A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Uzsoki András: A balatonfüredi református templom építéstörténete és ülésrendje

szerűsége kizárja, hogy a füredi asztalos onnan merítette volna ihletét. A füredi szószék sokkal nagyszerűbb és művészibb annál! Más építészeti párhuzamát nem ismerjük a füredi templomnak, noha a kecskeméti görög­keleti templom tornya,'" 1 ívelt oromfala, főpár­kánya alatti triglif-metópé fríze meglepő ha­sonlóságot mutatnak. Véletlenről talán nem lehet szó, mert a kecskeméti templom egy időben, 1824—1829 között épült. Mivel tervezőről nem tudunk, az ismertetett iratanyagban sem találunk erről említést, el kell fogadnunk a történelmi előzményekből következő tényt, hogy a II. József császár által 1781. október 13-án aláírt és a Hely­tartótanács által október 29-én kibocsátott „dictum tolerantiae", türelmi vagy másképpen türelmességi rendeletével biztosította a protes­tánsok számára is a szabad vallásgyakorlást," így a templomépítést is. Levárdy Ferenc kimutat­ta, >b hogy csupán 1770 és 1800 között a csökkenő irányt mutató 375 katolikus templom építésével szemben tetemesen megemelkedik a protestáns építkezések száma, így 223 református és 66 evangélikus templomot építenek. 1800 és 1830 között 183 katolikus, 109 református, 19 evan­gélikus templom építését fejezik be. A füredi templomépítés ebbe a korszakba, a kialakuló re­formkorba esik. 6. ábra. A templom belseje az orgonakarzattal Abb. 6. Das Innere der Kirche mit der Orgelempore 7. ábra. Az úrasztala, a szószék (katedra) és a Mózes­szék Abb. 7. Der Gottestisch, die Kanzel und das Moses-Ge­stühl A XVIII. század vége és a XIX. század eleje templomépítkezéseire, különösen a falusi építke­zésekre, nagy hatással voltak a kincstári, a kama­rai építészeti tervek. >7 Fürednél is erre kell gon­dolnunk: az egyházközség szerzett, kölcsönkért, hozzájutott egy ilyen tervhez, melyen egyéni ízlésük szerint, a kőművesmesterekkel talán vala­mit módosítottak is. A Somban történt templom­nézés ezt látszik alátámasztani. E századforduló templomépítészeti stílusa annyira hasonló, hogy kívülről nincs lényeges különbség a különböző vallásfelekezetek templomai között, ugyanakkor távoli vidékek egyes templomai jobban hasonlí­tanak egymáshoz, mint a szomszédos falvakéi. A TEMPLOM BERENDEZÉSÉRŐL Az építéstörténetnél említett berendezéseket használják ma is, eredeti rendeltetésüknek meg­felelően. Ezeket kívánjuk röviden ismertetni. Úrasztala Henger alakú asztal sima fedőlappal, oldalát hat féloszlop egyenlő elhelyezésben tagolja. Alsó 481

Next

/
Thumbnails
Contents