A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Nádasdy Lajos: A pálosok iskoladrámái és iskolai színjátszásuk Pápán

ezen veszély életed végére, hanem érdemet yézu­sod a mennyei kintsre. Pál Oh vajha az égbül ke­gyelemnek Attya, már egyszer veszélybül ki sza­badíttani, és feltett czélomra kegyessen juttatna, hogy Lelkem őnéki híven szolgálhatna. Triphon Meg lészen óhajtásod nem múlik kívánságod az Ür Istent kiáltsod, azonnal föl talállod. prodeunt duo Leones ad Pauli jedes Piacidus Jaj én né­kem Atyám! a kutyák majd az inamat szag­gattyák. Triph. Holvannak? mi némö kutyák, kik az inadat szaggattyák? Piac: Ihol jönnek az erdő­ben, ezennel meg látod bőven. Pál Jaj melly iszonyú sárkányok! Azar: ne féllyetek nem sár­kányok hanem fene oroszlányok kik az Ür vége­zésének jelei és jövendőnek. Pál Búbánatos szí­vemnek teliének öröme ha nékem ezeknek nem ártana körme, és hogy ha lehetnék én ezekkel békés, szolgálotyok lenne nékem hasznos s ékes. Felic. Hogy szolgálatra neked ezek lesznek, íme önnön magok bizonságot tesznek, mivel mivel természetek ellen fő hajtással állanak előtted nem kevés csudával. Triph.: Valóban fő csudák ezek, hogy oroszlányok széledek kik másként olly kegyettlenek, hogy bátorság nincs ellenek. Azar: adgy az Úrnak hála adást, hadgyuk abba a mulatást, ma minékünk a barlangban meg kell jelennünk valóban. Piacid: Barátim mennyünk ez úton, ezt mutatta vén Koridon. Pál Ha jobb s kö­zellyeb lesz azon, nem ellenzem, sött jól vagyon. IV. Kimenet. Pál, Azariás, Triphon, Piacidus, Fe­licianus, Evanestes. Pál Menyünk egy kevéssé minyájan csendesben, ismit némely állat ütközött szememben, Ember e vagy állat arról nem szólhatok, mert emberi ké­pet rajta alig látok. Azar.: Itten sem kell szíved­nek éppen rettegni, föl tett czélodra fog e téged vezetni. Felic: Valamely vadnak köll ismit en­nek lenni, mivel az Ember mit tudna itten tenni? Triphon Talán csak szívednek fel indulása, lészen látásodnak fogyatkozása. Piacid. Vajha Atyám Gyermek volna ismit ez is, majd meg szalasz­tanád bizonyára ezt is. Evanestes ne szalaszsz jó Fiam én nem bántok senkit. Látod hogy szeled Ember állót vagyok, kinek búbánati mondhatatt­lan nagyok, mellyeknek orvosi kívánnám volná­tok. Pál mi a neved mond meg nékünk, mi nya­valád? majd segéttünk. Evanestes Nevemrül ne­veztetem Evanestesnek, kinek Társaság tetszik csak kevésnek, mert sokan a Testnek engedel­meskednek a szenvedésekrül nem is emlékeznek, e Világnak részeit én mind meg jártam, Európa után Americát vizsgáltam, onnét ismit vadas Af­ricában szálltam, de a szenvedésnek szállást nem találtam. Azért lakójává lettem ez erdőnek, ama kősziklában bé hatott rejteknek, holot súlyos terhét ezen gyarló Testnek viselvén szolgállok a nagy Ür Istennek, ki tekéntvén hoszszas sa­nyarúságomra, el hozott téged Pál, vígasztala­somra. Pál Hogy hogy tudsz Te engem neve­men nevezni? ez első szerencsém személlyedet látni. Evan. Az Igének Lelke ere meg tanított, midőn szolgáihoz illyen képen szóllott: Légy jó reménségben, el jövend az üdő, melyben Pál lé­szen Evanestest követő. Pál Óh meg foghatattlan Isteni kegyesség! melly hálát adgy on az emberi tehetség? Evanestes te azomban vezess kérlek a barlangban. Evanestes Íme el vezettlek. Pál örömmel követlek. Azaraias mi is, menyünk vélek. V. és Utolsó Kimenet. Evanestes, Victor, Pál, Azarias,, Felicianus, Triphon, Piacidus. Evanestes Látod-é amaz kősziklát? alatta zöldellő pálmát? Pál Föl derül szívemnek tellyes vígas­sága, íme már érkezem szándékom czéllyára. Azarias Ez lészen te néked ismit utólyára vigasz­talásodnak bé borult homálya, mivel az halálnak ott akadsz horgára, de azomban lészen meny­ország az ára. Pál Honnét tudod kérlek ezen jövendőket? Azar. az Istennek lelke sugárlá mind eöket. Piacidus Tehát Atyém ez lészen azon kő szikla, mellyet vén Koridon rebezgetett vala, mondván: hogy találtok némely kősziklára, alatt zöldellő ékes pálma fára? Triphon Ez lészen Fiam mint veszem eszemben, de Evanestest hallyad erői bővebben. Evan.: Ezen kőszikla Fiam né­künk az Űrtul véletek együtt rendeltetett laká­sul. Pál Hogy hogy mondod? hogy veletek lesz lakásunk, talán Te kívüled lészen ismit más Tár­sunk? Evan.: íme a barlang előtt áll, nem láttyá­tok? Ki lészen kívülem második Társatok. Pál mond meg tehát nékünk, Társadnak mi neve? hogy illendő légyen tőlünk tisztelete. Evan: a Neve Victor eö néki, kit soha meg nem győz sen­ki. Pál Késedelem nélkül tehát mi Victorhoz gyorsan folyamodgyunk, mint erős bajnokhoz. Victor Üdvöz légy Pál, vigaztalásom nap fénye, tégedet óhajtó szívemnek reménye, íme hogy be telek, mit az Ür jelente; ,ezen barlang lészen Pálnak lakó helye. Pál Ki sugárlotta Füleidben nevemet? Te soha nem láttod az én személlye­met. Victor mondám, hogy az Ürtul ki tanultam bőven, mivel jövendölte, Pál jön az erdőben . . . Pál Honnéd érdemlem ezt oh Isteni Felség, hogy illy hatthatóssan ügyem vezettessék, s bús szívem homállyá így el töröltessék. Enyire üldözőm meg zaboláztassék. Azarias Nem de meg mondottam szünnyenek bánátid, vígasságra kelnek folyandó napjaid. Pál Ügy vagyok Azaria kedves barátom, fő vígasságra kelt minden búbánatom mert Vic­tor ellen nincs hatalom, ki Társom. Victor Jövel már lássad lakásom, ezen kőszikla szállásom. Pál Véled lészen maradásom. Azarias Nékem is föl tett szándékom. Felici Tellyes kívánságom. Tri­phon Nincs más óhajtásom. Piacid: Egyedül ez tárom. Pál Áldott légy már Uram ki minden ve­szettül, meg szabadétottál üldöző kezétül! Zön­gedező szóval az Égi madarak vélem dicsérjenek és erdei vadak. VEGE. 449

Next

/
Thumbnails
Contents