A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Nádasdy Lajos: A pálosok iskoladrámái és iskolai színjátszásuk Pápán

kokat. Ekkor az időközben betelepített jezsuiták vették a kezükbe a reformációnak ezt a hathatós fegyverét, és a maguk többi szellemi fegyverével együtt a protestantizmus ellen fordították. Amikor a reformáció és ellenreformáció harcainak heve hazánkban lelohadt, s az elkeseredett hitviták elmúltak, s a felvilágosodás szellemi irányzata is erőteljesen hatni kezdett, tulajdonképpen akkor változott át az iskoladráma és az iskolai színjátszás igazi útjára és rendeltetésére. Arra, hogy szórakoztatva, etikai nevelöeszköz legyen, sőt éppen a pálosoknál nemzeti önérzetre, a szülőföld és a haza szeretetére nevelő eszközzé is legyen. A jezsuita kozmopolitizmussal szemben a pálosok hazafiságra nevelnek, társadalmi jogegyenlőséget hirdetnek, a maradiság kigúnyolásával, egy-egy osztályfigura bemutatásával, szatirikus beállításával tanítanak jóra. A PÁLOSOK PÁPÁN A rendet gróf Csáky László telepítette le Pápán, akkor, amikor az egykorú források szerint mindössze négy katolikus volt a városban, s ,,a többi mind Luther és Kálvin eretnekségét követte". A gróf ezer aranyért vett egy házat a Hosszú utcában, és ezt az épületet a rend kiküldöttjei 1638. június 24-én vették birtokukba. Alig negyedév múlva, november 14-én megkezdik a kis ,,Capella"-ban a naponkénti misézést, majd a magyar nyelven mondott prédikálást. Fokozatos fejlődés eredményeképpen megalapítják az iskolát. Az első időkben ez minden bizonnyal triviális iskola volt. Az iskola tanulóit először 1647-ben említik. A trivium a legelemibb iskolai tudnivalókat, a legelemibb ismeretanyagot ölelte föl és adta át a tanulóknak. Részei voltak: a grammatika, a dialektika és a retorika. A színvonal a tanítóktól is függött.

4 Kemény, céltudatos, szívós és akaraterős munka folyt Pápán a rend anyagi, gazdasági, s szellemi megerősítése érdekében. És ez nem is volt hiábavaló. Pápán és másutt is (így pl. Karakón) házak, üzletek, birtokok, malmok kerültek a rendház tulajdonába és kezelésébe. Minden területen kiemelkedően gyors és hatalmas gyarapodást ért el a pápai rendház, megelőzve a jóval korábbi telepítésű, többi magyarországi kolostorokat is. Ennek jellemzéséül elmondjuk, hogy II. József uralkodása idején, a rend feloszlatásakor, a pesti rendház után, a pápai rendelkezett a legnagyobb vagyonnal, a feloszlatási bizottság értékelése szerint: 334 232 rhénes forintnyi összeggel.'' A pápai monostor 1701-ben perjelségre emelkekett. Perjelei az irodalom és más tudományok müvelése terén is kiválót alkottak; vicarius gubernans és tartományfőnök is került ki közülük. A pápai monostorra és szellemére is áll az, ahogyan önmagukat látják: ,, ... a pálosok rendi szelleme a hazánkban megtelepedett többi rendekkel szemben már kezdettől, az alakulás pillanatától fogva, a sajátosan magyar s nemzeti gondolat szolgálatában állt. Ezt igazolja az a tény hogy hazánkban a IV. Incze (1243 -1254) által Olaszországban összegyűjtött és IV. Sándor pápa által közös fő alá rendelt és Szent Ágoston regulái szerint élő több 13. századi idegen eredetű ágostonrendi remetezárda, így a sárosi, a szepesi, és a podhradi, a szorosan vett remeteélet terjesztői voltak, mégis hamarosan elpusztultak. Nem voltak életképesek, mert a magyarság nem rokonszenvezett velük, jóllehet előbb kaptak szentszéki jóváhagyást, mint a pálos kolostorok s az idegen országokban is nagyon elterjedtek. Az előbbieké idegenből behozott s itt magyarrá változott szellem, az utóbbié gyökerében magyar. Az ősmagyar televény termelte ki magából a rendet s szelleme tulajdonképpen a magyar szellem gondolkodás- és érzésvilágának hű kifejezője. A pálosok, ezek a főképp Pilis, Vértes és Mecsek vidékéről toborzott színmagyar remeték, a szemlélődésnek és az elmélyülésnek sajátosan magyar faját teremtették meg és képviselték. A nagy magány rendkívül érzékennyé tette lelkületüket Isten dicsőségének és hatalmának észlelésére, a természet minden megnyilatkozásában. Elmélyült lelkületükkel a remeteszellem belső értékének emelésére törekedtek, a bűnbánat külső cselekedeteinek nyilvánításával nem sokat törődtek. Sőt abban is különböztek a többi idegen szerzettől, hogy női kolostorok alapítására, ami gyakran igen sok veszéllyel járt, nem is gondoltak. Bennük a magyar vallásos néplélek indult fejlődésének űtjára, s ez a sajátos magyar talaj és légkör változásainak megfelelően alakult és változott a kolostori élet elzártságában. Az idegen szellemiség hatásait távol tartotta magától, vagy magába olvasztva sajátosan és korszerűen magyarrá változtatta. Ezzel szemben a többi rend idegen földön, idegen szellem alkotóerejének köszönhette létrejöttét. Hazánkban betelepedve keresték ugyan az alkalmazkodás lehetőségeit, hogy hatni tudjanak a nemzeti lélekre, de csak később alkalmazkodtak a magyar lélek fejlődésmenetéhez, amikor idegen nemzetiségű tagjaik helyét a magyar nép fiai foglalták el s az idegen kolostori élet és szervezet kereteit magyarságukkal telítették. Ez is egyik oka a pálosok gyors terjedésének és nagy közkedveltségüknek, szemben a többi renddel, amelyik éppen idegen adottságaiknál fogva s talán azért is, mert belső életükben a hanyatlás jeleit hordozták már akkor, nem tudtak lépést tartani vele. A magyar eredetű rend nemzeti jellegét története folyamán mindvégig megőrizte." A művelődés- és oktatásügy rohamos fejlődését megyénkben is a reformáció indította el. A visszahatásként jelentkező katolikus ellenreformáció már semmiképpen nem maradhatott és hathatott visszahúzó erőként az iskolázás terén, ezért kényszerült arra, hogy visszaszerzett pozícióiban a már működő iskolákat továbbra is fenntartsa, sőt új iskolákat is alapítson. Pápán azonban már a reformáció előtt is működött plébániai iskola. Biztos adatunk erre nézve ez idő szerint 1508-ból van. Tudósítás maradt fenn ugyanis arról, hogy Kajári István akkori iskolamester növendékei, a kitört pestisjárvány miatt, elszéledtek. E Kajári Istvánnak nevével később, győri kanonokként találkozunk.

7 Egy jóval későbbi adat 1534-ből tudósít az iskoláról és annak tanítójáról. Az iskolamester akkor Gyzdawith Péter volt, aki azt írja magáról, hogy ,,capellenus sed non papisticus"; egy másik levelében pedig a korra jellemző stílusban azt írja, hogy 428