni a ház beosztását és a berendezést, a felsorolt bútorokból csak megközelítőleg lehet összerakni például egy szobaberendezést. Nincs asztal, csak pár ócska szék, igaz az igényességre jobban utaló almáriumokból kettő is található. Ezek mindegyike értékes, feltehetően keményfából készült, s beszédes bizonyítéka annak, hogy volt tulajdonosa a mezővárosi iparosízlést igyekezett otthonában érvényre juttatni. A falióra, a többféle kép — legyenek mégoly értéktelenek is — az előbbi igénynek látszanak alárendelve lenni. Könyvet a listán nem látunk. Ha volt is egy-kettő, azokat elvitték, de meglehet, hogy ilyesmire a mester egyáltalán nem áldozott. A művelődés tárgyi eszközeiként is számba vehető világítóeszközökből mindössze két gyertyatartót találunk. A konyhaeszközök eléggé silány háztartásvezetés képét mutatják, s látszik, hogy a nagy család mellett erre kevesebbet tudtak fordítani. A mindennapi életvitel megismeréséhez további források kellettek volna, azonban a meglévőkből is körvonalazódott egy szerény iparosélet Zircen a 19. század első felében. A település ipartörténetének, s ezen belül életmódbeli jellemzőinek a 19. század második felére és a 20. század elejére vonatkoztatott bemutatása további forráskutató és -feldolgozó munka feladata. bát szabad lakással által engedni, azonban Anna leányom ezen három éveknél előbb férjhez menvén, férjhez menetele után ezen kedvezésre számot nem tarthat. 6or A' két tehén közül, mellyek jelenleg a háznál találtatnak, az egyik Anna leányomé, a másik pedig Péter fiamé, tartozik azonban Péter fiam Ferencz ötcsének egy két éves üsző borjút fel nevelni. Tszer Azon házi bútorok, mellyek Anna lányom számára el készítvék, holtom után kizárólag egyedül ötét fogják illetni, a többi egyébb házi bútorok a négy testvérek közt egyaránt el osztandók. Melly ezen végső akaratomat és rendelésemet nevem alá írásával és saját kezem kereszt vonyásával meg erősítvén, azt a jelenvolt bizonyságok által is meg erősítetni kértem. Kelt Zirczen Április 17én 1845. özvegy Regensperger Jakabné X született Lehr Erzsébet Előttem: Bertoty László Jelenlétünkben: város jegyzője előtt. Vitt mann János Bíró FÜGGELÉK 561