A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Németh József: Horváth Ádám, a szabadkőműves és politizáló költő

A koronázás külsőségei, a királyi család magyar ruhája, a fiatal főherceg, Sándor Lipót magyar nyelvtudása azonban Horváthot is elkápráztatja. A nádorválasztási tervezgetések során még olyan verset kezdett írni, melyben Zichy Károlyt ajánlotta a rendeknek: Emeld eggyel feljebb az ország bíróját, ö hogy megérdemli, adta már példáját. Ki is adta röplap formájában: ,,Minden Szentek napján 1790 az öreg asszony, Magyarország palatínusról gondolkozik." Még a megjelenés előtt híre ment azonban, hogy a király saját fiát jelölte e magas közjogi méltóságra. Horváth ekkor a vers végét átírta, s az új helyzetnek megfelelő befejezéssel adta ki: Kérd ki az ország nádorispányjának Leopold herceget." Ekkor ajánlotta már kész művét, a Nyári éjszaká-t is az új nádornak. Az ajánlás Horváth illúzióit is kifejezi: ,,Higyje el felséged, hogy Felségtek pártfogása alatt alkalmatos lesz a magyar minden tudományok kiművelésére. És ezen reménységgel mind a könyvet, mind a nyelvmívelö társaságot Felséged kegyelmességébe ajánlja az író."

31 Horváth reményei mindvégig megmaradtak Lipót királyban is, csak annak halála után, Ferenc idejének megváltozott viszonyait megismerve alakul át nagyon gyorsan Horváth politikai állásfoglalása is. 1791 őszén, szeptember 14—október 13. között részt vesz Budán a református zsinaton. Az országgyűlés XXVI. törvénycikke biztosította a protestánsok vallásszabadságát, s mind az evangélikusok, mind a reformátusok igyekeztek az új lehetőségeknek megfelelően megállapítani az egyházi szervezetet. A viták során a világi elem jutott nagyobb súlyra, szerepét hosszabb időre is biztosítva a református egyház szervezetében. Ahogy a részt vevő Keresztesi József elfogultan látta: ,, . . . fő célja és fundamentuma az volt, hogy a papok elnyomassanak, és azoknak kezeikből az eklézsiai regimen kivétessék".'

2 Ennek eredménye volt az is, hogy Horváth 1801-től kezdődően jelentősebb feladatokat kapott a külsősomogyi és a felső-baranyai egyházmegyében. Horváth Erdődy Lászlót képviselve jutott el az 1792-es budai országgyűlésre. (Az Erdődy család szabadkőműves-kapcsolatai ugyancsak közismertek. Horváthnak több, Erdődyhez írt verse is fennmaradt.) A hasonló minőségben jelenlevő Kazinczy Ferenccel együtt beválasztották abba a delegációba, amelyet az országgyűlés Vörösvárra küldött a koronázásra érkező király elé. Talán nem véletlen, hogy az így kiválasztottak között ott volt Fekete János gróf és Máriássy István gömöri alispán is.

33 A következő pár év eseményeiről alig maradt ránk adat. Feltételezhető, hogy nemcsak ez időszakból származó levelei semmisültek meg barátainál, hanem Horváth maga is több írását égette el. A szerző nézeteinek radikálisabbá válásáról azonban néhány fennmaradt versének utalásaiból következtethetünk. Ferenc trónra lépése után hamarosan kiderült, hogy a felvilágosult abszolutizmus uralmának vége szakadt. A nemesi és az értelmiségi ellenállás növekedett, a rendőri besúgók Zalából is szervezkedést jelentettek, Festetics György, Fekete János és Spissich János neve is szóba került. E légkör érteti meg Horváth 1793 nyarán írt versének hangulatát: Ember a nevünk, de meg vagyunk nyergelve, Egy csúf áldozatra előre szentelve, És örökös szégyenünkre, Korcsosult nemességünkre Jármot taszigálnak, Békót vet az álnok. Ügy járjuk a táncot, mint a sípok szólnak Érdeklődő figyelemmel kísérte a francia eseményeket is. Több verset is írt XVI. Lajos haláláról, nyugtalanítja, hogy a forradalom vezetői egymás életére törnek: Számos erős férfi jött ki Egyiptombul S Kánaánba egypár ért a millióbul. Francok, kik már sok nagy főt leszeldeltetek, Ki lesz majd Józsue vagy Kaleb köztetek? (Robespier halálára) A jakobinus diktatúra aggodalommal töltötte el, annak megszűnésétől a felvilágosodás zavartalan diadalát remélte: Vidd véghez, ha kezdted, természet munkáját, Adj a még vadakra emberség ruháját, A megunt centaurusok erejét rokkantsd meg, Egy édes tekintettel minket is pillants meg. Idvez légy azonban, s országolj erősen, Forogj a rab kínzók közt vas-vesszősen, Az emberség szent kardját tedd érezhetővé; Mutasd meg, hogy ő az úr, s az egész föld övé. (Saturnus triumphussa) A 90-es évek első felében a várható francia támadást sem minősítette veszedelemnek. Ellenkezőleg, a gall kakas esetleg a hajnalt hozhatja: Vagy tán éppen kedvek sincsenek ezeknek zsákmányolni, Nem hadzajra, csak hajnalra kezdnek kukorikolni. A nap kerül, hajnal derül, de sugári élesek, Megvakulnak a bagolynak szemei, mert kényesek — olvassuk a Kakasszó két utolsó, később nem véletlenül kihagyott strófájában. Természetesen nem volt jelentős, előretekintő politikus, csak érdeklődött a társadalom eseményei iránt. Nem formálója, csak figyelmes követője volt a közéleti küzdelmeknek. Nézetei a politikai változásokkal együtt formálódnak. Rokon ez a magatartás a kor nemesi értelmiségének álláspontjával: Batsányiéval, Kazinczyéval, Spissichével. Több jel arra mutat, hogy Horváthnak lehetett valami köze a Marfinovics-mozgalomhoz is. Az erre vonatkozó adatok igen hiányosak, inkább csak közvetettek. Ennek sok oka lehet, nem utol466