A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Nádasdy Lajos: A pálosok iskoladrámái és iskolai színjátszásuk Pápán

séges Első Ferencz Római Császár és Fölséges Mária Therézia Magyar-Országi Koronás Királynénkk Kamarássának, Valóságos Belső Tanácsossának etc. etc. Mint Leg-Kegyesebb szószóllójának s Pátrónussának tiszteletére a Pápai Deákság. (Nyomtattatott Streibig Gergely János által 1761-dik Észt.)" Szögezzük le mindjárt, hogy semmiképpen nem lehet utánérzése vagy utánköltése Thoma Bálint: Deposu.it potentes de sede, adumbratum est in Bajazethe primo Turcarum imperatore et Tamerlano Magnae Tartariae Principe című drámájának. Ugyanis ebben, a címéből is kitetszően — magyarul „Hatalmasokat dönt le trónjaikról" bibliai citátum —, isteni beavatkozás következménye Bajazid veresége, míg a mi drámánkban már szerelmi háromszögről van szó, melyben Tamerlán önmagát legyőzve mutatja meg az igazi jellembeli nagyságot. E pápai pálos iskoladráma szerzője szerint, ,,A Játék-Állapottya" vagyis tartalma az, hogy a sok és nagy győzelmet arató s diadalai miatt elbizakodott Bajazeth szultánt megtámadja Tamerlán Scythiai fejedelem s az elbizakodott szultánt legyőzi, rabságba hurcolja. A történelmi tény igazolására Leonicusra hivatkozik a szerző. S ennek utána a következőket írja: ,,. . . a játéknak felékesíttésére pedig képzetik, hogy Zaira nevű leányát Bajazethnek meg-fogta légyen véle együtt. Akit noha az egész Ázsiánál többre becsülne, még-is hogy maga-magán is győzedelmet tenne, szabadon engedi Arbantesnek". 3. ábra.A latin nyelvű dráma címlapja (MTA könyvtára, RUI 4°56) Abb. 3. Das Titelblatt des in lateinischer Sprache geschriebenen Dramas (MTA Bibliothek RUI 4° 56) Ebben a pápai pálos iskoladrámában két fontos motívum jelenik meg. Az egyik a török motívum, a másik a szerelmi háromszög. Ez utóbbi az iskoladrámák között elsőként. Pár évvel később, az Omnia Vincit Amor Polidorus et Cassandra című, ugyancsak pálos iskoladrámában, melyet Sátoraljaújhelyen adtak elő 1765-ben, valamint az ebben foglalt magyar nyelvű közjátékban mindkettőnek más szerepe van, és nem is szerelmi háromszögről van szó. A török motívumnak ilyen késői jelentkezése az iskoladrámákban nemcsak a török legyözhetetlenségébe vetett dermesztő félelem eloszlatását, hanem a török ellen való indulatnak ébren tartására is hathatós érzelmi feltöltést is jelenti. A drámában a kiindulópont egy történelmi esemény, de azután a képzelet játékává finomul, hogy kiábrázolhasson egy eszményt, melyet az ifjúság és a színjáték többi néző elé vetíthet. Ez az eszmény így fogalmazható meg: bármekkora hős legyen is valaki, bármilyen dicső győzelmeket arasson is véres csatamezőkön, valójában akkor dicső és igazi hős, amikor önmagát tudja legyőzni! A színjátékban tehát az etikai tartalom kap hangsúlyt és nem a szerelmi! A dráma három ,,Végezés"-ből összesen huszonhárom ,,Kimenetel"-ből (az első 9, a második és a harmadik 7—7 kimenetel) áll. A főbb szereplőkön kívül vannak a darabban hírmondók, táncosok, énekesek, katonák és muzsikások. A szereplő ifjak nevei és szerepeik: Tamerlán Szittya fejedelem Georgius Alexovics Bajazid Ázsia császára Joannes Simon Orthobul Bajazid fia Leopoldus Pacsovszky Zaira, Bajazid leánya Martinus Fekete Arbantes Bajazid tanácsosa Paulus Eördögh Adrast Tamerlán fővezére Martinus Bálintffy Arete második vezér Joannes Tarnóczy Jaguppen Bajazid fővezére Franciscus Lang Bernczen Bajazid második fővezére Gabriel Bálintffy Magyar követ Martinus Högyészi Amint látjuk, ez az iskoladráma nem magyar tárgyú. A nemzeti indulatokat nem szítja fel, és a szülőföld, a szűkebb haza szeretetére nem ösztönöz. A nemzettel való kapcsolata annyi, hogy szerepel benne egy magyar követ, de arról, hogy mi volt a feladata a többi szereplő között, a szöveg ismeretének hiányában semmit nem tudunk. Tamerlán mindenképpen hős. Pompás katona és dicső hadvezér, aki diadalra vezérli hadseregét. De hős azért is, mert az elfogott Bajazethtel együtt fogságba esett szép Zaira iránti szenvedélyes szerelmét legyőzve, átengedi a leányt igazi szerelmének, Arbantesnek. A drámai konfliktus akkor oldódik, amikor Tamerlán megtudja, hogy Zaira a szultán lánya, régtől fogva a szultán tanácsosának jegyese. A szerző tehát a játék ,,felékesíttésére" dolgozta bele a győztes hadvezérnek és az elfogott „királykisasszonynak" a szerelmi harcát a drámába, hogy aztán jó véget adjon a darabnak, és természetesen meglegyen az 435