A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Nádasdy Lajos: A pálosok iskoladrámái és iskolai színjátszásuk Pápán

kokat. Ekkor az időközben betelepített jezsuiták vették a kezükbe a reformációnak ezt a hathatós fegyverét, és a maguk többi szellemi fegyverével együtt a protestantizmus ellen fordították. Amikor a reformáció és ellenreformáció harca­inak heve hazánkban lelohadt, s az elkeseredett hitviták elmúltak, s a felvilágosodás szellemi irányzata is erőteljesen hatni kezdett, tulajdon­képpen akkor változott át az iskoladráma és az is­kolai színjátszás igazi útjára és rendeltetésére. Ar­ra, hogy szórakoztatva, etikai nevelöeszköz le­gyen, sőt éppen a pálosoknál nemzeti önérzetre, a szülőföld és a haza szeretetére nevelő eszközzé is legyen. A jezsuita kozmopolitizmussal szemben a pálosok hazafiságra nevelnek, társadalmi jog­egyenlőséget hirdetnek, a maradiság kigúnyolásá­val, egy-egy osztályfigura bemutatásával, szatiri­kus beállításával tanítanak jóra. A PÁLOSOK PÁPÁN A rendet gróf Csáky László telepítette le Pápán, akkor, amikor az egykorú források szerint mind­össze négy katolikus volt a városban, s ,,a többi mind Luther és Kálvin eretnekségét követte". A gróf ezer aranyért vett egy házat a Hosszú utcában, és ezt az épületet a rend kiküldöttjei 1638. június 24-én vették birtokukba. Alig negyedév múlva, november 14-én megkezdik a kis ,,Capella"-ban a naponkénti misézést, majd a magyar nyelven mon­dott prédikálást. Fokozatos fejlődés eredményeképpen megala­pítják az iskolát. Az első időkben ez minden bi­zonnyal triviális iskola volt. Az iskola tanulóit elő­ször 1647-ben említik. A trivium a legelemibb is­kolai tudnivalókat, a legelemibb ismeretanyagot ölelte föl és adta át a tanulóknak. Részei voltak: a grammatika, a dialektika és a retorika. A színvo­nal a tanítóktól is függött. 4 Kemény, céltudatos, szívós és akaraterős munka folyt Pápán a rend anyagi, gazdasági, s szellemi megerősítése érdekében. És ez nem is volt hiába­való. Pápán és másutt is (így pl. Karakón) házak, üzletek, birtokok, malmok kerültek a rendház tu­lajdonába és kezelésébe. Minden területen kiemel­kedően gyors és hatalmas gyarapodást ért el a pá­pai rendház, megelőzve a jóval korábbi telepítésű, többi magyarországi kolostorokat is. Ennek jel­lemzéséül elmondjuk, hogy II. József uralkodása idején, a rend feloszlatásakor, a pesti rendház után, a pápai rendelkezett a legnagyobb vagyonnal, a feloszlatási bizottság értékelése szerint: 334 232 rhénes forintnyi összeggel.'' A pápai monostor 1701-ben perjelségre emelke­kett. Perjelei az irodalom és más tudományok mü­velése terén is kiválót alkottak; vicarius guber­nans és tartományfőnök is került ki közülük. A pá­pai monostorra és szellemére is áll az, ahogyan ön­magukat látják: ,, ... a pálosok rendi szelleme a hazánkban megtelepedett többi rendekkel szem­ben már kezdettől, az alakulás pillanatától fogva, a sajátosan magyar s nemzeti gondolat szolgálatá­ban állt. Ezt igazolja az a tény hogy hazánkban a IV. Incze (1243 -1254) által Olaszországban össze­gyűjtött és IV. Sándor pápa által közös fő alá ren­delt és Szent Ágoston regulái szerint élő több 13. századi idegen eredetű ágostonrendi remetezárda, így a sárosi, a szepesi, és a podhradi, a szorosan vett remeteélet terjesztői voltak, mégis hamarosan elpusztultak. Nem voltak életképesek, mert a ma­gyarság nem rokonszenvezett velük, jóllehet előbb kaptak szentszéki jóváhagyást, mint a pálos kolos­torok s az idegen országokban is nagyon elterjed­tek. Az előbbieké idegenből behozott s itt magyar­rá változott szellem, az utóbbié gyökerében ma­gyar. Az ősmagyar televény termelte ki magából a rendet s szelleme tulajdonképpen a magyar szel­lem gondolkodás- és érzésvilágának hű kifejezője. A pálosok, ezek a főképp Pilis, Vértes és Mecsek vidékéről toborzott színmagyar remeték, a szemlé­lődésnek és az elmélyülésnek sajátosan magyar faját teremtették meg és képviselték. A nagy ma­gány rendkívül érzékennyé tette lelkületüket Isten dicsőségének és hatalmának észlelésére, a termé­szet minden megnyilatkozásában. Elmélyült lelkü­letükkel a remeteszellem belső értékének emelé­sére törekedtek, a bűnbánat külső cselekedeteinek nyilvánításával nem sokat törődtek. Sőt abban is különböztek a többi idegen szerzettől, hogy női ko­lostorok alapítására, ami gyakran igen sok ve­széllyel járt, nem is gondoltak. Bennük a magyar vallásos néplélek indult fejlődésének űtjára, s ez a sajátos magyar talaj és légkör változásainak meg­felelően alakult és változott a kolostori élet elzárt­ságában. Az idegen szellemiség hatásait távol tar­totta magától, vagy magába olvasztva sajátosan és korszerűen magyarrá változtatta. Ezzel szemben a többi rend idegen földön, idegen szellem alkotó­erejének köszönhette létrejöttét. Hazánkban bete­lepedve keresték ugyan az alkalmazkodás lehető­ségeit, hogy hatni tudjanak a nemzeti lélekre, de csak később alkalmazkodtak a magyar lélek fejlő­désmenetéhez, amikor idegen nemzetiségű tagjaik helyét a magyar nép fiai foglalták el s az idegen kolostori élet és szervezet kereteit magyarságuk­kal telítették. Ez is egyik oka a pálosok gyors ter­jedésének és nagy közkedveltségüknek, szemben a többi renddel, amelyik éppen idegen adottságaik­nál fogva s talán azért is, mert belső életükben a hanyatlás jeleit hordozták már akkor, nem tudtak lépést tartani vele. A magyar eredetű rend nemze­ti jellegét története folyamán mindvégig megőriz­te." A művelődés- és oktatásügy rohamos fejlődését megyénkben is a reformáció indította el. A vissza­hatásként jelentkező katolikus ellenreformáció már semmiképpen nem maradhatott és hathatott visszahúzó erőként az iskolázás terén, ezért kény­szerült arra, hogy visszaszerzett pozícióiban a már működő iskolákat továbbra is fenntartsa, sőt új is­kolákat is alapítson. Pápán azonban már a reformáció előtt is műkö­dött plébániai iskola. Biztos adatunk erre nézve ez idő szerint 1508-ból van. Tudósítás maradt fenn ugyanis arról, hogy Kajári István akkori iskola­mester növendékei, a kitört pestisjárvány miatt, elszéledtek. E Kajári Istvánnak nevével később, győri kanonokként találkozunk. 7 Egy jóval későbbi adat 1534-ből tudósít az isko­láról és annak tanítójáról. Az iskolamester akkor Gyzdawith Péter volt, aki azt írja magáról, hogy ,,capellenus sed non papisticus"; egy másik levelé­ben pedig a korra jellemző stílusban azt írja, hogy 428

Next

/
Thumbnails
Contents