A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Németh József: Horváth Ádám, a szabadkőműves és politizáló költő

A koronázás külsőségei, a királyi család ma­gyar ruhája, a fiatal főherceg, Sándor Lipót ma­gyar nyelvtudása azonban Horváthot is elkáp­ráztatja. A nádorválasztási tervezgetések során még olyan verset kezdett írni, melyben Zichy Ká­rolyt ajánlotta a rendeknek: Emeld eggyel feljebb az ország bíróját, ö hogy megérdemli, adta már példáját. Ki is adta röplap formájában: ,,Minden Szentek napján 1790 az öreg asszony, Magyarország pala­tínusról gondolkozik." Még a megjelenés előtt híre ment azonban, hogy a király saját fiát jelölte e magas közjogi méltóságra. Horváth ekkor a vers végét átírta, s az új helyzetnek megfelelő befejezéssel adta ki: Kérd ki az ország nádorispányjának Leopold herceget." Ekkor ajánlotta már kész művét, a Nyári éjsza­ká-t is az új nádornak. Az ajánlás Horváth illú­zióit is kifejezi: ,,Higyje el felséged, hogy Felség­tek pártfogása alatt alkalmatos lesz a magyar minden tudományok kiművelésére. És ezen re­ménységgel mind a könyvet, mind a nyelvmívelö társaságot Felséged kegyelmességébe ajánlja az író." 31 Horváth reményei mindvégig megmarad­tak Lipót királyban is, csak annak halála után, Ferenc idejének megváltozott viszonyait megis­merve alakul át nagyon gyorsan Horváth politi­kai állásfoglalása is. 1791 őszén, szeptember 14—október 13. között részt vesz Budán a református zsinaton. Az or­szággyűlés XXVI. törvénycikke biztosította a protestánsok vallásszabadságát, s mind az evan­gélikusok, mind a reformátusok igyekeztek az új lehetőségeknek megfelelően megállapítani az egyházi szervezetet. A viták során a világi elem jutott nagyobb súlyra, szerepét hosszabb időre is biztosítva a református egyház szervezetében. Ahogy a részt vevő Keresztesi József elfogultan látta: ,, . . . fő célja és fundamentuma az volt, hogy a papok elnyomassanak, és azoknak kezeik­ből az eklézsiai regimen kivétessék".' 2 Ennek eredménye volt az is, hogy Horváth 1801-től kez­dődően jelentősebb feladatokat kapott a külső­somogyi és a felső-baranyai egyházmegyében. Horváth Erdődy Lászlót képviselve jutott el az 1792-es budai országgyűlésre. (Az Erdődy család szabadkőműves-kapcsolatai ugyancsak közismer­tek. Horváthnak több, Erdődyhez írt verse is fennmaradt.) A hasonló minőségben jelenlevő Kazinczy Ferenccel együtt beválasztották abba a delegációba, amelyet az országgyűlés Vörösvárra küldött a koronázásra érkező király elé. Talán nem véletlen, hogy az így kiválasztottak között ott volt Fekete János gróf és Máriássy István gömöri alispán is. 33 A következő pár év eseményeiről alig maradt ránk adat. Feltételezhető, hogy nemcsak ez idő­szakból származó levelei semmisültek meg bará­tainál, hanem Horváth maga is több írását égette el. A szerző nézeteinek radikálisabbá válásáról azonban néhány fennmaradt versének utalásaiból következtethetünk. Ferenc trónra lépése után hamarosan kiderült, hogy a felvilágosult abszolutizmus uralmának vé­ge szakadt. A nemesi és az értelmiségi ellenállás növekedett, a rendőri besúgók Zalából is szervez­kedést jelentettek, Festetics György, Fekete Já­nos és Spissich János neve is szóba került. E légkör érteti meg Horváth 1793 nyarán írt versének hangulatát: Ember a nevünk, de meg vagyunk nyergelve, Egy csúf áldozatra előre szentelve, És örökös szégyenünkre, Korcsosult nemességünkre Jármot taszigálnak, Békót vet az álnok. Ügy járjuk a táncot, mint a sípok szólnak Érdeklődő figyelemmel kísérte a francia ese­ményeket is. Több verset is írt XVI. Lajos halálá­ról, nyugtalanítja, hogy a forradalom vezetői egymás életére törnek: Számos erős férfi jött ki Egyiptombul S Kánaánba egypár ért a millióbul. Francok, kik már sok nagy főt leszeldeltetek, Ki lesz majd Józsue vagy Kaleb köztetek? (Robespier halálára) A jakobinus diktatúra aggodalommal töltötte el, annak megszűnésétől a felvilágosodás zavarta­lan diadalát remélte: Vidd véghez, ha kezdted, természet munkáját, Adj a még vadakra emberség ruháját, A megunt centaurusok erejét rokkantsd meg, Egy édes tekintettel minket is pillants meg. Idvez légy azonban, s országolj erősen, Forogj a rab kínzók közt vas-vesszősen, Az emberség szent kardját tedd érezhetővé; Mutasd meg, hogy ő az úr, s az egész föld övé. (Saturnus triumphussa) A 90-es évek első felében a várható francia támadást sem minősítette veszedelemnek. Ellen­kezőleg, a gall kakas esetleg a hajnalt hozhatja: Vagy tán éppen kedvek sincsenek ezeknek zsákmányolni, Nem hadzajra, csak hajnalra kezdnek kukorikolni. A nap kerül, hajnal derül, de sugári élesek, Megvakulnak a bagolynak szemei, mert kényesek — olvassuk a Kakasszó két utolsó, később nem vé­letlenül kihagyott strófájában. Természetesen nem volt jelentős, előretekintő politikus, csak érdeklődött a társadalom esemé­nyei iránt. Nem formálója, csak figyelmes köve­tője volt a közéleti küzdelmeknek. Nézetei a po­litikai változásokkal együtt formálódnak. Rokon ez a magatartás a kor nemesi értelmiségének ál­láspontjával: Batsányiéval, Kazinczyéval, Spis­sichével. Több jel arra mutat, hogy Horváthnak lehetett valami köze a Marfinovics-mozgalomhoz is. Az erre vonatkozó adatok igen hiányosak, inkább csak közvetettek. Ennek sok oka lehet, nem utol­466

Next

/
Thumbnails
Contents