A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Harmath István: A Magyar Minerva könyvsorozat és társadalmi indítékai

Ányos Pál MUNKA JI. BÉTSBEN ÖZVEGY ALBERTI IGNÁTZNÉ BETŰIVEL 17 98. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte Batsányi János. A 260 oldalnyi terjedelmű kötetben Batsányi, aki nevét nem írja ki sehol, A kiadónak előbeszédgye címen bevezetőt ír, amelyben elmondja, hogy az 1784. szept. 5-én Veszprémben elhunyt és eltemetett költő versei megjelentetése hogyanját illetően nem kevés vita folyt. Kétségtelen, hogy a 28 éves korában elhunyt költő életműve a kortársak közül magasan kiemelkedett. Előnye emellett, hogy az egész vállalkozásnak bizonyos lokális színt is tudott adni. Ányost sok szál fűzte a Balaton környékéhez, Veszprémben és Pápán tanult, Székesfehérvárott tanított nagyszombati és márianosztrai évei után. Batsányi azzal a lehetőséggel is élt, hogy a bevezetőben irodalmi programot adott, amelyben előreveti néhány vonásában a nyelvújítás egyes tartalmi elvárásait. Mai szemmel értékelve azonban meg kell jegyeznünk, hogy az Anyos-versek közlésében túlzott buzgalommal járt el. A verseket javítgatta, ,,amennyire az értelem csonkítása vagy egész rendek felbontása nélkül lehetséges vala". Majd megjegyzi: ,,Higyjétek el, hogy boldogító örömet éreznek még a sírnak hideg gyomrában is nyugvó hamvai! s megilletődve lebeg még most is körületek, mennyei áldást mosolygó szemekkel néz még most is reátok kedves éneklőtöknek dicsőült árnyéka"! Így bocsátotta útjára Batsányi Ányos verseit és ezzel együtt a Magyar Minervát. A kezdeti lendület nagy volt; még két újabb kötet volt sajtó alatt. Az egyik: ERKÖLTS

I OKTATÁSOK Mellyeket TOLNAI GRÓF FESTETICS LÁSZLÓ KEDVES TANÍTVÁNYÁNAK, szívére kötött PÉTERI TAKÁCS JÓZSEF BÉTSBEN ÖZVEGY ALBERTI IGNÁTZNÉ BETŰIVEL 1799. A 394 oldalnyi terjedelmű könyv igényes pedagógiai munka. Az első részben a boldogságról és emberségről szól. Történetileg visszanyúl a sztoikusokhoz és epikureusokhoz. A második részben A betsületes magaviseletről mintegy 70 oldalon át. A harmadik cikkely ugyanezt folytatja A kellemetlen magaviseletről címen. A második rész főcíme: Az erköltsi jóságról, és ezen belül szól az erkölcsi törvényről és az erkölcsiség eredetéről. Olyan elődök szerepelnek itt, mint Montaigne, Helvetius, Epicur, Hume, Wolf, Crusius és Kant. A harmadik rész címe: Az ember tisztéről. Ezen belül szól a hitről, reményről, szeretetről, vallásról, az imádságról, az isteni szolgálatról, az esküről, míg ennek folytatásában az emberről, az önismeretről, a helyes életvitelről, az evésről, a művelődésről, a helyes időtöltésről és a lelki jegyek gazdagításáról. A harmadik fejezet azokat a személyiségjegyeket mutatja be, amelyeknek megszerzésére mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy magát a társadalom hasznos tagjává tegye. A negyedik cikkely az egyes társaságok kötelességeiről szól: a fiúi kötelességről, az úri hatalomról, a polgári kötelességekről, úgy, mint alattvaló és úgy, mint kormányzó. A sorozat harmadik, de még ugyanebben az esztendőben megjelent kötete: VIRÁG BENEDEK POÉTÁI MUN KÁ J I. PESTEN, TRATTNER MÁTYÁS BETŰIVEL 1799. A könyvet maga a költő ajánlotta Méltóságos Tolnai Gróf Festetics György önagyságának hálaadó tiszteletül. A kötet olyan kitágult horizontú képet ad egyrészt saját klasszikus műveltségigényéről, másrészt a kortársi világról, hogy szinte teljes kitekintést kapunk a századforduló Magyarországának jelentős személyeiről, eseményeiről, a hazai tennivalókról. A pálos rend tagja, így jó barátja Ányosnak is, és egész életét irodalmi küldetésnek szenteli vállalván a budai szegényes életvitelt és kiérdemelvén a legjelentősebb kortársak tiszteletét és barátságát. A sorozat negyedik könyve: A MAGYAR LITERATÜRA ESMÉRETE. Irta Pápay Sámuel Vármegyei táblabíró és uradalmi fiskális Veszprémben Számmer Klára betűivel 1808. A felsőörsi születésű irodalomtörténész, irodalomtörténetünk első megírója hazafiúi kötelességének tesz eleget — írja az előszóban —, midőn a Magyar Minervának benyújtja munkáját. ,,Elértem további tzélomat igyekezetem által, ha az tsak serkentésül fog is szolgálni arra, hogy rátermett hazafi társaim, Literatúrai munkásságok által, kedves Nyelvemet, édes Hazámat, s szerettem nemzetemet megdicsőítsék. Isten velünk. Iram Pápánn Martz. 6 dikánn 1808." Hivatkoztam már fentebb arra, hogy Földi János, mellesleg hajdühadházi orvos és Weszprémi 458