A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Németh József: Horváth Ádám, a szabadkőműves és politizáló költő

NÉMETH JÓZSEF HORVÁTH ÁDÁM, A SZABADKŐMŰVES ÉS POLITIZÁLÓ KÖLTŐ Horváth Ádám 1781-ben telepedett le Veszprém megyében, Pápán. Pár évvel később Balatonfüredre költözött, s noha 1787—1791 között szívesen időzött a Somogy megyéhez tartozó Szántódon, egészen 1794-ig megmaradt füredi lakosnak.

1 E másfél évtized életének rendkívül aktív, mozgalmas időszaka. Ekkor alapozta meg vagyonát, s kenyérkereső munkája mellett a magyar irodalom számottevő szereplőjévé vált. Levelezésben állt, részben személyes kapcsolatba is került a kor legjelentősebb íróival, közéleti szereplőivel. A névsor rendkívül változatos: a 78 éves Ráday Gedeon és a 19 éves Csokonai Vitéz Mihály, a polgár Földi János és gróf Széchényi Ferenc, katolikus papok, szabadkőművesek, a Martinovics-mozgalom négy elítéltje, több gyanúsítottja — íme, szellemi kapcsolatainak tágassága. Hat év alatt hét kötete — és ugyanennyi röpirata — hagyta el a nyomdát, egy drámáját előadta a pesti színtársulat, s valószínű, hogy még füredi évei alatt írta történelmi vígjátékát és később elveszett szatirikus államregényét is. Három kötet vegyes vers, eposz, csillagászati tanköltemény, lélektani munka és szabadkőműves szellemű szentimentális regény — íme, munkálkodásának, irodalmi tevékenységének széles skálája.

2 Nemcsak szépirodalmi alkotásai, hanem elméleti írásai, irodalomszervező tevékenysége is növelte hírnevét. Hamarosan a kor vitáinak középpontjába is került. Kivívta a kor egyik legharcosabb, legmaradibb elméjének, a Máriafi néven író szerzetesnek, Szaicz Leónak a rosszallását. Igaz magyar című művében mind a Hunniast, mind a Holmi I. kötetét elmarasztalja, ,szemtelen, tsunya, fertelmes, botránkoztató" verseket találván Horváth könyvében.

3 Dicséretben is bőven van része. Verssel köszönti Kazinczy Ferenc, Virág Benedek. Fekete János Csabrendekre invitálja a nála majd két évtizeddel fiatalabb költőt, hogy fordításait megmutassa neki.

4 Az öreg Ráday Gedeon, Gvadányi József és a fiatal Csokonai egyforma lelkesedéssel dicséri írásait. Ekkor még nem az a maradi, nyakas, visszahúzódó, sokszor mosolyt is fakasztó öregedő poéta, amilyenné majd Nagybajomban, még inkább Petrikeresztúron válik. Még nem is népköltészeti, népzenei gyűjtései jelentik a maradandó értéket, hanem saját írásai is formálják a magyar irodalmat. Nem csoda, hogy kenyérkereső munkája mellett, oly sok téma és műfaj közt megosztva magát, írói termése rendkívül egyenetlen színvonalú. Műveinek nagyobb részét sietve írta, csekély műgonddal. Igaz, ez nemcsak rá jellemző ebben az időben. A kor íróinak nagyobb része kissé restellkedve hódolt a múzsáknak." Tudták, hogy a költészet fontos dolog, hazát szolgáló cselekedet, de hol idejük, hol tehetségük nem volt a gondosabb munkára. Legtöbben csak mellékesen művelik a poézist, egyesek még nevük feltüntetését sem szívesen veszik. E névtelenség különösen 1790 után lesz gyakoribb. A politikai líra művelőinek, a röpiratok, különösen pedig a szabadkőműves-írások szerzőinek már nem a megszokás, még kevésbé a tekintély féltése, sokkal inkább saját érdekeik, néha szabadságuk védelme sugallta a háttérben maradást. 2. Horváth politikai szerepének, társadalmi nézeteinek, jó néhány írásának értelmezéséhez is a kulcsot a szabadkőművesség adja. Az a mozgalom, amely nélkül a korszak irodalmának, kulturális életének sok mozzanata is érthetetlennek, rejtélyesnek tűnik. A szabadkőművesség jellege, történeti szerepe koronként változó. 18. század végi felvirágzása idején egyértelműen pozitív, haladó szerepet töltött be. ,,A testvériséget emlegette a kiváltságok és a kiáltó ellentétek világában. A türelmet és a világos gondolkodást a vallási fanatizmussal és az egyházi hatalommal szemben. Elvileg az eredendő egyenlőséget a ténylegesen oly eltérő pozíciójú emberek között. Egy körbe hozta a nemest és a nem nemest, aki itt — bár csak itt és csak elvileg — a másikkal egyenrangú félként állt szemben. Méghozzá a kiválasztottak, az ,,elit" összetartozásának tudatában, a misztikus ceremóniák és névtelenség biztonságos, feszélyezettségét oldó s egyben rejtélyesen vonzó légkörében."

6 A magyar jakobinus mozgalom számos résztvevője, a kor kulturális törekvéseinek legtöbb vezető egyénisége hosszabb-rövidebb ideig részese volt e mozgalomnak. ,,Mindaz, amivel a XIX. század polgári forradalmát, szabadságharcát, társadalmi gondolkodásának megújulását a XVIII. 461