A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
K. Palágyi Sylvia: A balácai kutatások története (1904–1976)
A Nemzeti Múzeumba került mozaik betonba ágyazása után kerülhetett csak sor a Veszprémben maradt kisebb mozaik (8. h.) betonozási munkálataira. A budapesti árait figyelembe véve a Melocco Rt. 1926. aug. 14-én küldte el árajánla* tát a veszprémi Múzeumhoz. 1 ' 19 A 32 mozaik padlólap betonba fektetését azonban ,,e célra házilag begyakorolt kőművesmesterrel" végeztették el. Az 1926. november 29-töl 1927. február l-ig tartó munkák összes költsége 448 P 75 f. volt. 140 Az 1910-ben és az újonnan kiemelt mozaiktáblákat a múzeumnak valahol raktároznia kellett. Égetővé vált tehát egy, a múzeum kertjébe tervezett római pavilon megépítése, ahova az összes mozaikot és balácai leletet el lehetett volna helyezni. 141 A múzeum következő évi jelentésében már arról olvashatunk, hogy Laczkó Dezső a római pavilon megépítésére 1000 pengőt adományozott, s a pavilonalapot perselygyűjtés útján kívánták tovább növelni. 142 A világháború, az azt követő gazdasági nehézségek, a földbirtokreform, amelynek következtében kiparcellázták a római telep nagy részét, egyaránt akadályozták az 1912-ben félbehagyott ásatások folytatását. 143 Laczkó Dezső az 1926-os ásatás érdekében támogatásért folyamodott a polgármesterhez, a káptalanhoz és a veszprémi püspökséghez. 144 A káptalan, szűkös anyagi viszonyaira tekintettel, elzárkózott a kérés teljesítésétől. 145 A város késznek mutatkozott a segítségre, azonban csak 1927-re irányzott elö nagyobb összeget a balácai ásatások folytatására. 1 Rótt Nándor volt az, aki átvette a káptalan korábbi mecénási szerepét és a már éppen befejezett ásatásokra 3 000 000 koronát ajánlott fel. 147 Az 1926. őszi, október 16-tól (okt. 18-tól) november 16-ig tartó ásatásra 165 munkanapot és 8 227 000 koronát fordítottak, összesen 560 m hosszú kutatóárkot húztak. A városi tanács ígéretében bízva, Rhé Gyula a következő évre a „Puszta templom" (középkori templom) feltárását ajánlotta. Ásatásra azonban már sem Laczkó, sem Rhé életében nem került sor, így a Rhé által említett, falakba beépített római kövek is bolygatatlanok maradtak. 148 A Rhé Gyula vezette 1926-os ásatások eredménye a X-es épület teljes meghatározása, a XIes és XIl-es épületeknek, a körítőfal részletének, ill. az út egyik szakaszának feltárása. Az épületek részletes leírását megtalálhatjuk Rhé Gyula Ujabb ásatások eredményei Baláczán с munkájában, amely az 1927/28-as Évi jelentés Irodalmi mellékletében jelent meg. 149 A falfestmények csoportosításával és periodizációjával kapcsolatos félreértések tisztázására ismételten kifejtette az ásatásokon tapasztalt észrevételeit. Az újabb épületekkel kapcsolatos leírásából csak a X. épületről írt két megjegyzését érdemes most kiemelni: 1: A X. épület „egyetlen egy nagy 152 négyzetméter területű" terem, 2: ,,A X. épület északkeleti falának külső részén nagy tömegben vakolatmaradványok feküdtek ... Az épebb falfelületeken vörös, vörhenyesbarna és sárga színű festett csíkokat bőven konstatáltunk és csak elvétve tűnt elő egy-egy zöld levél, — vagy piros bimbódíszítés". 1 A balácai ásatások második szakaszában talált, fent leírthoz hasonló falfestmények zöme fakonstrukciójú válaszfalakhoz tartozott. Úgy érezzük, joggal megkockáztatható az a feltevés, hogy a X-es épület falfestménytöredékei hasonló szerkezetű falakat díszítettek. A leborult falak maradványai éppúgy elkerülték Rhé Gyula figyelmét, mint az I. épület esetében is. 151 A szegényes leletanyagból a XI. épület külső fala közelében előkerült germán leleteket emelte csak ki Rhé Gyula. 152 Ügy látszik, a korábbi balácai falfestménytöredékek ,,Pannonia"-szerte jelentős értéket képviseltek. Még Szombathelyen is szívesen fogadták veszprémi metszetekért cserébe. 153 A Vasvármegyei Múzeum Régiségtárának leltári naplójába 1926. november 14-én vezették be a 6 db balácai töredéket. 154 Laczkó Dezső 1926. októberében felkereste a szombathelyi múzeumot és felajánlotta a gyakorlattal rendelkező veszprémi múzeum (Rhé Gy.) segítségét a múzeum parkjában elhelyezett római mozaik restaurálására. 155 Rhé 1928. augusztus 29. és augusztus 31. között 6 táblára osztva vászonra ragasztotta a mozaikot, 150 a betonba ágyazási munkákra és a múzeum előcsarnokába való elhelyezésre azonban csak később került sor. 157 23. ábra. Rhé Gyula metszetrajza (VEM A 48.896) Abb. 23. Profilzeichnung von Gyula Rhé (VBM A 48 896) 45
